1867 és 1926 között legális volt a prostitúció Budapesten, orvosi és rendőri engedélyhez kötötték a magánkéjnők és a bordélyházi prostituáltak tevékenységét. A We Love Budapest cikkében annak járt utána, hogy hol éltek ezek a kiváltságos, mégis lenézett nők.
Magyar utca 20.
Pilisy Róza a Magyar utcai lakásban luxusbordélyt rendezett be, az épület legszebb szobáiban pedig saját otthonát alakította ki. Vagyonát kezdeti szerencséje után maga szerezte, bordélyházában művelt, idegen nyelveket beszélő hölgyek szórakoztatták az álnéven bejelentkező urakat, akik között koronás fők is akadtak. A későbbi VII. Edward angol király, I. Milán szerb király és Ferenc Ferdinánd is járt a bordélyban.
A bordélyban „polgári kényelemmel berendezett szobák voltak. Az egyik szalon a biedermeier ízlést dicsérte, a másik a rokokóról beszélt. Az ebédlőben széles diófa asztal, pohárszék, mint valamely falusi úriházban, ahol megbecsülik a nagyapákról maradt bútorokat”.
A ház berendezését Thék Endre, a Budavári Palota Szent István-termének dekorációit is készítő asztalos gyártotta.
Király Bazár (Ferenciek tere 5.)
A Király Bazár egyik elegáns, első emeleti lakásában élt Spitz Fanny madám, aki a Cukor utcában működtetett bordélyházat. A hölgy alakját egy színes pesti jelenet őrizte meg. Egyik „lányába” egy joghallgató halálosan beleszeretett, annyira, hogy feleségül kérte. Ehhez azonban ki kellett kérnie a madám engedélyét is. A fiatalember így a Király Bazár előtt, térden állva kérte meg választottja kezét Spitz Fannytól, aki a meghatottságtól zokogva mondott igent a szintén elérzékenyült járókelők gyűrűjében.
György-villa (Nagytétényi út 198–202.)
A Budatétény határában álló csodás klasszicista villa 1827-ben épült, majd többször tulajdonost váltott, így vásárolta meg Dőry György, a dúsgazdag borkereskedő, aki teljesen átépíttette az itt álló házat. A felújításra azért volt szükség, hogy a csinos épületet 1867 karácsonyán Dőry a „barátnőjének” ajándékozhassa. A villában még látható a jókora borospince, a környék szőlészeti hagyományainak örököse, amihez az emeleteken elegáns belső terek tartoznak.
Fő utca 76.
Turcsányi Emília a Mágnás Elza csúfnevet kapta, mert csak a leggazdagabb urakat részesítette a kegyeiben. Az egykori szegény cselédlány a nálánál 20 évvel idősebb, dúsgazdag bútorgyáros, Schmidt Miksa szeretője lett, aki egy háromszobás, főúri eleganciával berendezett lakást bérelt számára a Margit rakpart 46. szám alatt. A kapcsolatot azonban szörnyű tragédia zárta le, 1914-ben Mágnás Elza brutális gyilkosság áldozata lett, komornája és annak szeretője nyereségvágyból megölték, testét pedig egy utazókosárba rejtették.
Jókai utca 10.
Carola Cecília, a Somossy Orfeum (a mai Operettszínház) egykori csillaga jellemzően éjfélig a színpadon kápráztatta el a közönséget, majd megvacsorázott, aztán felült a legelegánsabb fiáker bakjára, és fel-le hajtotta a lovakat az Andrássy út és a Stefánia út között. A hajnalig tartó mulatság után gyorsan megreggelizett a Ligetben, majd indult is vissza az Orfeumba próbálni.
A primadonna sokáig a Gyár utca 36. alatt (ma Jókai utca 10.) lakott. Igazi szerelme a mulatás és az ékszerek voltak, emiatt óriási vagyonokat vertek el rá a gavallérok. Később egy drezdai operaénekes felesége lett és évekig panziót működtetett.
Haris Bazár (Haris köz)
Mielőtt a Haris köz létrejött volna, a Haris Bazár állt a helyén. Ebben az épületben bérelt egy kisebb, kétszobás lakrészt báró Schöllerer Miksa huszártiszt Peschek Verona számára. Lakrésze ugyan nem volt szegényes, azonban egyértelműen különbözött a fent bemutatott elegáns otthonoktól.
Mivel kiadásait nem fedezte teljes egészében Schöllerer, ezért más látogatóitól is fogadott el pénzt szolgáltatásaiért. Egyikük egy anyagi természetű veszekedést követően végzett vele, amely után a huszártiszt hangsúlyozta, hogy sosem tervezett komolyan az áldozattal, nem akarta feleségül venni a nőt.