Egy hétvégi nagybevásárlás ára elég lehet egy szűrővizsgálatra, mondta Tersztyánszky Rita, az Affidea járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója egy sajtótájékoztatón. Minél hamarabb fedezik fel a betegségek, annál ritkábban van szükség invazív (műtéti) beavatkozásra. 

A magyar lakosság majdnem fele 49 százaléka egyáltalán nem jár szűrővizsgálatokra, ez derül ki az Affidea reprezentatív kutatásából. A férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki ezt a procedúrát, mint a többi csoport.

Kapcsolódó

A legalább néhány évente szűrésre járók többsége maximum 25 ezer forintot, 14 százalékuk 25-50 ezer forintot költ a vizsgálatokra. A diplomások áldoznak a legtöbb pénzt erre a prevenciós lépésre, 22 százalékuk 25-50 ezer forintot, 11 százalékuk pedig 50-75 ezer forintot is elkölt egy évben a szűrővizsgálatokra.

Ahhoz, hogy hatékony legyen a szűrővizsgálat, ehhez kell az egyén, és meg kell, hogy szülessen az az igény, és elhatározás, hogy hosszú és egészséges életet szeretne élni, a másik része az intézményrendszer, a harmadik pedig, hogy az információ eljusson az egyénhez, hogy szűrővizsgálatokra kell járni, mondta Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója. Ez a három dolog a legfontosabb, hogy jól működjenek a szűrőprogramok.

A stressz és a daganatos betegségek kéz a kézben járnak

Nagyon fontos az egészségnevelés, erre akár egy tantárgyat is lehetne építeni a közoktatásban, mondta Bányai Éva, Széchenyi-díjas pszichológus, professor emeritus, az ELTE PPK oktatója. A magyar népesség lelkiállapota borzasztó feszült, a stressznek nagyon nagy szerepe van a daganatos betegségek kialakulásában és más betegségek kialakulásában is, tette hozzá a szakember.

Kép: Bányai Éva, Tersztyánszky Rita, Farczádi Enikő

Az Affidea kutatásából is az is kiderült, hogy a válaszadók többsége arról számolt be, hogy a stressz az utóbbi egy hónapban aktívan jelen volt az életében. A nők és a 20-29 év közöttiek magasabb arányban érezték túlzónak a stressz mértékét, mint a többiek, míg a 60-69 év közöttiek jelezték legnagyobb arányban azt, hogy alig érezték magukat nyomás alatt a szóban forgó időszakban.

A daganatos betegségek közül Farczádi Enikő, az Affidea Magyarország onkológusa kiemelte, hogy  tüdődaganatos betegek esetében évente hétezer új esetet regisztrálnak és 6500-an évente életüket is vesztik a tüdőrákban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a tüdőrákos megbetegedések száma az elmúlt években ismét növekedést mutat. Jó hír, hogy a kutatásban résztvevők 96 százaléka rendszeresen, legalább néhány évente jár tüdőszűrő vizsgálatra. A dohányosok többsége sajnos elzárkózik a szűrésektől, emelte ki az onkológus. A leggyakoribb rákos megbetegedések között a nőknél az  emlőrák évente nyolcezer új beteget érint, és kétezer haláleset köthető melldaganathoz.

Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy 45 év felett a nők csupán 41 százaléka veszi igénybe az ingyenes mammográfiás szűrővizsgálatot. 

Vastagbéldaganatban évente hatezren halnak meg, az új betegek száma eléri a tízezer főt, ez a betegség is szűrővizsgálattal kiszűrhető lenne. Évente 1500 férfit veszítünk el prosztatarák miatt. Az 50 éves korosztály van a legnagyobb veszélyben.

A genetika és a külső környezeti tényezők is befolyásolják, hogy kinek milyen gyakran kell szűrővizsgálatra járnia. A tüdőszűrés 40 éves kortól évente javasolt azoknak is, akiknél nincs magas rizikó a tüdőrák kialakulására vonatkozóan. Melanómaszűrésre 30 éves kor fölött szintén évente, mammográfiára 45 és 65 éves kor között kétévente, méhnyakrák-szűrésre 21 éves kortól három évente ajánlott járni. A férfiaknak 50 éves koruk felett évente ajánlott a prosztatavizsgálat, a vastagbéldaganat szűrése pedig a jelenlegi szakmai ajánlás szerint 50 év felett kétévente székletvér-vizsgálattal javasolt. Ugyanakkor a legbiztonságosabb az, ha 5-10 évente vastagbéltükrözéssel vizsgáltatjuk meg magunkat, mivel ez az az eljárás, ami már a legkisebb elváltozást is megmutatja, így időben kiszűrhető maga a daganat vagy a rosszindulatú átalakulásra hajlamos elváltozás, javasolják a szakemberek.

Bányai Éva a hipnózissal kapcsolatban elmondta, hogy sok tévhit van Magyarországon a legintenzívebb szuggesztiós eljárással. A  depressziósok terápiájában, az alkoholelvonás területén és a rákterápiákban is jól lehet alkalmazni. Ma már a fájdalomcsökkentésben a hipnoterápia nagyon hatékonyan tud segíteni. De példaként említette, hogy a szűrővizsgálatok során az MR-gépekbe sokan a klausztrofóbia miatt nem mernek befeküdni, de a hipnózissal ez a félelem is legyőzhető.