A kórházi adósságokról, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság feladatairól, a sürgősségi ellátás ellenőrzéséről, a hadba állított 10 szűrőbuszról is szó volt a Magyar Kórházszövetség háromnapos konferenciájának első napján, amit Mátraházán tartanak. 

Megoldást kell találni az adósságra

A kórházak adóssága újra és újra termelődik, mondta Révész János, országos kórház-főigazgató, aki felvezetve Somogyi Aliz, a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatójának előadását. Révész János korábban a BAZ vármegyei intézménynek volt a főigazgatója. A BAZ vármegyei kórháznak 2018 és 2022 között páratlan volt a stabilitása. 2023-ban fordult a kocka, ekkor sokasodtak meg a kifizetetlen számlák. Az adósságállomány fél év alatt 3,5 milliárd forintra nőtt. 2024-re már 6 milliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt. A magyarországi intézményekben március végén a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint az adósság 90,8 milliárd forint volt. Az államkincstár felé elszámolási kötelezettséggel nem rendelkező orvosegyetemekkel együtt a kintlévőség meghaladja a 116 milliárd forintot is, mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak. Egy hónappal korábban februárban 104 milliárd forintot görgettek maguk előtt az intézmények. Somogyi Alíz elmondta: fontos az adósság felhalmozódásának lassítása, megakadályozása. Valamint az inflációval történő korrekcióra is szükség van az eszközbeszerzések terén, és a lejárt tartozásokat 3 havonta korrigálni kell.

De hangsúlyozta, a kórházi adósság halmozódásában szerepet játszik, hogy egyre több a kártérítési per az intézményekben és véleménye szerint rendezni kell a köz-és magánegészségügy helyzetét is, valamint a magánszektor elszívó hatása jelentős.

Révész János a kórházi adóssággal kapcsolatban elmondta, az egyik fő gond a likviditási probléma, és azt is kiemelte, a járóbeteg szakellátásban jellemzően nincs adósság, az egészségügyi ellátórendszer fejnehéz.

Elindultak az ellenőrzések

Az intézményi ellenőrzésekkel kapcsolatban Szondi Zita, az OKFÖ, alap és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese kitért arra, az ellenőrzések azért fontosak, mert ez is hozzájárulhat a jobb minőségű betegellátáshoz. Elsőként a budapesti sürgősségi ügyeleti rendszernél kezdték az ellenőrzéseket. 2023-ban jelentősen nőtt az ügyeleti lemondások száma a sürgősségi osztályokon. Az ügyeleti rend az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) honlapján jelenik meg, tette hozzá a főigazgató-helyettes. Az ellenőrzéseket nem derült égből villámcsapásként végezték, levélben tájékoztatták előtte ügyeletvezetőket. 

A vizsgált esetek 100 százalékában megtalálták az indokot, hogy miért mondták vissza az ügyeleti ellátást egy-egy beteg esetében a kórházak, és miért irányították át a beteget egy másik intézménybe, sorolta Szondi Zita.

Az ellenőrzések során, a lemondások száma 2024-ben az előző évhez képest márciusban 22 százalékkal, áprilisban pedig 19 százalékkal csökkent, ami pozitív változás. Az ügyeleti ellátás lemondásának leggyakoribb oka az ágyak foglaltsága és a szakdolgozó hiány volt, de azért előfordult CT-leállás is. 

Iszonyúan sok az egészségügyi gond

2023 és áprilisa és decembere között 10 szűrőbusz, 5 nőgyógyászati és 5 általános vizsgálatokra alkalmas busz járta az országot, mondta Csutorás Bernadett, az OKFŐ osztályvezetője. Tavaly a buszok 301 szűrési napot teljesítettek, 268 alkalommal települtek ki, egy-egy kitelepülés több szűrési napot is magába foglalt. Összesen 236 településen jártak, több mint 12 ezren regisztráltak a vizsgálatokra, összesen 7414 normáltól eltérő eredményt találtak. Jellemzően a hátrányos helyzetű településeken jártak a buszok, mondta a Csutorás Bernadett. Idén eddig 68 szűrési nap volt, 57 településen jártak, összesen 2867-en voltak szűrésen, 1204 esetben volt eltérés, ez a szűrésen résztvevők 45 százalékát jelentette. 

300 milliárd uniós forrás érkezett az egészségügybe

Az európai uniós forrásból megvalósuló egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban Srágli Attila, OKFÖ igazgatója azt mondta: 300 milliárd forint forrás érkezett. A fejlesztések során főleg nővérszállókat építettek, a gyermek és felnőtt pszichiátriai ellátóhelyeket is megújították. 

Erről az Economxen is írtunk, hogy egy olyan unikális, progresszív, akut pszichiátriai ellátási forma jött létre a magyar pszichiátriai betegellátásban, amire korábban itthon nem volt példa. A projekt 4,9 milliárd forint uniós forrásból valósult meg, a biztonsági pszichiátriákon az orvosokat és a szakápolókat is fel kellett készíteni arra, hogy az agresszív betegek minél kevesebb kárt tegyenek bennük. Az igazgató megemlítette, hogy országszerte 24 ezer ágyat cseréltek le, Kecskeméten pedig létrejött egy új egynapos sebészeti tömb.

A liftek fele már működik

Eddig 80 ezer hibabejelentés érkezett a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF), országszerte 1700 lift van az intézményekben a rossz felvonók 57 százalékát már megjavították. A magyarországi kórházakban több mint ezer 30 évnél idősebb lift van, mondta Bodó Attila Pál, a KEF főigazgató helyettese a Magyar Kórházszövetség XXXVI. kongresszusán.