Kajó Cecília birtokvédelmi szakjogász az economxnak kifejtette: a hagyományos birtokvédelem esetében egyszerű a képlet, a Polgári törvénykönyv szerint a bérlőt minden esetben megilleti, még akkor is, ha hónapok óta nem fizet.

A közműszolgáltatók jogosultak meghatározott idő elteltével jogosultak kikapcsolni az áramot, a fűtést (ez alól csak a víz kivétel, itt korlátozott nyomás mellett valamicskének folynia, csöpögnie kell a csapból), ám a bérbeadó nem kapcsolgathat önhatalmúlag, mert az birtokháborítás. (Arról nem is szólva, megtörtént eset, a bejárati ajtót elegánsan leemelte a zsanérról, és magával vitte; ez teljesen jogellenes.)

Sokan tévesen azt hiszik, a digitális behatásokkal előidézett birtokháborításokkal más a helyzet, ám ezekben is ugyanúgy adható birtokvédelem, mint a hagyományos fizikai típusúakra.

Létezik digitális önhatalom?

Adódik a kérdés, az okos eszközök (akár dolgok, akár ingatlanok) szerződésszegés esetén távolról történő zárolása, blokkolása megalapozhat-e digitális birtokvédelmet, létezik-e a digitális önhatalom fogalma?

Van különbség, ha a válófélben lévő házastársak valamelyike lakatost hív, és lecserélteti a zárat, vagy ha digitálisan akadályozza az ingatlanba történő bejutást?

A német szövetségi bíróság figyelemreméltó ítéletet hozott egy távolról blokkolt elektromos autó ügyében – ismertette a szakember.

Az egyik fél az elektromos autóhoz akkumulátort bérelt, ám távolról meggátolták feltölthetőségét - szerződésszegésre történő hivatkozással. A bíróság szerint az alperes visszaélésszerűen, a bérlők érdekeinek megfelelő figyelembevétele nélkül igyekezett saját érdekeit érvényesíteni.

Az akkumulátort bérbeadó kezében túlságosan nagy hatalom összpontosult: nemcsak a szerződésszegéssel érintett bérelt ingó tárgy használatát akadályozta meg, hanem a bérelt gépjármű használatát is. Vagyis, ideiglenesen teljesen kizárta a használatot oly módon, hogy például kiderülhet a későbbiekben igénybevett jogorvoslat során, maga a felmondás nem volt szabályszerű.

Sőt, a közművek lekapcsolásával ellenére az ingatlan még használható (értelemszerűen nem a korábbi színvonalon), a bérelt elektromos gépjármű viszont egyszerűen nem indult el, sőt, ha egy forgalmas helyen érte a blokkolás, az elszállíttatásnak költségei vannak.

Az elektromos autó használatához pedig olyan érdekek kapcsolódnak (munkába járás, fontos magánéleti cselekmények egészségügyi ellátás, kórházba járás stb.), melyek ellehetetlenítése jelentősen túlmutat már a bérleti jogviszony tárgyán.

A „digitális erő”

Kajó Cecília szerint a német bíróság döntése alapján kijelenthető: a bérbe adott akkumulátorhoz való távoli hozzáférés a gépjármű fedélzeti számítógépén keresztül birtokzavarást valósított meg, és ilyen szempontból nem különbözik a fizikai behatástól.

A birtokos ellenőrzési, irányítási, kizárási jogköre korlátozására tehát nincs szükség fizikai erő kifejtésére, a „digitális erő” is alkalmas jogi szempontból erre.

A tulajdon és birtok szerkezeti eróziója jön?

A digitális technológia térnyerése a tulajdon és birtok szerkezeti erózióját eredményezi, ezt bizonyítja, amikor digitális távoli hozzáférés útján valamely dolog működését, illetve működőképességét lehet befolyásolni.Ez hatékony eszköz lehet ahhoz, hogy a távolról a dologhoz hozzáférő jogosult a dolog birtokosával szemben rendszerint szerződéses jogviszonyon fennálló követelésének "érvényt szerezzen", pontosabban, hogy a kötelezettet teljesítésre ösztönözze – írja Szilágyi Ferenc a Magyar Jog júniusi számában megjelent tanulmányában.