Egyre fokozódik a kórházcentrikus betegellátás – mondta a magyar egészségügyről készült látleletében Sinkó Eszter, a Magyar Egészséggazdasági Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettese az IME egészségügyi szaklap konferenciáján. Az eseményen a közgazdász hangsúlyozta: a vármegyei kórházakra bízták a betegek ellátását, az igazgatók naponta szembesülnek azzal, hogy csak készpénzért lehet eszközöket vásárolni.

A központosított közbeszerzés nem csökkentette az intézmények kiadásait, hanem növelte, a kórházi adósságokkal sem tudnak a kórházak megbirkózni. Ráadásul egy 30-50 százalékos infláció is sújtja az orvostechnikai eszközöket.

Kapcsolódó

A most elfogadott egészségügyi salátatörvényben még nagyobb hatáskört kapnak a vármegyei kórházak, és erre nem biztos, hogy fel vannak készülve az intézmények – emelte ki Sinkó Eszter.  

Az elmúlt 13-14 évben a kórházi adósságok növekedésének üteme megduplázódott, március végén 117 milliárd forint volt a kórházak kintlévősége úgy, hogy tavaly év végén 90 milliárd forintot konszolidáltak a központi költségvetésből.

Nagyon keveset költ a magyar állam az egészségügyre, mindössze a GDP 4,4 százaléka jut erre, míg az EU-átlaga 7,7 százalék felett van – sorolta a közgazdász.

Sok területen vannak gondok, példaként említette Sinkó Eszter, hogy a szakrendelők egy lebegő pozícióban vannak, nem lehet tudni, hogy az államosításukra sor kerül-e vagy sem. Úgy fogalmazott, hogy az önálló szakrendelőknek inkább az alapellátáshoz kellene közelíteniük, de valamiért nem ez az irány valósul meg.

Az egészségügy folyamatosan vár az uniós forrásokra, hátha csurran-cseppen valami fejlesztésekre, a legrosszabb helyzetben a közép-magyarországi kórházak eszközparkja van a szakértő szerint. 

Nem mozdulnak a várólisták

Még mindig hosszúak a várólisták, a Magyar Kórházszövetség májusi konferenciáján is elhangzott: 47 ezren várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, 60 napon túl pedig májusban és  júniusban is 26 ezren állnak sorba a műtökben, erről itt írtunk bővebben.

Az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban Sinkó Eszter elmondta, hogy a háziorvosok nem sürgősségi betegellátásra szakosodott orvosok: a sürgősségik, vagyis az SBO-k forgalma ugyanakkor megduplázódott.

Egy területen azonban Sinkó Eszter megdicsérte Takács Pétert, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárát, mégpedig azért, mert plusz források bevonása nélkül 10-11 százalékra növelte a háziorvosok bevétele, ami az indikátorrendszernek köszönhető.

Arra is kitért, hogy a kormányban továbbra is államtitkári szinten képviselik az egészségügyet, és egyelőre úgy tűnik, hiába vár a szakma önálló Egészségügyi Minisztérium létrehozására. 

Cél, hogy ne legyen kórházi adósság

Az egészségügyi ellátórendszer széttöredezett, kórházközpontú volt az ellátás és a digitalizáltság is alacsony szinten volt, ezeket a problémákat azonosították az elmúlt időben –  mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára. Holisztikus szemléletet akarnak érvényesíteni, a prevencióra és a rehabilitációra szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, főleg a kardiovaszkuláris betegellátásban.

Célmátrixban gondolkodik a Belügyminisztérium, egy meglévő rendszerhez nyúlnak hozzá, a fő cél, hogy lakosságközeli legyen a betegellátás, valamint fontos az üzemgazdaságosság és a digitalizáció.

Úgy fogalmazott az államtitkár: hiába van sok kórház, ha abban nincs betegellátás. Az OKFÖ próbálja felméri a problémákat, és ennek köszönhetően jelentősen, 70 százalékkal csökkent az olyan intézmények aránya, ahol a betegek nem jutnak hozzá ügyeleti ellátáshoz.

Levelet küldött a kórházigazgatóknak a NEAK

Friss május végi adatok szerint a kórházak adóssága 82,8 milliárd forinton áll,

– mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencián. 

Kiemelte, mióta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) beszállt a kórházak üzemeltetésébe, jelentősen lassult az adósságállomány emelkedésre, a korábbi havi 20 milliárd helyett 12-13 milliárd forinttal emelkedett átlagosan havonta 2024 első felében a kórházak kintlévősége. 

Úgy fogalmazott: két hete ment ki egy vegzáló levél az intézményeknek, azoknak, akik várólista teljesítési elmaradásban vannak. Az egészségbiztosító főigazgatója beszélt arról is, hogy a járóbetegellátásban 2024-re elérték a pandémia előtti teljesítményt. Az aktív fekvőbeteg szakellátásban is jelentősen emelkedett az ellátott betegek aránya.

Bidló Judit beszélt arról is, hogy az alapellátási ügyeleteket szeretnék összehangolni a gyógyszertári ügyeletekkel is. Eddig 120 ezren vették igénybe az új ügyeleti ellátást és átlagosan 4,2-re értékelték egy 5-ös skálán.

A praxisközösségek megerősítését is hangsúlyozta az államtitkár: nagyon sok fejlesztés indult el az alapellátásban, példaként említette a kiterjesztett hatáskörű ápolónőket, vagy a rendelőkben és a praxisközösségekben a dietetikus vagy a gyógytornász jelenlétét, és ehhez finanszírozást is rendelnek.

A fekvőbeteg ellátással kapcsolatban elmondta: fontos, hogy a beavatkozásokat a tényleges költségen finanszírozzák, és ehhez társulni fog a jövőben a kórházigazgatók személyes felelőssége is, hogy a  kórházi adósságok ne alakuljanak ki a jövőben.