Ezzel a soha el nem készült budapesti elektronikus jegyrendszer egyetlen látható mementója is megszűnt létezni. Mivel az elektronikus jegyrendszer megvalósítása céljából 2017-ben létesített kapuk más célra nem használhatók fel, a BKK a vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett hulladékként kezeli azokat.

A bontás előzménye, hogy márciusban lezárult a rendszer miatt indított jogi eljárás, amelyet a BKK 2021 szeptemberében, a Nemzetközi Választottbíróságon kezdeményezett a kivitelező Scheidt&Bachmann (S&B)-vel szemben. Ennek részeként több tételben összesen 45,5 millió eurót, illetve ennek kamatait követeltek a német cégtől. A bíróság végül kimondta, hogy a német kivitelező olyan szerződésszegést követett el, ami miatt a BKK joggal mondta fel a 2014-ben kötött szerződést 2018-ban, amikorra eredetileg az átadást tervezték.

A bíróság döntése értelmében az S&B-nek vissza kellett fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot.

A BKK azt írja, ez az összeg most a fővárosi közösségi közlekedés céljaira használható fel.

A Tarlós-féle városvezetés egyébként az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel, csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést, amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést – írja a Telex. 

Az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére eredeti áron 91 millió eurós (akkori árfolyamon 27 milliárd forint) megbízást kapó S&B a hét fázisból csak négyet teljesített, a rendszer soha nem vált működőképessé.

Most az egyetlen metróállomáson kiépített, egyedül turista-rémisztgetésre alkalmas kapuk is eltűntek.