Főbb megállapítások az interjúból:
- ha valahol érvényes a nemzeti tőke elsőbbsége, az az egészségügyi szektor;
- a magán és az állami szféra szétválasztása után újra kell húzni a két szektor együttműködését, kész programja van a Doktor24-nek a várólisták csökkentésére;
- a vállalatok számára a munkavállalók évenkénti szűrése havonta csupán ezer forintos kiadást jelent;
- trendforduló van Magyarországon is, szakemberek szerint egy álláskeresés során felzárkózott az egészségbiztosítás fontossága a fizetés mögé.
Közel két évtizede alapították a Doktor24-et, ez idő alatt több tulajdonosváltáson is átestek. Most ismét 100 százalékban tulajdonosai a cégnek. Hogyan jutottak el ismét idáig?
Kóka János (K.J.): A céget 19 éve alapítottuk, saját erőből növekedtünk egészen 2020-ig. Akkor jelentettük be, hogy egy lengyel és egy német pénzügyi alap fektet be a Doktor24-be. Akkor azért volt szükségünk tőkére, mert úgy láttuk, hogy a piac konszolidálódik, és lehetőség van versenytársakat felvásárolni. Azóta vettük meg a tatai Kastélypark Klinikát, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet, a Pécsi DaVinci Magánkórházat, a Székesfehérvári Life Centrumot és a szegedi Mediteamet. Öt jelentős tranzakció volt, emellett fejlesztettünk egy új klinikát Pakson, és elindult Budapesten a Multiklinika.
Összesen tízmilliárd forintot ruháztunk be ebben az időszakban, részben az Union Biztosítóval közös leányvállalatunkon keresztül. Közben volt egy pandémia, majd jött az orosz-ukrán háború, az összes negatív gazdasági hatásával együtt. Tavaly pedig a külföldi befektetőink úgy döntöttek, hogy hátat fordítanak Magyarországnak. Ekkor hívtuk segítségül a Futó Csoportot, ők tőkeemeléssel és a külföldiek kivásárlásával többségi tulajdont szereztek. És most jött el egy olyan időszak, amikor Robival és a menedzsment néhány kisbefektetőjével visszavásároltuk a Futó Csoporttól a Doktor24 többségi tulajdonát, így újra 100 százalékban mi birtokoljuk a céget.
Arra számítottak, hogy a Futó Csoport részesedése átmeneti állapot lesz?
Lancz Róbert (L.R.): A Futó Csoport egy pénzügyi befektető cég, nem pedig szakmai, ezért gondoltuk, hogy nem akarnak tartósan bennmaradni a magánegészségügyben. Bíztunk abban, hogy ha van egy jó ajánlat, akkor ők megfontolják az eladást, és most ez történt. A kapcsolatunk a Futó Csoporttal nem újkeletű, mert a Doktor24 életének egy korai fázisában is befektetőink voltak.
A Doktor24 a hazai magánszektorban az első öt magánszolgáltató egyike. Idén a tavalyi 14,5 milliárd forint után 16 milliárd forintos árbevételre számítanak. Mi miatt lehet közel 1,5 milliárd forinttal több az árbevétel 2024-ben?
L.R.: Az árbevétele a csoportnak 2022-ről 2023-ra csökkent, ennek ellenére azt gondoljuk, hogy idén emelkedni fog. Korábban is nőttünk volna, csak számtalan olyan területet kivezettünk, ami árbevételt hozott, de veszteséget termelt. Ezért döntöttünk úgy, hogy átalakítjuk a szolgáltatásokat, hogy csak azok a portfólióelemek maradjanak benn, amelyek nyereséget termelnek, mert nagy növekedési potenciál van bennük, vagy stratégiai értékkel bírnak. Azt tapasztaljuk, hogy 2024-ben a lakosság több magánegészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, mint egy évvel korábban. A vállalatok és a biztosítótársaságok részéről is emelkedést látunk. Ennek a hatását érezzük most, és minden évben egy kisebb áremelést is végrehajtottunk.
A konzultációk ára már elérte a lélektani határt?
L.R.: Ma ez a határ egy szakvizsgálatnál 100 euró, vagy 40 ezer forint körül van. Az infláció lassult, de még mindig jelen van, ez pedig béremeléssel jár. A tavalyi évhez képest az idei év annyiban más, hogy szinte minden magánszolgáltató kétszer is árat emelt. 2024 év elején a Doktor24 nem emelt árat, ám most év közben néhány szolgáltatás árához hozzá kell nyúlnunk.
Digitalizáció, finanszírozás, ellátásszervezés: ezek a kulcsszavai a Doktor24-nek. Kitől vagy kiktől tanulták, hogy ezt hogyan kell csinálni?
K.J: A legjobban működő nemzetközi rendszereket tanulmányoztuk, a kórházunk terveit is egy külföldi szakértői csapattal véleményeztettük. Ráadásul mindketten informatikai oldalról érkeztünk, 25 évvel ezelőtt az Elender Internet szolgáltatónál dolgoztunk együtt. Az informatikai piacról a rendszerszemléletet hozzuk. 2020 óta építettünk egy egyedülálló szolgáltatási platformot, amely vállalatirányítási, betegellátás-szervezési, beszerzési, és minőségbiztosítási elemekből áll. Ezt azért tettük, hogy ne csak egymástól független klinikák és kórházak laza szövetségeként működjünk, hanem egységes betegutakat és betegelégedettséget biztosító, és az egészségnyereséget minden ponton a középpontba helyező, országos egészségügyi szolgáltató legyünk.
Elsőként vezettük be Magyarországon azt a mesterséges intelligencia alapú betegosztályozó és tünetkereső rendszert, amit ma is szívesen használnak az ügyfeleink. A fejlesztéseink célja, hogy a betegre jusson a legtöbb figyelem, és minél kevesebbet kelljen várakozniuk. Egy külön csoport foglalkozik most is azzal, hogyan tudjuk a mesterséges intelligenciát, a távorvoslást, a legújabb technológiákat az egészségügy szolgálatába állítani. Akárhogy is, a minőség a legfontosabb cél. Kevés az erre vonatkozó egzakt felmérés, de az komoly visszaigazolás volt nekünk, hogy másfél éve az Ipsos Betegbarát nagy mintás reprezentatív kutatás szerint az ügyfelek a Doktor24-et a versenytársakhoz képest összességében a legmagasabb pontszámokkal értékelték.
L.R.: A Primus elnökeként, a többi minőségi magánszolgáltatóval egyetemben (a Primus a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat képviselő egyesület, a szerk.) úgy látjuk, hogy az innovációban, a technológiai fejlődésben nem tudunk abban az ütemben haladni, ahogy szeretnénk. Mi alapvetően egészségügyi szolgáltató vagyunk, nem pedig informatikai cég. De a magyar piac úgy működik, hogy az egészségügyi cégnek kell innovatívnak lennie, ott kell házon belül megteremteni a tudást, amihez keresni kell egy informatikai céget. A magyar egészségügyi informatikai piac elaprózott, nincsenek komoly nagy cégek. Nagyon keressük a piacon a kisebb, innovatív, együttműködésre nyitott cégeket. Ebben elképesztő lehetőségek rejlenek.
Van egy közfinanszírozott lába is a Doktor24-nek Tatán, ahol ortopédiai műtéteket végeznek. Ezt még tudják nyereségesen működtetni?
K.J.: A közfinanszírozott ortopédiai beavatkozások jelentősen alulfinanszírozottak, különösen azoknál a csípő-vagy térdprotézis műtéteknél, amelyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a tajkártya alapján finanszíroz. Ezekkel a műtétekkel úgy segítünk a várólista csökkentésében, hogy akár több százezer forinttal is kevesebbet kapunk, mint amennyibe nekünk a beavatkozás kerül. Mi nem kapunk bértámogatást, beruházástámogatást, ahogy nálunk év végi konszolidáció sincs. Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy nem csak a gazdaságosság számít.
Végtagsebészetben Magyarországon az első számú szereplők vagyunk, ez pedig felelősséggel jár, és lehetőséget ad arra, hogy keresztfinanszírozzuk a veszteséges közfinanszírozott szolgáltatásokat, de hosszú távon erre valami megoldást kell találni. Jelenleg több mint 23 ezren várnak csípő-és térdprotézisre az állami ellátásban, ezt a betegszámot a közegészségügy nem tudja leműteni, a magánegészségügy azonban képes segíteni. A magán és az állami szféra szétválasztása után újra kell húzni az két szektor együttműködését, nekünk kész programunk van a várólisták csökkentésére az ortopédia ellátásban és a szürkehályog-műtétek esetén is.
Az együttműködésre van nyitottság a kormányzat részéről?
K.J.: Folyamatosan kommunikálunk a szakminisztériumokkal, ahol bemutatjuk a stratégiai terveinket.
L.R.: Az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter is beszélt már a szektorsemleges finanszírozásról. Folyik egy aktív munka.
Van jelenleg Magyarországon a két szektorra, az állami és a magánellátás biztosítására elegendő orvos, szakdolgozó?
L.R.: A két szektor az elmúlt két évben megtanult egymással összedolgozni. A korábbi szabályozatlanság hozta magával a két szektor közötti feszültségeket. Ám az elmúlt években megjelent jogszabályok lehetővé teszik, hogy kialakuljon egy kapcsolat: elindult a kommunikáció és a kooperáció a két ellátórendszer között. Jól tudja mindkét fél, hogy a humánerőforrás véges, és ezzel jól kell gazdálkodni.
Kóka János azt mondta korábban, hogy kell egy olyan egészségbiztosítás, amelyik abban érdekelt, hogy ne legyünk betegek. Ma mindenki abban hisz, hogy az állami ellátásban megkapja a számára szükséges ellátást. De az egészségbiztosítás még nem felkapott Magyarországon.
K.J.: Ha Nyugat-Európában bemegyünk egy magánrendelőbe, akkor a vizsgálat végeztével megkérdezik az ügyféltől, hogy melyik biztosítónál számolják el számára az ellátást. És egész kivételes az az eset, amikor az ügyfél azt mondja, hogy nincs egészségbiztosítása, és saját zsebből kifizeti az ellátást. Magyarországon pont ennek az ellenkezője igaz, és az a kivételes, hogy ha biztosítói vagy egészségpénztári számlára kéri az elszámolást. Az utóbbi években elkezdett nőni a biztosítottak száma, ma már nálunk is egyre többször a munkáltatók által fizetett egészségbiztosítás fedezi az alkalmazott betegellátását.
Az USA-ban egy munkahelykeresésnél a fontossági szempontok sorrendjében az egészségbiztosítás rögtön a fizetés után következik, ezt követi a szabadság, majd olyan egyéb juttatások, mint az autó, a notebook, a telefon és az egyéb cafeteria elemek. Magyarországon sokáig a fizetés, az autó és a mobiltelefon-használat után jóval lemaradva az egészségbiztosítás a sereghajtók között volt, ám mára ez megváltozott.
HR szakemberek mondják, hogy felzárkózott az egészségbiztosítás fontossága a fizetés mögé.
Ez alapvetően a multiknál jellemző, de már a kis- és közepes vállalatoknál (kkv) is egyre gyakoribb. Egy egészségbiztosítás költsége havi 10-15 ezer forint, ennyiért már egy nagyon jó csomagot lehet vásárolni a munkavállaló számára. Ez gyakorlatilag egy korlátlan mobiltelefon előfizetés árával vetekszik. A legjobban megtérülő beruházás a vállalatok számára, ha egészséges a munkavállaló. Romániában például nem biztosítók, hanem szolgáltatók vannak a piacon, és adókedvezményt is kap a munkáltató, ha a munkavállalója számára vásárol egészségügyi előfizetést.
Magyarországon sajnos az a tendencia, hogy az állami kórházakban és a szakrendelőkben egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a betegek. De legyünk empatikusabbak a hazai ellátókkal, hiszen nekik olyan problémákat kell megoldaniuk, amit a magánellátóknak nem. Ilyen az ügyeleti ellátás, a traumatológiai ellátás, a mentés, az onkológia ellátás, az idősellátás és az egyéb szociális ellátások.
Nem szerencsés úgy megkülönböztetni a két ellátórendszert, hogy van a rosszul működő, szegény állami egészségügy és a jól működő, gazdag magánellátás. Egymást kiegészítő rendszerekre van szükség, ahol mindenki azt csinálja, amiben a legjobb. De főleg, ami a betegeknek a legjobb. Az aktív, dolgozó rétegeknek például rendkívül fontos, hogy minél hamarabb, várakozás nélkül hozzáférjenek az szakrendeléshez vagy az alapellátáshoz, majd gyorsan visszatérhessenek a munkába.
Abban látjuk a megoldást, ha a vállalatok sokkal nagyobb mértékben vennének részt az aktív korosztály egészségügyi ellátásában, akkor nem csak az aktívak betegellátása lenne jobb, hanem azoké is, akik inaktívak, mert az állami egészségügyben kapacitások szabadulnának fel számukra.
Egyes becslések szerint egy vállalati egészségprogram akár 10-15 százalékos munkaerő hatékonyság emelkedést is eredményezhet. Kidolgoztuk egy stratégiát arra, hogy 3-4 éven belül a jelenlegi 30 milliárd forintos vállalati egészségügyi programokat 150 milliárdra lehessen növelni, amivel az állami egészségbiztosító is jól járna és tehermentesítené az E-alapot.
Az alkalmassági egészségügyi vizsgálatok most úgy tűnik, hogy nem minden szektorban lesznek kötelezők. Ezen a területen a legnagyobb szolgáltató a Doktor24. Mire számítanak? Mi lesz az év második felében?
L.R.: A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok maradnak, a jogszabályváltozás kizárólag az alkalmassági vizsgálatokat érinti. Reméljük, hogy hamarosan megszületnek a rendeletek és nem arra ébredünk szeptember 1-jén, hogy senkinek sem lesz kötelező az egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Abban bízunk, hogy a legtöbb vállalat felelősségteljes, és megtartják ezeket a vizsgálatok, csupán majd alakítanak rajta. A multik esetében nem számítunk változásra, mert az anyavállalatok többsége a szabályozástól függetlenül megköveteli az évenkénti szűrést.
Ma minden századik irodai dolgozónál az alkalmassági szűrés során komoly egészségügyi problémákkal találkoznak az orvosok. Most mindenki egy picit kivár. Az aggodalmam a kisvállalkozásokkal kapcsolatban van. Pedig egy évenkénti szűrés, amit munkáltató biztosít az alkalmazott számára, az havonta ezer forint kiadást jelent a cég számára. Ennél pedig a vállalatok többsége kávéra is többet költ.
Humánerőforrás területén a Doktor24-ben hogy fest az állami és a magánellátásban is gyógyító orvosok, valamint szakdolgozók aránya?
L.R.: A szakdolgozók többsége jellemzően csak nálunk dolgozik. Az orvosok esetében inkább az a gyakoribb, hogy több magánellátónál is rendel vagy operál, de a Doktor24-nél nagyobb a főállású orvosok aránya.
Az állami egészségügyben a sokszor 100 milliárd forintot is súroló kórházi adósságok hogyan hatnak a magánellátásra? Az orvostechnikai eszközbeszállítóknak nem egyszer fél évig vagy akár egy éven át nem fizetnek az állami intézmények.
K.J.: A kórházi adósságok nagy hatással vannak a magánellátásra is, hiszen a beszállítók az áraikba beépítik annak a finanszírozásnak a költségét, amit az állami ellátás akár egy éven túli fizetési késedelme miatt kénytelenek vállalni.
A közeljövőben milyen akvizíciókra készül a Doktor24?
K.J.: Az a 10-15 százalék körüli növekedés, amit évente mutatnak a pénzügyi adataink, organikus fejlődést jelent. De szeretnénk a kapacitásokat növelni, szeretnénk újabb szakmákat, orvoscsoportokat bekapcsolni a működésünkbe. Nem elsősorban zöldmezős beruházásokra gondolok, hanem azt szeretnénk, ha már meglévő klinikák, a legkiválóbb szakmai központok csatlakoznának a Doktor24 hálózatához.
A másik cél az országos terjeszkedés folytatása: szeretnénk a nagy egyetemi központok mellé, az ide érkező beruházások környékére, a Magyarországra harmadik országból érkező, vagy országon belül oda költöző munkavállalók számára betegellátást biztosítani. Van erre már példa, hiszen a paksi atomerőmű bővítését végző konzorciumnak már mi vagyunk az egészségügyi szolgáltatója. A konszolidáció a várakozásunk szerint folytatódik, mi pedig szeretnénk tőkét, tudást, háttértámogatást szervezni egy egészségpiaci átalakuláshoz.
Ahogyan például a Lidl sokkal profibb egy kisvárosi ABC-nél, úgy szeretnénk mi is szintet lépni a szereplők integrációjával. De nem azzal, hogy eladjuk a centrumainkat egy nagy és professzionális külföldi szereplőnek, hanem csináljuk meg egy ágazati összefogással mi magunk. Ha valahol érvényes a nemzeti tőke elsőbbsége, az az egészségügyi szektor.