Az Economx a közelmúltban beszámolt az Eurostudent azon gyorsjelentéséről, amelyben a magyarországi diákok életkörülményeit és tanulmányi jellemzőit mérték fel.

Az egyetemisták nagy része anyagi okokból vállal munkát, közel felük számára a megélhetési költségek fedezése alapvető motiváció, és ennél alig kevesebben mondták azt, hogy főként az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a fizetésükből.

A huszonévesek fele azt is fontosnak tartja, hogy a munkavállalás során szakmai tapasztalatra tegyen szert.

Szintén sokan vannak, akik azért dolgoznak, hogy a tanulmányaik költségét fedezni tudják. A családjuk anyagi támogatása egyötödüknek lényeges érv a munkavállalás mellett. Minden második hallgató azt is elmondta, hogy a munkavégzés és a tanulmányok összekapcsolása nehézségekbe ütközik, mert nem egyszerű összeegyeztetni a tanulmányokat és az egyetemet.

A háromévente ismétlődő kutatásban ezeket vizsgálták:

  • belépés a felsőoktatásba;
  • a hallgatók szociális háttere;
  • a hallgatók lakhatási és életkörülményei;
  • tanulmányi jellemzők;
  • munkavállalás és időfelhasználás;
  • a hallgatók bevételei és kiadásai;
  • a hallgatók tapasztalatai tanulmányaikról;
  • nemzetközi tanulmányi mobilitás;
  • továbbtanulás és jövőbeli várakozások.

A Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője teljes mértékben egyetért az Eurostudent felmérésének megállapításaival. Valóban, a diákok számára az anyagi motiváció kiemelkedően fontos, hiszen sokan közülük alapvető megélhetési költségeik fedezésére használják a keresetüket, míg mások a családi költségekhez járulnak hozzá vagy extra" kiadásaikat finanszírozzák ebből.

Majzik Nándor szerint fontos kiemelni, hogy a munkavállalás nem csupán anyagi szükségletet elégít ki, hanem lehetőséget biztosít szakmai tapasztalatok szerzésére is, amelyek hosszú távon előnyösek lehetnek a pályakezdők számára.

A 2023-as év jelentős változásokat hozott a munkaerőpiacon, főként a világjárvány hatásaiból való teljes felépülés jegyében.

Megfigyelhető volt, hogy a diákok több órát vállaltak munkából, mint az előző évben, ami egyrészt a korlátozások teljes megszűnésének, másrészt a munkaerőpiac dinamizmusának köszönhető.

Így néznek ki jelenleg a bérek

A bérek tekintetében is jelentős változások történtek; az infláció hatására a bérek folyamatosan emelkedtek, éves szinten átlagosan 1900 forintról 2030 forintra nőttek, ami jelentős növekedést jelent a korábbi évekhez képest.

Jelenleg a bérek jelentős regionális különbségeket mutatnak. Budapesten az átlagos órabér körülbelül 2100 forint, míg a szórás 1800-2500 forint között mozog, függően a munkakör és a műszakok jellegétől.

Vidéki viszonylatban, különösen Kelet-Magyarországon, a bérek általában alacsonyabbak.

Ezeket a munkákat szeretik a diákok

Népszerűek a fesztiválos, strandos, szabadidőparkos, szállodás munkák, de az árufeltöltés és az eladói munka is hívogató. Ami nem menő, az a nehéz fizikai, a monoton gyári és a mezőgazdasági munka. Ez már valamit sejtet a jövőképről, a robotizáció szükségességéről, valamint arról is, hogy bizonyos munkákat külföldről érkezettek fognak elvégezni. Például a nyelvtudás hiánya miatt esetükben vonzóbb lehet egy gyári vagy egy mezőgazdasági munka.

Nem a monoton munkákra

Majzik Nándor kiemelte: a diákok továbbra is a rugalmas, változatos munkalehetőségeket részesítik előnyben.

A monoton munkák kevésbé népszerűek, míg az olyan pozíciók, amelyek szellemi kihívást nyújtanak, változatosságot kínálnak, és lehetőséget biztosítanak a szakmai fejlődésre, továbbra is vonzóak a huszonéves korosztály számára – hangsúlyozta a szakember.

A területi megoszlás szerint a Balatonnál és Budapesten, valamint Észak-Dunántúlon lehet jól keresni. Egy valami mindenhol azonos: nem lehet megspórolni, hogy a diákok szerződést kössenek. Jelentkezni lehet e-mailben, webes felületen, ám ez nem szerződés.