Alapvetően két olyan ügykör van a védőoltásokkal kapcsolatban, ahol jogi útra terelődnek a dolgok – mondta el az Economxnak Varga-Orvos Zoltán. Az egészségügyi szakjogász szerint az első esetben jellemzően abból van probléma, hogy a szülők nem hajlandóak beadatni gyermeküknek a kötelező védőoltásokat.
Ilyenkor az történik, hogy a hatóságok a társadalom érdeke szempontjából kikényszerítik a védőoltások beadását.
A másik esetkör az, amikor a védőoltások (legyen az kötelező, vagy nem kötelező) mellékhatásai miatt panaszkodnak az emberek, és fordulnak bírósághoz. Az elmúlt években természetesen a Covid-oltások miatti valós, vagy vélt mellékhatások hatására indult perek kapták a legnagyobb figyelmet.
Aktahegyek és bizonyítási nehézségek
A bíróságok ekkor független igazságügyi szakértőt rendelnek ki, és itt merül fel az első probléma, ugyanis – legalábbis Magyarországon – egyszerűen kevés a szakértő, és ez az összes egészségügyi perre elmondható. Kis túlzás, ám mégis valahol igaz, a szakértőknél hegyekben állnak az akták.
Az elkészült szakvéleményt viszont egy perben eljáró ügyvédnek nincs alapja megkérdőjelezni, legfeljebb kezdeményezheti egy másik szakértő kirendelését.
Az egészségügyi szakjogász szerint ahhoz sem fér kétség, hogy a védőoltások miatti mellékhatások közti ok-okozati összefüggést a felperesnek kell bizonyítania. Ez pedig rendkívül nehéz, bonyolult, nem is lehet általánosságban beszélni, a bíróságnak minden ügyet egyedileg kell kezelnie.
Mert ha egy évvel ezelőtt kapott valaki oltást, és most jelentkeznek a problémái, miképp lehet bizonyítani az összefüggést? Adott esetben talán lehet is összefüggés, ám ez milyen módon bizonyítható úgy, hogy erre alapozva a bíróság ítéletet hozzon?
Covid-perek szerte a világban
Az egyik legnagyobb figyelmet kapott ügy Németországban kezdődött, ahol egy nő a koronavírus elleni védőoltás beadása után azt állította, hogy komoly mellékhatások alakultak ki nála, és ezért kártérítési pert indított a BioNTech ellen.
Az adatvédelmi okok miatt névtelenséget kérő nő mintegy 150 ezer eurót, azaz 55 millió forintnak megfelelő összeget követel kártérítés gyanánt. A cég ellen két ügyvédi iroda több mint 350 hasonló ügyben képviseli a felpereseket.
Miként arról pár napja az Economx is beszámolt, Németországban mintegy 65 millióan kaptak legalább egy koronavírus-oltást, közülük egészen pontosan 11 827-en kérték az oltás által okozott károk elismerését. Ebből több mint 5000 kérelmet utasítottak el és nagyjából 5600 vár még feldolgozásra.
Az Economx arról is írt, hogy a német hatóságok elismerték: számos esetben bizonyítottan van összefüggés a Covid-elleni oltások és bizonyos megbetegedések között.
Magyarországon azonban nem vezetnek ilyen statisztikát, és becslés sincs a látenciára.
Más védőoltásokkal is gondok vannak
Szintén beszámoltunk arról, hogy tavaly októberben mellékhatások miatt büntették meg az AstraZenecát, és 425 millió dollárt kell fizetnie a gyógyszergyárnak azért, mert két gyógyszerük is májfunkció-romlást okozott.
A majdnem 157 milliárd forintnyi bírság úgy jött össze, hogy New Jersey és Delaware államban is perelték a céget, mert két készítményüknél is nem várt mellékhatásokat tapasztaltak a fogyasztók.
Az egészségkalauz szerint, ha koronavírus elleni oltás után komolyabb mellékhatást tapasztalnak az emberek, a jogászok javaslata szerint azonnal jelenteniük kell azt az állami gyógyszerfelügyeletnek, és fel kell hívni a háziorvost is, és elmondani a tapasztaltakat.
Az orvosnak azt kell megvizsgálnia először, hogy valóban romlott-e a bejelentő egészségi állapota, majd pedig arról kell adnia szakvéleményt, hogy a tüneteket oltás okozta.
A szakértők szerint a mellékhatás bejelentéssel összefüggő jogi eljárás lényege, hogy a panaszosnak bizonyítania kell, a mellékhatást közvetlenül a vakcina váltotta ki, és nem két független, de egymást követő eseményről van szó. Ez ugyanakkor korántsem egyszerű, még akkor sem, ha az oltást követően nem sokkal a páciens meghal.
A hatályos jogszabályok annak is megszabják a rendjét, hogy miképpen lehet a hibás termék, ez esetben a védőoltás kapcsán, a fogyasztói jogokat érvényesíteni – húzta alá végezetül az Economxnak Varga-Orvos György.
A hibás termékekért való felelősségre vonatkozó 1985-ös európai tanácsi irányelv szerint amennyiben egy hibás termék kárt okoz a fogyasztónak, a gyártó még abban az esetben is felelősségre vonható, ha nem követett el gondatlanságot, vagy mulasztást.