A tavalyi évben rekord magasra nőtt a 100 legértékesebb brit vállalat igazgatóinak a fizetése, átlagosan 4,98 millió fontot (közel 2,3 milliárd forintot) kerestek, azonban a női top vezetők bérezése jelentősen elmaradt ettől.

A londoni tőzsdén jegyzet, 100 legnagyobb brit vállalat részvényárfolyamát jelző FTSE 100 indexen szereplő cégek vezérigazgatóinak a fizetése még soha nem volt olyan magas, mint a 2023-ban.

Kapcsolódó

Az itt kapott apanázs átlaga több mint százszorosa az átlagos brit munkavállalói bér összegének.

Az AstraZeneca fizetett a legtöbbet 

A High Pay Centre által vizsgált top vezetők medián keresete egy év alatt 2,2 százalékkal, 4,19 millió fontra (majdnem 2 milliárd forint) emelkedett. Az átlagbér pedig 12,2 százalékkal, 4,98 millió fontra (2,3 milliárd forint) emelkedett  – írta a Sky News.

Tavaly kilenc vállalat fizetett több mint 10 millió fontos bért a vezetőjének, míg 2022-ben csak négy ilyen vállalkozás volt. 2023 három legtöbbet kereső brit cégvezetője:

  • Pascal Soriot, AstraZeneca igazgató volt 16,85 millió fonttal ,
  • Erik Engstrom, a RELX analitikai vezetője 13,64 millió fonttal
  • és Tufan Erginbilgic, a Rolls-Royce  vezérigazgatója volt, akinek 13,61 millió fontot fizettek.

A 100 legértékesebb brit cég tavaly 755 millió fontot (több mint 347 milliárd forintot) költött 222 vezető fizetésére.

Alacsonyabb női fizetések és a bérszakadék

A legnagyobb cégek élén álló női vezérigazgatók jóval kisebb fizetést kaptak férfi kollégáiknál. A 100 legértékesebb brit cég közül mindössze 11 kezdte női vezetővel a 2023-as időszakot, azonban a pénzügyi év végére már csak nyolcan maradtak. 

A teljes pénzügyi évben csupán hat vállalatnak volt női vezérigazgatója, az ő éves medián fizetésük 2,69 millió font (majd 1,24 milliárd forint) volt.

A High Pay Centre jelentése arra a konklúzióra jutott, hogy az igazgatók magas bérköltségei megnehezítik a brit munkaerő szélesebb körének a fizetésemelését.  Az elemzés szerint a magas vezetői jövedelmek

nagyon jót tettek a csúcson lévőknek, de sokkal inkább kérdéses, hogy az ország egészének érdekeit szolgálják-e.

A kutatás elsősorban a szakszervezeti tagság csökkenésével, a befektetők érdekeit szem előtt tartó üzleti kultúrával és a munkavállalók kevés teret hagyó döntéshozatallal magyarázza a bérszakadék kialakulásának az okát.