Már a Pénzügyminisztérium asztalán van az a javaslatcsomag, miszerint a nők mammográfiás szűrésénél egy új protokollt vezetnének be Magyarországon – hangzott el a Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület háttérbeszélgetésén.

Jelenleg a nők 45-65 koruk között kétévente egyszer személyes, nevére szóló levél útján kapnak meghívást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott mammográfiás szűrővizsgálatra.

Kapcsolódó

Új szűrési protokoll jöhet

Az új javaslat részletei csak részben ismertek, de az biztos a nők számára már 40 éves kortól elérhetővé tennék a NEAK által finanszírozott emlővizsgálatot. Surján Orsolya, helyettes országos tisztifőorvos még márciusban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián azt mondta: egy tervezet szerint a jövőben a 40 és 54 év közötti nőket 18 havonta vagyis másfél évente, az 55 és 75 év közöttieket pedig 24 havonta hívhatják be mammográfiára. 

Az új szűrővizsgálati protokollra azért is szükség van, mert bár az előző évtizedben nem emelkedett a mellrákkal diagnosztizáltak száma Magyarországon, de drámaian, 30 százalékkal megugrott a fiatal, 50 év alattiak érintettsége 2011 és 2019 között, ezt egy augusztusi NEAK és KSH által közölt tanulmány tartalmazza.

Magyarországon 2002 óta érhető el népegészségügyi program keretében mammográfiás szűrés, mondta Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy október a mellrák elleni küzdelem hónapja, statisztikai adatokat ismertetve kitért arra, 2020-as adatok a legfrissebbek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2020-ban világszerte 2,3 millió ember élt mellrákkal, és 685 ezer haláleset kapcsolható a rosszindulatú emlő daganatokhoz.

A hazai rákregiszter adatai szerint, amíg 2019-ben 9269 mellrákos élt Magyarországon, 2020-ban 8046-ra csökkent ez a számuk. Kiemelte a mellrák nem csak a nőket érinti, a betegek fél-egy százaléka férfi.

Kép: KSH, NEAK

Magyarországon a mellrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége, élete során minden nyolcadik-kilencedik nőt érinthet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente több mint 1 millió nőnél diagnosztizálnak emlőrákot. 

Míg 2011-ben 71 ezer mellrákos volt a hazai betegellátásban 2019-re 103 erre nőtt a számuk. Az, hogy nő a betegek száma ez azt is jelenti, hogy a mellrák nem feltétlenül egy halálos diagnózis, a páciensek nagy részénél krónikus betegségként kezelik az emlőrákot.

Tóth Krisztina hangsúlyozta:

az idejében felfedezett mellrák 85-90 százalékban gyógyítható.

 

Ismét lesz séta a LánchídonTöbb mint húsz éve szervez figyelemfelhívó sétát az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen az Egészségért Egyesület. Idén október 8-án, vasárnap várják az érintetteket, betegeket, gyógyultakat, családtagokat a délutáni előadásaikra és az este 7-kor induló sétájukra a felújított Lánchídon.

Alacsony a részvétel a szűrővizsgálatokon

Ma Magyarországon a szűrésre jogosultak 40 százaléka megy el mammográfiás vizsgálatra, és van egy további 30 százalékos páciensszám, akik pedig már mellrákos betegként diagnosztikus vizsgálaton vesznek részt, és a nők egy része, a magánellátást is igénybe veszi a mammográfiás szűréseknél.

A modern terápiáknak köszönhetően folyamatosan javulnak a túlélési esélyek, de ehhez elengedhetetlen, hogy a beteg minél előbb bekerüljön az egészségügyi ellátórendszerbe és a lehető leggyorsabban megkapja a szükséges ellátást – mondta Mühl Dorottya, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa. Az új terápiák az életminőségben is javulást hoztak, a betegség típusától függően már nem a kemoterápia az egyetlen módja a gyógyulásnak. A mellrák már harmincéves korban is előfordulhat, jellemzően ilyenkor azért rosszabb a betegek túlélési esélye, mert sokszor késői stádiumban fedezik fel a duzzanatot, például egy szoptató nőnél. 

Arra a kérdésre, hogy miért vannak egyre fiatalabb betegek, a szakember szerint az egyik magyarázat, hogy kitolódott a gyermekvállalás időszaka, a terhesség és a szoptatás pedig csökkentheti a mellrák kockázatát.

Krónikus betegség lett, amivel együtt lehet élni

Krónikus betegséggé tehető az emlőrák, hosszú távú kezelésre kell berendezkedni a pácienseknek- mondta Balázs Máté Ádám, a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinikának rezidense. Fontos a betegek edukációja, a terápiák sikerességét nagyban befolyásolja a betegek terápiahűsége és az orvos-beteg kommunikáció minősége. A WHO legfrissebb ajánlása szerint a gyógyulás és a biztonságos betegellátás érdekében minél jobban be kell vonni a saját egészségét érintő döntésekbe a beteget is, és fontos, hogy a beteg mindig tudja és tájékozott legyen azzal kapcsolatban, hogy mi, mikor, miért történik vele. Emellett a családtagokkal, betegszervezetekkel való intenzívebb együttműködés is javítja a megértést és a partneri viszony kialakulását orvos és beteg között, ezáltal növelve a terápia sikerét.

Az Economx kérdésére válaszolva Balázs Máté Ádám elmondta, olyan kezelés, aminek nincs mellékhatása nem létezik, de ma már vannak olyan gyógyszerek, amikkel elviselhetőbbek a mellékhatások. A klinikai vizsgálatok is sokszor új lehetőségeket adnak a betegeknek és jelenleg is számtalan klinikai vizsgálat zajlik a mellrákos betegek számára Magyarországon is.