Február 4-e volt a rák elleni küzdelem világnapja. Mikorra tűnhetnek el a daganatos betegségek?

Varázsgömbünk nincs. De jó hír, hogy vannak olyan ráktípusok, amik már eliminálhatóak, megszüntethetőek. A méhnyakrák esetében például Ausztráliában és Új-Zélandon ez már lényegében megtörtént. Ezekben az országokban megelőzéssel érik ezt el. De rengeteg ráktípus van, nem lehet róluk egységesen, egyetlen betegségként beszélni: ahányféle rák, annyiféle gyógyszer jöhet majd, ami sikeresen felveszi a harcot a különböző típusok ellen. Jó úton haladunk: például a súlyos tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeit a modern immunonkológiai terápiák 10 év alatt megduplázták Magyarországon.

Közelítünk ahhoz, hogy a daganatos betegségek nagy része krónikus betegséggé formálható.

Igen, eljutottunk odáig, hogy egy diagnózis nem feltétlenül jelent már halálos ítéletet. Erre a különböző ráktípusok gyógyításának evolúciója ad lehetőséget. Egy évszázaddal ezelőtt a sebészeti beavatkozással indult a rákgyógyítás, ezt követte a sugárkezelés és a kemoterápiás készítmények, utóbbinak sajnos rengeteg mellékhatása van. Ezután a monoklonális antitestek jöttek, amelyek már az immunfolyamatokba avatkoznak be. Ezek az eljárások az 1990-es években voltak jellemzők. Újabb lépést jelentettek a célzott kezelések, a 2010-es évek elején az immunonkológia kapcsolódott be a rákgyógyításba, ma pedig már sejtalapú kezelés és a neoantigén terápia lehetősége is adott. A neoantigének kiemelt szerepet játszanak az immunfelismerésben, a tumorellenes immunválaszban és az immunterápia sikerességében; ez személyre szabott, célzott daganatkezelést jelent. Ez utóbbi innovatív terápiák rendkívül költségesek: a daganatos betegek új kezelési lehetőségeinek kutatás-fejlesztése egy kiemelkedően beruházásigényes feladat. A rákkezelés során az egyik legfontosabb, hogy minél korábban megfelelő terápiát kapjon a páciens, gyorsan be tudjunk avatkozni. A cél az olyan hatékony kezelés, ami kevés mellékhatással és minél kevesebb életminőség-romlással jár a beteg számára.

Kapcsolódó

A következő 25 évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint több mint 75 százalékkal nő a rákos betegek száma a világon. Ennek mi állhat a hátterében?

A daganatos betegszám emelkedéséhez különböző rizikófaktorok járulnak hozzá. Ilyenek a családi halmozódás, az életmódbeli tényezők, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás miatti elhízás, a mozgásszegény életforma és a légszennyezettség. Utóbbi tényezők a nyugati életvitel elterjedésével hozzájárulnak a daganatos betegek számának emelkedéséhez. Ugyanakkor az orvostechnológia fejlődése egyre több rákos betegség kiszűrését is eredményezi, ezért is emelkedhet a betegek száma. Egy PET-CT például már szinte sejtszinten látja a pácienseket, míg korábban sok betegről csak a halála után derült ki, hogy rákos volt.

 

Az előrejelzés sokkoló

A WHO adatai szerint míg 2012-ben 14,1 millió új esetet és 8,2 millió elhalálozást regisztráltak a világ egészségügyi hatóságai, addig tíz évvel később már 20 millió új esetet és 9,7 millió elhalálozást. A szervezet becslése szerint 2050-re 35 millióra nő az új megbetegedések száma a világon, és egy év alatt 18 millió ember fog meghalni a betegségben. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) elsősorban a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és az elöregedő társadalmak számlájára írja mindezt, de nem egyenlő mértékben érinti a világ országait. Az alacsonyabb jövedelmű országokban nagyobb változásra számítanak a kutatók.

Magyarországon évente több mint 65-70 ezer új daganatos megbetegedést regisztrálnak, ez körülbelül Szolnok lakosságának felel meg. Hogyan néz ki a nemek aránya a daganatos betegek között?

A rákbetegség a második leggyakoribb halálok a szív-és érrendszeri betegségek után. Ezen belül a férfiak a tüdőrákban járnak élen; de míg az elmúlt 10 évben a férfiaknál csökkent az új tüdőrákos betegek megjelenése, a nőknél sajnos kissé emelkedett. Tipikusan női daganatos betegség a melanóma, mert a napbarnított bőr és a szoláriumozás a nők körében népszerűbb. A mellrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, élete során minden nyolcadik-kilencedik nőt érinthet. Míg 2011-ben 71 ezer mellrákos volt a hazai betegellátásban, 2019-re 103 ezerre nőtt a számuk. Méhnyakrákot évente 1000-1200 nőnél diagnosztizálnak, és közel ötszázan sajnos életüket is vesztik miatta.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint 12 másodpercenként érkezik egy rossz hír a tagállamokban, vagyis ilyen gyakran diagnosztizálnak egy daganatos betegséget. Milyen esélyei vannak egy magyar betegeknek?

A hazai helyzet nemzetközi összehasonlításban nem rosszabb. Magyarországon 2020-ban 62 ezer új rákos megbetegedést regisztrált az OECD, ez százezer lakosra 620 rákos beteget jelent. De most azt látjuk, hogy ezt az adatot enyhén túlbecsülte a világszervezet. Az MSD hazai szakértői több adatalapú kutatást végeznek, melyek közül a legújabb, hamarosan publikálásra kerülő tanulmány a 20 leggyakoribb rákbetegség magyarországi megjelenésével kapcsolatban az epidemiológiai és a túlélési adatokat is feldolgozza. Annyit elmondhatok, hogy a magyarországi tüdőrákos betegeknek az orvosi ellátás szakszerűségének köszönhetően a túlélési esélye pont annyi, mint más Európai Uniós országban.

Mit kellene mégis másképp csinálni, hogy Magyarországon kevesebb legyen a daganatos beteg?

A szűrővizsgálatok propagálására, a részvétel ösztönzésére nagyon nagy szükség lenne. A régióban például Csehországban az alapellátásban dolgozókat, vagyis a háziorvosokat jutalmazták, ha minél több beteget el tudtak küldeni szűrővizsgálatokra. Magyarországon még nem megfelelő az egészségértés, a gyerekek edukációját ilyen téren már az óvodákban el kellene kezdeni.

Jó példaként Ausztráliát tudom felhozni újra, ahol már 2014-ben bevezették a fiatalok HPV elleni oltását, így a méhnyakrákot sikerült teljesen eliminálni.

 

Magyarországon a nemzeti immunizációs folyamat része a HPV elleni térítésmentes védőoltás a hetedik osztályos lányok és fiúk körében, melyhez a szülőknek csak a hozzájárulást kell aláírniuk. Felnőtt korban sem késő beadatni, illetve mindenkinél, az oltatlanoknál pedig kiemelkedően fontos a méhnyakrák-szűrés és azon belül is a HPV-státusz ellenőrzése, amit hamarosan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is finanszírozni fog. A felnőtt nők esetében most azt látjuk, hogy azok körében magasabb a HPV elleni védőoltás alkalmazása, akinél korábban kiderült a rizikót jelentő HPV-státusz, és a vakcina megelőzheti az újrafertőződést.

A hazai egészségügyben tapasztalható humánerőforrás-gondokból érezhet ma valamit a daganatos beteg?

Mint orvos azt gondolom, hogy minden beteg kezelése, az adott betegtől, a családtól rengeteg invesztíciót, időt, energiát igényel, és a daganatos beteg ellátása az állam számára költséges feladat. Nemcsak azért, hogy a beteg gyógyszereit kifizesse, hanem, hogy fenntartsa az apparátust és megfelelő, minőségi ellátást biztosítson. Ha időben felismerik a daganatos betegséget, megtalálják a páciens számára hatékony kezelést, akkor a centrumokban hozzáértő szakemberek kezébe kerül a beteg.

Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója

 

Az innovatív terápiáknak köszönhetően a páciens aktív tagja maradhat a társadalomnak, és ez az állam érdeke is. Az egészségügyben a jelenlegi átszervezések célja, hogy az ellátás az állam számára is a legköltséghatékonyabb legyen, és mindenki a legjobb ellátást kapja meg.

Klinikai kutatások tekintetében mennyire aktív az MSD? Vannak előremutató gyógyszerek, terápiák?

Magyarországon több centrumban zajlanak klinikai kutatásaink. Jelenleg 1100 beteg önkéntes részvételével 80, szigorúan szabályozott klinikai vizsgálatunk van folyamatban, melyek túlnyomó része rákterápiás területet érint.

Az MSD Magyarországon hárommilliárd forintot fordít kutatásra évente. Az összeg harmada, vagyis egymilliárd forint a vizsgálatokban használt gyógyszerek formájában tehermentesíti a NEAK kasszáját is amellett, hogy betegek ingyen juthatnak hozzá az innovatív terápiákhoz.

Számunkra kiemelkedően fontos az innováció: az MSD globálisan árbevételének egynegyedét klinikai kutatásokba forgatja vissza.

Tudom, hogy nem lehet általánosítani, de hogy néz ki, meddig tart egy daganatos beteg terápiája?

Ahányféle ráktípus, annyiféle terápia áll rendelkezésre. Lehet műtét, majd immunterápia, vagy alkalmazható „szendvicsben” adott kezelés, amikor már a műtét előtt is immunonkológiai kezelést kaphat a beteg. A gyógyuláshoz szükséges terápiák mennyisége a kezelési protokollban pontosan meghatározott, és utána szoros kontrollokra van szükség, képalkotó diagnosztikai vizsgálatokkal és vérképpel. Ezután, ha a betegnek nem romlik az állapota, azaz progressziómentes, akkor lehet lazítani a kontrollon, de teljesen elengedni a kezét nem szabad. Az ötéves túlélést követően is ébernek kell lenni és a szűrővizsgálatokat évente ismételni kell.

Az Európai Unióban (EU) centrális gyógyszerengedélyezés van. Ami azt jelenti, hogy ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyez egy terápiát, akkor azt minden tagállamban alkalmazni lehet. Van nálunk valamilyen gyógyszerbefogadási csúszás a daganatos betegek terápiáit illetően?

Előfordul, hogy például Ausztriában a centrális engedélyezés után már másnap alkalmazhatja az orvos a terápiát, Magyarországon pedig a biztosítóval történő tárgyalások után van erre lehetőség. A NEAK befogadási protokollja viszonylag lassú, de precíz. Mire a Magyar Közlönyben megjelenik a gyógyszer NEAK engedélyével, az is több hónapot vesz igénybe. És persze tudjuk, hogy az állami egészségbiztosítónál nemcsak a rákgyógyítás területén állnak sorba az innovatív terápiák, ebből is adódhat a gyógyszerbefogadási idők hosszúsága.