A biztosítás megkötése előtt alapvetően figyelembe kell venni, hogy a konstrukció mire terjed ki, milyen események számítanak biztosítási eseménynek és milyen szolgáltatás érhető el az adott biztosítási esemény bekövetkezése után – mondta el a Napi.hu-nak dr. Sziller Linda ügyvéd.
Az ilyen típusú biztosítások általában a munka elvesztése és/vagy a keresőképtelenség idejére nyújtanak szolgáltatásokat. Maga a szolgáltatás tipikusan havi pénzbeli kifizetés.
Fontos tájékozódni, hogy a biztosítónak milyen csomagjai vannak, vagyis egy adott havi biztosítási összeg megfizetése esetén milyen összegű havi szolgáltatást nyújt a biztosító (marketingfogás, hogy a biztosítási díjat a legnagyobb havi szolgáltatással említik).
A várakozási idő kérdése
Az is kérdés, hogy kötnek-e ki a biztosítás kezdetétől számított várakozási időt – általában igen -, és az milyen hosszú (például az OTP-né 90 nap; a NN-nél 180 nap), ugyanis ha a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnik meg, a biztosítók nem folyósítják a pénzügyi térítést.
Szintén fontos utánanézni, hogy a biztosító mikor kezdi el folyósítani a összeget. Van olyan biztosító, amelyik az álláskeresőként - lényegében munkanélküliként – való nyilvántartásba vételt követő 31. naptól, és van olyan biztosító, ahol csak a 61. naptól.
Érdemes alaposan átolvasni a fogalom meghatározásokat olyan kérdések tisztázása céljából, hogy mit tekint a biztosító biztosítási eseménynek, balesetnek, munkahely elvesztésének.
Itt jelenhet meg a munkavállalói felmondás (akár a jogszerű, azonnali hatályú felmondás is) vagy a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetésének a kizárása, vagy éppen a közös megegyezés csak bizonyos esetekben történő elfogadása.legkisebb
A szerződéskötés előtt mindenképp ajánlott egybevetni több, legalább 2-3 biztosító ajánlatát, csomagjait.
A biztosított bejelentési kötelezettsége
A biztosított köteles a biztosítási eseményt meghatározott időn belül bejelenteni – például 15 nap – és lehetővé kell tenni a bejelentés tartalmának az ellenőrzését is. Amennyiben e bejelentés nem történik meg, vagy egyes biztosítóknál késedelmesen történik meg és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesül a kötelezettsége alól és a térítést nem fogja folyósítani. Tehát, erre a határidőre mindenképp érdemes odafigyelni.
Az új munkahelyről való értesülés a biztosított bejelentésétől függ. Az új munkaviszonyt a biztosított ugyanúgy köteles bejelenteni, mint a munkahely elvesztését, de a biztosító saját maga is vizsgálódhat, ellenőrizhet (akár például magánnyomozó igénybevételével is).
A közös megegyezés buktatói
A legtöbb ilyen biztosító a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést alaphelyzetben nem fogadja el – figyelmeztetett dr. Sziller Linda. Illetve csak és kizárólag akkor fogadja el, ha arra a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkavállaló tartós keresőképtelensége miatt került sor.
Ebben az esetben biztosított munkavállalóként érdemes arra odafigyelni, hogy már a közös megegyezésben szerepeljenek azok a mondatok, fordulatok, megállapítások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a biztosító a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést biztosítási eseménynek tekintse és ne tudjon kibújni a szolgáltatás alól.
Mert a tapasztalat az, hogy a munkáltatók a legritkább esetekben mennek bele abba, hogy a közös megegyezést a megkötése után módosítsák.
Van olyan biztosító, amely a felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, utólag kiállított igazolást is elfogad, de itt ugyanabba a problémába ütközhet a munkavállaló, vagyis, hogy a munkáltató nem hajlandó kiadni ilyen igazolást. Ezért javasolt az, hogy inkább szerepeljenek a kulcsmondatok magában a közös megegyezésben.
Az önrész biztosítóként változik
Az önrészesedés azon időszak, ami idejére a biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosító nem folyósít térítést. Ez lehet 30, vagy akár 60 nap is, tehát a munkanélküliség itt meghatározott napjaira nem nyújtanak szolgáltatást.Amikor nem fizet a biztosító
A biztosítók szerződési feltételei viszonylag világosak: nem fizetnek a várakozási időszakban és nem fizetnek az önrészesedés időtartamára. Vagyis, ha ez idő alatt el tud helyezkedni a biztosított, akkor nem jogosult a szolgáltatásra.
Az mindenképp jó, ha a munkavállaló reálisan fel tudja mérni és ismeri a saját helyzetét a munkaerőpiacon, van reális ismerete arról, hogy egy munka elvesztése után mennyire gyorsan tud újra elhelyezkedni, mennyire keresett, vagy éppen mennyire telített az ő szakmájával a munkaerőpiac, és e tudás birtokában dönt arról, hogy köt-e ilyen biztosítást.
A felmondások esetében nem fizet a biztosító, ha a munkaviszonyt a biztosított munkavállaló mondta fel, vagy ha a munkáltató azt azonnali hatályú felmondással szüntette meg, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt élt felmondással.
Ugyanakkor jár a szolgáltatás, ha a munkáltató a munkaviszonyt a közös megegyezés tárgyalásakor említett okokból mondta fel (átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése).
Egyszerűbben fogalmazva, ha a munkáltató oldalán állt elő valamilyen olyan ok, hogy a munkavállalót el kellett küldeni, és nem térít, ha a munkaviszony a munkavállaló kezdeményezésére vagy hibájából szűnt meg.