Magyarország újraiparosítási stratégiájának kiemelt iparága az egészségipar, ezen belül a gyógyszeripar, az orvostechnikai ipar és a biotechnológia, mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a Digital Health Summiton.
Nehéz időszak van mögöttünk, de a magyar gazdaság fundamentumai erősek maradtak.
Az iparstratégia területén három pillért emelt ki:
- a zöldátállást;
- a digitalizációt;
- és a hazai beszállítók fejlesztését.
A hazai egészségipar kihívásaival kapcsolatban megjegyezte, az adatvezérelt egészségügy kialakítását, valamint az innovációs kutatás-fejlesztési potenciálok kihasználását is. Az egészségiparban ugyanúgy, ahogyan a többi ágazatban, cél a munkaerő megtartása, a K+F tevékenységek ösztönzése, a digitalizáció és a külföldi befektetések bevonzása, mondta az államtitkár. Olyan külföldi példákból tanulva, mint a francia Health Data Hub, vagy az egyesült királyságbeli „Our Future Health” állítja össze a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) az eszközrendszerét és intézkedési tervét.
A megfogalmazott javaslatok között szerepel egyebek mellett a betegadatok és a MI üzleti modelljének kialakítása; a „zöld” törekvések és helyi klinikai vizsgálatok figyelembevétele; a tanúsítások megszerzésének elősegítése; illetve a differenciált támogatási rendszer kialakítása vállalati mérettől függően. A stratégiaalkotáson túl a GFM és háttérintézménye, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. gyakorlati projektek megvalósításában is részt vesz. Ilyen az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelynek víziója, hogy megteremtse az adatokra és elemzésekre épülő döntéselőkészítések tudományos bázisát mind az egészségügy, mind a járványvédekezés, mind az ökológiai rendszerek területén.
Sok olyan technológia van, ami lehetőségeket rejt az egészségiparon belül az érzékeny betegadatok kezelésében, ilyen feltörekvő technológiának tekinthető a mesterséges intelligencia vagy az úgynevezett blokklánc-megoldások (blockchain) - tette hozzá.
Új mérföldkő a laboratóriumi orvoslás
Az egészségipari stratégiában a technológiának, a digitalizációnak nagyon fontos szerepe lesz, és tovább kell vinni az e területen elért sikereket.
A laboratóriumi orvoslás kulcsfontosságú az egészségügyben, ezek az adatok a betegadatok 94 százalékát generálják, ezért a fenntartható klinikai orvoslás nem érhető el robusztus laboratóriumi támogatás nélkül, erről Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont tudományos vezetője beszélt az egészégipari csúcstalálkozón.
A technológiai fejlődés miatt a laboratóriumi adatok mennyisége exponenciálisan növekszik, és robusztus digitális infrastruktúrát igényel e műveletek támogatásához. A laboratóriumi orvoslással a szakember szerint jobb betegeredmények érhetők el, egyszerűsödhetnek a betegutak, a hatékony és eredményes klinikai döntések miatt. Kiemelte: döntő fontosságú, hogy integrált betegközpontú modellben gondolkodjunk és a laboratóriumok finanszírozási megoldásai is fejlődjenek.
A betegutak töredezettek
Magyarország egészségügyi adat nagyhatalom, olyan adattenger áll a rendelkezésünkre, ami tényleg egyedülálló az egész világon és ezt nagyon jó lenne kihasználni, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.
Az ellátási folyamatok digitalizációja kapcsán, most trendi kifejezés lett az adatvezérelt egészségügy, vagy a mesterséges intelligencia kifejezés, ezeknek közös halmaza pedig az adat.
Példaként említette, hogy van egységes finanszírozási jelentés az intézményekben, van Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Terük (EESZT), valamit az ellátott betegdokumentációk gyűjtése is megvalósul már. És kialakult az igény az adatgyűjtésre is, de még mindig sok a strukturálatlan adat.
A helyettes államtitkár szerint a protokoll és az adatok összessége jelenti a betegutat.
Fontos, hogy a beteg hol jár az ellátórendszerben és milyen célból van ott, és a megfelelő ellátást kapja-e. Ha mindezekre tudunk válaszolni, akkor ez gyorsabb betegellátáshoz való hozzáférést biztosít majd, csökkenhetnek a személyzet terhei és az egészségügyi kiadások is. Jelenleg a betegutak töredezettek - mondta Bidló Judit. Kitért arra is, hogy hiányolja, hogy a rendszer olyan, hogy a beteget nem kíséri senki, nem tudják követni a pácienst egy szűrővizsgálattól akár a rehabilitációjáig.