Október tizenhetedikén terjesztette a parlament elé a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló törvényjavaslatot, amivel alaposan meglepte a kormányzat a nyilvánosságot. Ugyanis az Afrikába indítandó katonai misszió egyik célja a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, ám bővebb információval mégsem szolgált a honvédelmi tárca. Az Economx kérdéseire Szenes Zoltán válaszolt. Interjú.
Ön szerint mi a csádi misszió célja?
A misszió célját a Parlament részére előterjesztett kormányjavaslat tartalmazza, amely hármas:
- tanácsadás, támogatás és harctéri mentorálás a csádi fegyveres erők részére;
- az ott lévő magyar érdekeltségek és magyar állampolgárok oltalmazása;
- terrorizmus elleni harc.
Érdekes módon a migrációs tevékenység visszaszorítása nem szerepel a feladatok között, pedig a katonai szerepvállalás kommunikációjában hangsúlyos szerepet kapott.
Az előterjesztésből egy komplex magyar szerepvállalási vízió rajzolódik ki, amely gazdasági fejlesztéseket is előirányoz,
ezért a csádi misszió másik szereplője a Hungary Helps Ügynökség lesz. Az intézmény profilját, feladatrendszerét egy újabb törvénnyel kiszélesítették (nemzetközi humanitáriusi és stabilitást erősítő tevékenység, nemzetközi fejlesztési tevékenység), amit ugyanazon a napon tárgyalt az Országgyűlés, mint a csádi katonai szerepvállalást
Mekkora erőt képviselhet ez a kontingens a terrorizmus és a migráció elleni küzdelemben?
A kétszáz fős kontingens sokrétű feladatokat fog ellátni, ebből csak egy lesz a terrorizmus ellenes erők mentorálása. Ez nyilvánvalóan különleges műveleti hozzájárulást követel a Magyar Honvédségtől (MH) - Szolnokon van egy ilyen dandárunk -, amely ilyen feladatokat végzett Afganisztánban. A migráció elleni küzdelem katonai feladatai még nem láthatóak, hiszen óriási, közel 1.3 millió négyzetkilométer méretű országról van szó , a migránsok és menekültek száma 1.1 millió fő, ebből 600 ezer fő a menekült, a többiek pedig visszatérő csádiak vagy belső menekültek. A legtöbb menekült keleten, az 1400 km hosszú szudáni határ mentén van, ahol több tucat nagy menekülttábor van működik.
Az ottani migráció sajátossága, hogy csak Nigerrel van közösen elfogadott határa Csádnak,
a hivatalosnak tekinthető határok azonos népcsoportokat, törzseket választanak el, ezért a vándorló tömegek ide-oda „hullámoznak” a biztonsági helyzet függvényében. Végleges migráns-kibocsátó országként Csád a 106. helyen van, 1000 főből 12 ember hagyja el az országot.
Milyen helyben lévő magyar érdekeltségeket kell oltalmazni Csádban?
Ezt még nem lehet tudni. A kormányelőterjesztés olaj, nyersanyag-kitermelésről, agrárium fejlesztésről (öntözés, feldolgozóipar), védelmi eszközök exportjáról, illetve a társadalmi stabilizáció (humanitárius segítségnyújtás, civil projektek) elősegítéséről szól.
Ez attól függ, hogy mennyi forrást szán erre a kormány, de számok még nem jelentek meg.
Az ENSZ humanitárius ügynöksége, az OCHA szerint, ebben az évben 6.7 millió ember szorul azonnal segítségre (élelmezés, egészségügyi ellátás, vízellátás), amelyhez 674 millió dollárra van szükség, de nyáron ennek csak 17 százaléka állt rendelkezésre. Tehát ha „nyomot” akarunk hagyni, nagyon sok pénzt kell adni a Hungary Helpsnek.
Miért pont a magyar Honvédségtől kért segítséget a csádi elnök?
Nem lehet tudni, hogy pontosan ki kérte a segítséget, mert a levelet még a képviselőknek sem mutatták meg. Valószínű, hogy ez egy miniszterelnöki levél volt, ez is felmerült a parlamenti vitában, mert Csádnak most nincs regnáló elnöke, 2021-től ideiglenes katonai kormányzás van, amelynek a vezetője a lázadók által meggyilkolt, 30 éve hatalomban lévő diktátor, Idriss Déby fia, Mahamat Déby altábornagy. Bár a katonák az elmúlt évre ígérték a választások kiírását, ez elmaradt: a parlamentet feloszlatták, új alkotmányt készítettek, a tiltakozó 2022. októberi tüntetéseket erőszakkal felszámolták. Decemberre van tervezve az új alkotmány elfogadtatása, a közvetlen elnökválasztás pedig 2024-ben lesz. Az ellenzéki pártok többségét már betiltották, a legnagyobb ellenzéki párt és koalíció vezetőit elüldözték, a pártaktivistákat börtönbe csukták.
A politikai helyzet nagyon feszült. El tudom képzelni, hogy a megkeresést a francia közvetítéssel kaptuk.
Milyen felszerelést, milyen haderőtípust visznek a misszióba? Rendelkezik ilyen típusú, Afrikában bevethető eszközökkel a magyar haderő? Szükség van speciális eszközökre?
Nincsenek még részletes információk, mert katonai tervezés eddig alapvetően a politikai döntéshez szükséges információkra terjedt ki.
A Honvéd Vezérkar úgy értékeli, hogy a misszió végrehajtható, olyan feladatokban gondolkodnak, mint amit az MH Afganisztánban látott el 2004-2021 között.
Nyilván szükség lesz
- különleges műveleti alegységekre,
- lövészcsapatokra és
- várhatóan helikopter erőkre a nagy távolságok miatt.
Mivel önálló táborban leszünk a főváros, N’Djamena repülőteréhez közel, egy nagy körletben a franciákkal és az amerikaiakkal, erős harcbiztosító, logisztikai és egészségügyi erőkre lesz szükség. Nagy kihívás lesz a nyelv, mivel Csád frankofón ország, a francia mellett az arab a hivatalos nyelv.
Hasonlóan nagy feladat lesz az erők kiszállítása, a folyamatos ellátása, illetve a váltása, amit az MH – amíg meg nem érkeznek a brazil rámpás szállítógépek (az első KC- 390 Embraer szállítógép csak jövőre jön meg) – csak bérleti konstrukcióban tud megoldani.
Úgy gondolom, hogy hasonlóképpen jelentős figyelmet fog kapni a saját erők védelme (force protection), mert a misszió veszélyes lesz:
Csádban sokszor polgárháborús összecsapások vannak, főleg az ország északi részén rendkívül aktív a Boko Haram, az Iszlám Állam afrikai szárnya,
más lázadó fegyveres csoportok, nagyon rossz az egészségügyi helyzet, és meg kell küzdeni az időjárással is.
Ki fizeti ilyen meghívásos missziók esetében a katonai küldetést?
Magyarország fizeti a missziót. Szerintem részletes költségvetés még nem készült. Ez kiderült a parlamenti vitából is, de nyilvánvalóan súlyos milliárdokba fog kerülni a misszió a fejlesztési költségeken felül.
Önálló parancsnokság alatt működik-e a misszió, vagy valamelyik nemzet irányítása alatt?
Önálló lesz a magyar katonai kontingens, de nyilvánvalóan szoros lesz az együttműködés a franciákkal és az amerikaiakkal. Egy francia dandár, 1500 fő állomásozik a Csádi Köztársaságban, illetve az Egyesült Államok egy kiképző és vezető csoportot állomásoztat az országban. Ha jól indul a misszió, akkor még az is elképzelhető, hogy más európai országok is csatlakoznak a magyar kontingenshez, mivel a biztonság növelése a Száhel övezetben EU prioritás.
Érkezhetett-e olyan felkérés akár a franciáktól, akár az Egyesült Államoktól, hogy az ő jelenlétüket váltsuk ki a magyar katonákkal?
Médiahírek szerint nincs tervezve változás a szövetségesek csádi jelenlétében.
Belekeveredhetnek-e magyar katonák fegyveres összecsapásokba akár helyi felkelőkkel, fegyveres csoportokkal, akár orosz zsoldosokkal?
Orosz zsoldosok nincsenek Csádban, de
az sajnos előfordulhat, hogy magyar katonák is harci cselekményekben találják magukat.
A különleges erők mentorálása - hogy ha az afganisztáni kiképzési elvet követik – azt jelenti, hogy a magyar mentorcsoport együtt megy a feladatra a mentorált alegységgel, és része lesz az adott harci helyzetnek.
Ezen kívül lehetnek támadások a magyar erők ellen, például csapdaállítás, robbantások.
A misszió veszélyes, amit a parlamenti politikai is mutat, hiszen több politikus, kormánytisztviselő mutatott rá, hogy a misszió, bár két évre van most tervezve, a helyzettől függően gyorsan is befejezhető.
Kritikaként hangzott el, hogy a magyar katonák testőri feladatot láthatnak el a csádi elnök mellett. Ennek lehet valóságalapja?
Nem, ez csak egy parlamenti vita ironikus eleme volt, miszerint a magyar katonák „karhatalmi szerepet látnak el a csádi elnök mellett”. A korábban köztársasági, jelenleg elnöki testőrség a 35 ezer fős csádi fegyveres erők elit alakulata, amely közel hadosztály nagyságú katonai erőt képvisel. E téren nem lesz szükség a magyar honvédek hősies helytállására.