A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) konferenciáján bemutatták az Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024 című kötetet, amelyben a szerzők átfogó képet adnak az európai uniós tagállamok családpolitikáiról.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy 2019-ben jelentettek meg először egy hasonló kötetet, a mostaninak az aktualitását pedig az adja, hogy éppen húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz, Magyarország pedig az idei második félévben betölti az uniós soros elnökséget.
Az elnökasszony beszédében hangsúlyozta, hogy a kötetben megpróbáltak egy összehasonlítást tenni, hogy megértsék, milyen családpolitikai változások zajlanak az egyes tagállamokban, azonban nagyon nehéz összehasonlítani a különféle országok családpolitikáit, mert az Európai Unióban a családpolitika tagállami hatáskörbe tartozik.
Ez pedig azt jelenti, hogy minden ország sajátos eszközöket és módszereket alkalmaz, és gyakran eltérő hangsúlyokat helyez az egyes támogatásokra. Magyarország esetében a családpolitikai fókusz egyértelműen a családok megerősítésén és a gyermekvállalás ösztönzésén van.
Három fő pilléren nyugszik a magyar családpolitika
Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Magyarország családpolitikája három fő területre összpontosít: a családok anyagi támogatására, az otthonteremtés elősegítésére és a munka-család egyensúly megteremtésére.
A magyar kormány számára kiemelten fontosak a magyar családok, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy a családtámogatásokat bővíteni tudjuk
– mondta az államtitkár.
A CSOK kiterjesztésével például eddig közel 250 ezer család részesült támogatásban, amely segíti őket abban, hogy saját otthont teremtsenek. Emellett az adókedvezmények rendszere is jelentős szerepet játszik a családok anyagi helyzetének javításában, hiszen az adókedvezmények és adómentességek révén több ezer család tudja csökkenteni az adóterheit.
2023-ig csak az adókedvezményeken keresztül 3600 milliárd forinttal tudta a magyar kormány segíteni a családokat. Most pedig azon dolgoznak, hogy két lépésben megduplázzák a családi adókedvezményt.
Koncz Zsófia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tegnapi napon társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy javaslatcsomagot, amellyel az a céljuk, hogy egyszerűsítsék az igényléseket az otthonteremtést segítő támogatások kapcsán.
A javaslat részleteiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Változhat a babaváró, sokaknak könnyebbséget hozhat a módosítás
Több lakástámogatási elem mellett a babaváró kölcsönt is érinti a kormány most közzétett rendelettervezete.Az európai átlagnál is családbarátabbak a magyarok
Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója a 2016 óta 30 európai országban készült reprezentatív felméréseik eredményeit ismertette, amely szerint a család fontossága a megkérdezettek számára rendkívül magas, Magyarországon például a válaszadók 98 százaléka szerint fontos érték a család. Az európai átlag valamivel alacsonyabb, de még így is 88 százalék körül mozog, ami erős konszenzust mutat a kontinensen.
A gyermekvállalási szándékok kapcsán Pillók Péter rámutatott, hogy a magyar válaszadók körében a három gyermeket többen gondolják az ideális családmodellnek, míg az európai átlag inkább két gyermekben gondolkodik.
A megélhetési biztonság kérdése szintén kiemelt helyet foglal el az európai családok számára: a válaszadók többsége szerint az anyagi stabilitás elengedhetetlen a családalapításhoz.
Az előadásban szó esett a migráció és a gyermekvállalás közötti társadalmi vélekedésekről is. Pillók Péter rámutatott, hogy míg a régebbi uniós tagállamokban inkább migrációval próbálják megoldani a népességfogyást, addig Magyarországon és a visegrádi országokban a saját lakosság megerősítésére és a gyermekvállalás ösztönzésére helyeznék az emberek a hangsúlyt.
Nincsen csodafegyver a demográfiai problémákra
Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az európai demográfiai trendekről tartott előadásában arról beszélt, hogy Európa népessége öregedő tendenciát mutat, miközben a születésszám csökken, ami hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi hatásokat von maga után. A népességfogyás mérséklésére több tagállam is igyekszik bővíteni a családtámogatási rendszert és a gyermekvállalási kedvet növelő intézkedéseket hozni, de ezek hatása csak hosszabb távon jelentkezhet.
A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy a születéskor várható élettartam is jelentős eltéréseket mutat Európa-szerte. 2010 óta egy lassú növekedés volt megfigyelhető, a COVID-19 világjárvány azonban erőteljesen visszavetette a várható élettartamot.
Kiemelte, hogy 2022-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam 76 év volt, míg például Spanyolországban ez 83 évre tehető, amely jól mutatja a különbséget a nyugat- és kelet-európai országok között.
A családpolitikának különös figyelmet kell szentelnie a szülőképes korú nők számának csökkenésére, mivel 2010 óta folyamatosan csökken a számuk az EU-ban, ami jelentős hatással van a születésszámra és a jövőbeli népesség alakulására.
Minden jel szerint a demográfiai változások jövőbeli hatásai csak mérsékelhetőek, nincsen olyan valós, reális demográfiai forgatókönyv, amely az idősödésből eredő kihívásokra egyértelmű választ vagy megoldást tud nyújtani
– szögezte le előadása végén a szakértő.
Újra jó irányba fordult az uniós családpolitikai figyelem
Mészáros Árpád József, a KINCS stratégiai és koordinációs elnökhelyettese a magyar uniós soros elnökség demográfiai és családpolitikai aspektusait ismertette a konferencián. Emlékeztetett, hogy a demográfiai kérdések nem új keletű problémák Európában: az Európai Bizottság már 1989-ben figyelmeztetett a születésszám csökkenésére és az idősödő társadalom következményeire. Az elmúlt évtizedek során azonban – különösen 2015 és 2019 között – az uniós családpolitikai figyelem a migrációra helyeződött, háttérbe szorítva a családok támogatását.
Az elnökhelyettes örvendetes változásként említette, hogy 2019-ben az Európai Bizottság egy demográfiáért felelős alelnököt nevezett ki, 2023-ban pedig létrehozták a demográfiai eszköztárat. Ez a dokumentum ismét a családokra és a gyermekvállalás ösztönzésére irányította a figyelmet.
Az eszköztár fő célkitűzései közé tartozik a munka és a magánélet egyensúlyának támogatása, a fiatalabb generációk ösztönzése a gyermekvállalásra, valamint az idősödő társadalmak megsegítése.
Mészáros hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jövőjében fontos szerepet kap a demográfiai kihívások kezelése, és hogy Magyarország célja ezen belül a családok megerősítése, a lakosság csökkenésének mérséklése, valamint a demográfiai megoldások középpontba helyezése.
Jelentős eltérések vannak az uniós családpolitikai intézkedések között
Kállay-Kisbán Krisztina, a KINCS nemzetközi irodavezetője a kötet megállapításaiból emelt ki néhány tanulságot az előadásában. A kötet célja az volt, hogy összehasonlító elemzést adjon az egyes országok családtámogatási gyakorlatáról, figyelembe véve, hogy az EU-nak nincs közvetlen hatásköre ezen a területen.
Az elemzés során a legújabb uniós irányelveket, például a munka és magánélet egyensúlyáról szólót is figyelembe vették, amely a szülői és gondozói szabadságot, valamint a rugalmas munkavégzést támogatja.
A kötet egyes intézkedésekről, mint például a szülési és szülői szabadság, a családi pótlék és az adókedvezmények részleteiről is áttekintést ad.
Ezen támogatások jelentős eltéréseket mutatnak, például a szülési szabadság időtartama 14 és 58 hét között is változhat tagállamonként, a juttatások szintje pedig a fizetés 50–100 százalékát is elérheti.
Az elkészült dokumentum bemutatja a kisgyermekek intézményi ellátásának helyzetét és az otthonteremtési támogatások különbözőségeit is, amelyekkel a tagállamok támogatják a családokat. Az otthonteremtés támogatása Nyugat- és Kelet-Európában különösen eltér, például csak néhány országban – köztük Magyarországon – elérhető közvetlenül a lakásvásárlási támogatás.