Nem új keletű a tendencia, amely a koronavírus-járvány idején csak fokozódott, miszerint az elmúlt évtizedekben olyan sokan költöztek ki az agglomerációba Budapestről, hogy a helyi népességrobbanással terhelt településeken mára kezelhetetlen helyzet alakult ki.

Néhány érintett önkormányzat igyekszik új építési szabályzatot alkotni, mások azonban építésügyi hatósági jogkör hiányában szinte tehetetlenül szemlélik a náluk zajló folyamatokat.

Az égető problémák többek közt arról szólnak, hogy 

  • a betelepülő lakóknak ki épít közműveket és utakat;
  • kinek a költségén valósulnak meg ezek a beruházások;
  • illetve hogyan kezelhető az ingázók közlekedése.

Erről a jelenségről a Több kényelem, egyúttal több konfliktus vár a zöld városok lakóira című cikkünkben is írtunk már bemutatva, hogy a felmérések szerint a városlakók egyre inkább szeretnének zöld városokban élni, márpedig a legjobb esélyt erre a peremkerületek és az agglomerációs környezet kínálják, ami viszont jelentősen rontja a közlekedési körülményeket, továbbá a lakóhelyről a munkahelyre, a belvárosba történő oda-vissza utazás súlyos környezetterhelést jelent.

Súlyos gondok nyomasztják az agglomerációs településeket

A kitelepülés mértékének ábrázolására jó példa a hogy a 2019-es önkormányzati választások óta – vagyis mindössze néhány év alatt – csupán csak Érdre, Pest megye legnagyobb városába mintegy 8 ezer ember költözött, és a város 68 ezer fősről 76 ezer fős lélekszámúra duzzadt.

Ez a helyzet ráadásul nemcsak közlekedéssel és a településfejlesztéssel kapcsolatos teendőket vet fel, hiszen a helyi önkormányzatoknak bővített intézményrendszerről is gondoskodniuk kell, például bölcsődékről, óvodákról és iskolákról.

Ideje megálljt parancsolni

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid korábban egy, a Budapest Környéke portálnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy Budapest 23 önálló kerülete, a köztük és az állam között lebegő főváros, valamint a mindannyiuktól teljesen független, sok kisebb-nagyobb településből összeálló agglomerációs térség mai közigazgatási rendszere nagyon messze van az ideálistól és a jó európai példáktól. 

Széttöredezett hatáskörök, rendszerekben való gondolkodás hiánya jellemzi ezt a struktúrát évtizedek óta

– jelentette ki Vitézy Dávid.

A szakember szerint egy olyan törvényre lenne szükség, amely szerint az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy HÉV-állomástól.

A kitelepülők az ingatlant megfizetik, de az infrastruktúrát nem

Úgy látja ugyanis, hogy

a zöldmezős lakásépítések során egész egyszerűen annak a lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg, aki csak a házat építi meg – előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk.

Küszöbön a megoldás

Új fejlemény az ügyben, hogy a Karc FM értesülései szerint

már készülnek a jogszabály-módosítások a szakminisztériumokban az agglomeráció robbanásszerű lakosságnövekedési problémáinak megoldására.

Ezt az információt a dél-budai agglomeráció egyik érintett települése, Biatorbágy pénzügyi és városfejlesztési bizottságának elnöke, Nánási-Kézdy Tamás osztotta meg a rádióval, hozzátéve, hogy a térség országgyűlési képviselője, Menczer Tamás segítséget ígért az érintett települések polgármesterei és főépítészei által felvetett problémákra, és 

remény van arra, hogy a nyárra várható új építési törvényben az önkormányzatok visszakapják a lehetőséget a településképi engedélyezésre, az építkezések befolyásolására.

A biatorbágyi Fidesz-KDNP frakció vezetője szerint az is fontos és tisztázásra váró jogi helyzet, hogy a polgári tulajdonjog hogyan viszonyul a közérdekhez, hiszen Biatorbágyon éppen ez a legnagyobb akadálya annak, hogy tartósan megakadályozzák a tömeges építkezéseket.

Az interjúban az is elhangzott, hogy a településen most átmeneti megoldást szavazott meg a képviselő-testület, és a több mint húsz éve magántulajdonba adott, majd felparcellázott és értékesített, most épülő lakóövezetre változtatási tilalmat rendelt el egy évre, ami opcionálisan további három évre meghosszabbítható. 

Ez alatt az idő alatt az önkormányzat igyekszik orvosolni az olyan rendkívüli problémákat, mint amilyen például a vízhálózat, az úthálózat, illetve a szennyvíz-kapacitás bővítése, valamint az intézményi infrastruktúra felzárkóztatása. Ezzel együtt pedig a városban elkészül az új településterv, amelyben egyértelműen megtilthatják további lakóövezetek kijelölését és jogszerűen kitehetik a Biatorbágy megtelt táblát.

A civilek is háborognak

A biatorbágyi Patrióta Városvédő Közéleti Egyesület Facebook-csoportjában nemrég azt panaszolták, hogy a kritikus lakosságszám mára oda vezetett, hogy a közelmúltban két gyalogost gázoltak el a kisváros egyik kijelölt gyalogátkelőhelyén.

A helyiek úgy vélik, hogy az egyre gyakoribb közúti balesetekre a forgalomtechnikai eszközök nem jelentenek megoldást, mert azok csupán a tünetek részleges kezelgetését jelentik. Kijelentik, hogy a probléma oka nem más, mint a már most is kritikus lakosságszám, amire véleményük szerint nincs egyéb hatékony megoldás, mint az „Egy telekre egy lakást!” program.