A divat és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kovács-Safarcsik Adriennel, az ECO Fashion Hungary alapítójával a Kék bolygó című podcastjának hétfői adásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy világszinten a divatipar felel a szennyvízkibocsátás 20, a hulladék 10, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért.
Az Európai Unióba érkező ruhanemű 30 százaléka eleve be sem jöhetne a közösség területére a benne lévő mérgező anyagok miatt.
Áder János szerint szigorítani kellene a divatiparra vonatkozó szabályozást, mivel a riasztó adatok nem engedik figyelmen kívül hagyni a divat klímára és vízkészletekre gyakorolt hatásait.
Ne éltessük a „fast fashion”-t!
Kovács-Safarcsik Adrienn hangsúlyozta, tevékenységükkel szeretnék megmutatni az embereknek, hogy a divatipar komoly környezeti károkat okoz, ugyanakkor a fenntarthatóság e területen is érvényesíthető. Ehhez elsősorban a középiskolás és egyetemista korosztály szemléletformálására van szükség, mert ők éltetik a fast fashiont.
A fast fashion, illetve az ultra fast fashion kifejezések olyan gyártási folyamatot jelölnek, amely során utánozzák a nagy divatmárkák stílusát, de rosszabb minőségű anyaggal és gyengébb technológiával.
Jellemzője továbbá, hogy a gyártók sokkal nagyobb mennyiséget állítanak elő a termékekből, mint amennyit el tudnak adni.
Kutatások szerint a termékeknek mindössze 40 százalékát adják el, a többi megy a szemétbe.
Olcsó, silány göncöktől akár rákos is lehet az ember
Az olcsó, ám silány minőségű termékek az egészségre is veszélyesek lehetnek, ám erről a problémáról mégis ritkán hallani.
A ruhákba kerülő mérgező anyagok nemcsak a gyártóknál okozhatnak súlyos – akár rákos – megbetegedéseket, hanem a ruhák viselőinél is előfordulhat ekcéma, irritáció vagy valamilyen belső betegség.
Másodpercenként egy kamionnyi ruhát dobunk szemétbe
Világszinten évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként egy kamion raktere megtelik ruhahulladékkal.
2030-ra 134 millió tonna lesz ez a mennyiség. Mindeközben a ruhahulladéknak csak 1 százalékát hasznosítják újra úgy, hogy ismét ruha készül belőle.
Egy farmernadrág 7600 liter vizet emészt fel
A felelős vásárlás és használat elengedhetetlen.
Nem mindegy, hogy a ruhadarabjainkat kidobjuk-e idő előtt, mert komoly környezeti és klímalábnyoma van mindannak, amit vásárolunk.
Egyetlen farmernadrág vízlábnyoma 7600 liter, egy pólóé pedig 2500 liter.
Minden tizedik ember kidobja azt a ruháját, amelyet viselve már legalább három fotó megjelent róla az interneten.
Az idősek tudatosabbak, ők nem fogadják el a „dobd el kultúra” térnyerését – véli a volt köztársasági elnök. A fiatalok elérését tartja fontosnak, a megfelelő médiafelületeken minél többször fel kell hívni a figyelmüket a veszélyekre. Megjegyezte, hogy a fiatalság egyébként rendkívül fogékony a fenntarthatósági kérdésekre, érdeklődik a klímaproblémák iránt.