Az EuroAtlantic Zrt. és a Neumann Technológiai Platform által közösen rendezett konferenciasorozata immáron harmadik alkalommal foglalkozott az Európai Unió soros elnökségre való magyar felkészüléssel. Ezúttal Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára tájékoztatott a célokról. A politikus egyébként a magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos, aki nem mellesleg a 2011-es magyar elnökség során is szerepet vállalt.
A magyar elnökség egyrészt valóban lehetőség arra, hogy a magyar vállalatok kitűnjenek az uniós piacon, ugyanakkor, ahogy arra Kovács Zoltán is rámutatott, az elmúlt időszakban megváltoztak az európai politikai keretek.
Semmi nem lesz olyan, mint amilyen volt
– szögezte le előadásában az államtitkár. Szerinte korszakváltás zajlik, és nem lehet a korábbi mechanizmusok alapján érvényesíteni az érdekeinket. Még nem tudjuk, milyen lesz a változás, de a folyamat végén egy új rend, egy új világ köszönt be, és nekünk talpon kell maradnunk – fogalmazott a politikus.
Kovács Zoltán beszélt arról is, hogy a kormányzat tudatosan hozott létre olyan rendszert, ahol „mi magunk tudunk dönteni”, és nem tartja értelmetlennek azokat a konfliktusokat, melyeket az EU-ban felvállalt a kormányzat. Példaként a 2015-ös migrációs hullámot hozta fel. Meglátása szerint az előttünk álló egy-másfél éves ciklust szintén a konfliktusok fogják meghatározni az Európai Unióban.
Egy olyan folyamatról is beszélt, amely során intézményesített formában próbálják eltaposni a nemzetállamok szuverenitását. Kovács Zoltán szerint ez a „mindent elsöprő centralizáció”, amelynek a célja, hogy kevesebb vita legyen az EU-ban, nem fog működni, és csak a versenyképességet csorbítja. Emellett kiemelte azt is, hogy a nyugati tagállamok igyekeznek Közép-Európát maguk alágyűrni, politikai és üzleti szempontból is.
Ugyanakkor a magyar elnökség legfontosabb tematikus eleme épp a versenyképesség kérdése lesz. Hazánk egyértelmű álláspontot képvisel az energiapolitika és vállalkozások adóztatása terén – magyarázta, hozzátéve: az EU rossz pályára került, és lemaradt a vetélytársaitól. Kovács Zoltán szerint Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott illiberális gondolatai is pont erről szóltak, hogy vizsgáljuk meg a dél-kelet-ázsiai, illetve kínai gazdasági modellek működését és sikerességét, ám ezt félreértelmezték az európai nyilvánosságban.
Jövő második felében a magyar elnökség a spanyolokkal és belgákkal közösen vezeti majd a Közösséget, így a programok is illeszkednek egymáshoz. Ezzel kapcsolatban elmondta, a 2024-es évet az intézményi átmenet fogja meghatározni. Spanyolországban jelenleg nincs kormány, Belgiumban pedig jövőre szuper választási év lesz, négy választással, június 8-án pedig EP-választásokat rendeznek, amelyek bár szerinte elmozdulásokat eredményeznek majd, de döntően nem fogják befolyásolni az erőviszonyokat az Európai Parlamentben. Ugyanakkor a magyar elnökségnek egy kimenő Bizottsággal kell foglalkoznia, és előfordulhat, hogy csak 2025 januárjában áll össze az új testület.
Sőt, Kovács Zoltán szerint még az is megeshet, hogy az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozása is a magyar elnökség alatt mutat fel konkrét előrelépést.
A magyar soros elnökség hét kérdéskörben szeretne előrelépést:
- Növelni kell az EU versenyképességét, ugyanis lemaradtunk a globális versenyben.
- A demográfiai kihívások előtérbe helyezése; ennek gazdaságpolitikai, területfejlesztési és szociálpolitikai szempontjai is vannak.
- Bővíteni kell az uniót, hogy ne mi maradjunk az utolsó védőbástyája, ami felfogja a délről érkező hullámokat – magyarázta Zalai Csaba, hozzátéve: „Ukrajna csatlakozása alapvetően stratégiai kérdés”.
- A területi kohéziós politika megőrzése.
- A közös védelempolitika elősegítése.
- A migráció kérdése, függetlenül egy esetleges migrációs paktumtól.
- Az éves uniós költségvetés elfogadtatása, ami óriási kihívás lesz az EP-választásokat követő intézményi harcok miatt.
Bővebben >>>
Az államtitkár beszélt a magyar kapacitásokról is. Szerinte felkészültünk a jelenlétre az EP-ben, a Tanácsban és a Bizottságban is, illetve
„a miniszterelnököt ismerve ki fogja tölteni a rendelkezésre álló politikai teret”
– lengette be Kovács Zoltán, hogy Orbán Viktor aktívan részt fog venni a jövő évi magyar elnökséggel kapcsolatos munkában.
Elmondta azt is, hogy Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel elkészítették a magyar naptárat, amit november közepéig nyilvánosságra is hoznak. Annyit elárult, hogy az elnökségünk alatt tizenhat-tizennyolc informális miniszteri tanácsülés, egy informális miniszterelnöki csúcstalálkozó, egy Európai Közösség-csúcstalálkozó, és egy Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó lesz (utóbbi nem biztos, hogy hazánkban), ezenkívül további kétszáz rendezvény kíséri az elnökségünket.
Kiemelte azt is, hogy Orbán Viktor az egyedüli most is regnáló európai kormányfő, akinek az irányítása alatt működött már uniós elnökség, és 2011-től eltérően most már időben elkezdte a kormányzat a felkészülést (decemberben lesz már egy éve). Tudatosabbak vagyunk abban, hogy mit szeretnénk elérni – tette hozzá Kovács Zoltán. Szerinte szembe kell néznie a magyar elnökségnek azzal is, hogy az uniós vezetés olyan területekre akar betörni, ahol nincs keresnivalója. Ilyennek nevezte az egészségügyet, amikor a pandémia alatt egységes vakcinapolitikát vezetett be Brüsszel, illetve erre példa az energetika is, meghatározva az egyes országok energiamixét. Kiemelte azt is, hogy
az EP most már olyan tematizáló politikai erővel rendelkezik, amivel már a Tanács is nehezen bír.
Amíg legutóbb Gödöllőn volt a soros magyar elnökség központja, viszont a Budapesten végbemenő alapvető infrastrukturális és kulturális változások eredményeként a magyar főváros Európa konferencia-fővárosa lett, ezért Budapesten tartjuk az Elnökséget, a helyszín pedig a Várkert Bazár és környéke lesz – szögezte le Kovács Zoltán. Majd hozzátette: Budapest alkalmassá vált arra, hogy megmutassuk, milyen tagállammal állnak szemben azok, akik kritizálnak minket.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!