Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes konkrét összegekkel mutatta be, miként alakult a főváros anyagi helyzete Karácsony Gergely megválasztása óta:

2020 elején 186,2 milliárd forint volt a főváros számláján, 2023 januárjában azonban már csupán 10,1 milliárd forint, ám az is csak azért maradt, mert márciusban megérkezett az idei első iparűzési adóbevétel.

Növekvő kiadások, csökkenő bevételek

Kiss Ambrus azt mondta, hogy az elmúlt években a főváros kiadásai egyre csak nőttek, miközben a bevételei nem, és a működési kiadások nagy részét szerinte a kormány intézkedései dobták meg mintegy 197 milliárd forinttal. Ezt az összeget többek között a szolidaritási hozzájárulás (67,6 milliárd), a bérek növekedése (45 milliárd) és a közösségi közlekedésből kieső bevételek pótlása (81 milliárd) teszi ki, valamint az MNB monetáris politikájának köszönhetően megnövekedett kamatkiadások.

Az általános főpolgármester-helyettes elmondta, hogy tárgyalt a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőivel, de tárgyalópartnerei nem tudták a kormány támogatásáról biztosítani, ezért most a főváros túlélőprogram kidolgozására készül, melynek bemutatására a jövő héten kerül sor.

A túlélőprogrammal kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármesternek két kikötése van: 

  • meg kell maradnia a közszolgáltatások jelenlegi színvonalának,
  • a béreket ki kell fizetni.

A program kidolgozására Kiss Ambrus tájékoztatása szerint azért is szükség van, mert a jelenlegi adatok szerint június elejére a főváros átlépi az úgynevezett mínusz 25 milliárd forintos túlélő vonalat, augusztus végén pedig a mínusz 75 milliárdot, ami azt jelenti, hogy nyár elejére fizetésképtelenné válhat a Fővárosi Önkormányzat.

Pazarlást és riogatást emleget a budapesti ellenzék

A főpolgármester-helyettes csaknem háromhavonta a főváros csődjével, a BKV leállásával riogat

– reagált a Fidesz budapesti szervezete Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatójára.

A budapesti Fidesz Facebook-oldalán az áll, hogy „ismét csak a szokásos a főváros baloldali vezetésétől”:

Hozzátették, hogy a pazarló, rossz városgazdálkodás miatt továbbra is folyik ki a pénz a kasszából: az elhibázott reklámtender miatt a mai napig többmilliárdos bevételtől esik el Budapest, az előző ciklusban elkezdett beruházások a csúszások miatt több tízmilliárddal lettek drágábbak, valamint több száz millió forint büntetést fizet a főváros az elhibázott közbeszerzések miatt.

Varga Mihályhoz fordult Karácsony Gergely

A főpolgármester a szolidaritási hozzájárulás fizetésének átütemezését kérte 2024-re - írta közösségi oldalán februárban Varga Mihály pénzügyminiszter, aki Facebook posztjában a hozzájárulás mibenlétét is ismertette:

A gazdagabb önkormányzatok ezen keresztül járulnak hozzá a szegényebb települések működtetéséhez.

Varga Mihály válaszlevelében felhívta a főpolgármester figyelmét arra, hogy a főváros iparűzési adóból származó bevételei három és félszer nagyobb mértékben emelkedtek, mint a szolidaritási hozzájárulás. 

A pénzügyminiszter szerint a fővárosnak kiemelkedő bevételi lehetőségei vannak, ezért a szegényebb településeket is képes támogatni a szolidaritási hozzájáruláson keresztül. A fizetés átütemezését a jogszabályok nem teszik lehetővé.

Kép: Facebook

Az ábrán látható, hogy Budapest adóbevételei minden korábbinál magasabbak, a városvezetés mégis felélte a 2019-ben átvett megtakarításokat - írta Varga Mihály.

Tarlós István 200 milliárd forintos hagyatéka

Karácsony Gergely elődje, Tarlós István főpolgármester a városvezetői feladatok átadása után egy 2020-ban készült rádióinterjúban arról beszélt, hogy 

Nekünk sem volt mindenre pénzünk, csak nem panaszkodtunk állandóan.

Azt is elmondta, hogy 200 milliárd forinttal adta át a főváros kasszáját: 160 milliárd forintot hagyott ott értékpapírokban, 40 milliárd forintot pedig készpénzben.

A riporter kérdésére, miszerint bármit csinálhat-e ezzel az összeggel az új városvezetés, Tarlós István azt felelte, hogy az értékpapírokat bármikor beválthatják, de a készpénzállomány nem feltétlenül ad képet, hogy mekkora a mozgástere a fővárosnak, 

abból a 112 milliárdos fejlesztési hitelből, amit ott hagytunk, körülbelül 40 milliárdot biztosan nem hívtunk le, és ezt a főváros szabadon fölhasználhatta, akárcsak az értékpapírokat.

Az interjú készítésének idején már egy éve nem Tarlós István vezette a fővárost, és utódja, Karácsony Gergely tevékenységére utalva így fogalmazott:

Nekünk sem volt mindenre pénzünk, csak nem panaszkodtunk állandóan. (…) Azzal a tárgyalási technikával, hogy csak panaszkodunk, időt húzunk és újra panaszkodunk, nagyon messzire nem lehet jutni.

Karácsony Gergely Tarlós István legjobb tanítványának tartja magát

Azért érdekesek Tarlós István felidézett szavai, mert Karácsony Gergely saját magát nevezte a minap az előző polgármester legjobb tanítványának az Egyensúly Intézet „Magyarország 2030” konferenciáján tartott előadásában. 

A VG beszámolója szerint Karácsony Gergely azt hangsúlyozta, hogy Budapest a magyar GDP 38 százalékát kitermeli egymaga, ám ezzel szembe állította azt, hogy miként változott a főváros és a központi költségvetés viszonya az elmúlt években. 

Elmondása szerint 2018-ban Budapest még 20 milliárd forintos pluszban volt e tekintetben, de már akkor is vissza kellett osztani 5 milliárdot a szolidaritási adó formájában, amely összeg mára 58 milliárdra emelkedett.

Ha minden úgy marad, ahogy jelenleg látszik, akkor Budapest nettó befizetője lesz a központi költségvetésnek

– összegzett Karácsony Gergely.

Érdemes megjegyezni, hogy az imént említett konferencia 2023. április 4-én, vagyis mindössze kilenc nappal Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes fővárosi túlélőprogramról április 13-án tett bejelentése előtt zajlott, de a rendezvényen Karácsony Gergely még nem helyezett kilátásba konkrét megszorító intézkedéseket.