Konstruktív kritikára mindig szükség van, a kormányzati struktúrában vagyis a Belügyminisztériumban meg is hallgatják a javaslatait – többet között erről is beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az Index és az ATV közös Konkrétan című videó podcastjában.

Kiemelte, a szocialista típusú egészségügyet szépen lassan áthangolják egy modernebbre, itt megemítette az orvosi és szakdolgozói béremelést. Egy erős központosítás zajlik, de emellett egy decentralizáció is történik, vagyis a megfelelő szintű döntési pontokat a megfelelő szintekhez rendelik az egészségügyben. Korábban az betegellátás a települési önkormányzatok szintjén zajlott, most pedig járási szintekre emelik.

Az egészségügy továbbra is kórházközpontú, ma pedig a lakóhely közeli ellátás került fókuszban, az OKFÖ profi ellátásszervezőként megjelenik a rendszerben. Beszélt az ügyeleti rendszer átalakításáról és arról is,  hogy a járóbeteg-ellátás megmaradt a települési önkormányzatoknál.

Önkormányzatok esetében a szakrendelői rendszerbe 5 évre visszamenőleg megnézték járóbeteg-ellátás finanszírozását, itt mindenki azt saccolta, hogy 30-40 milliárd forint megy erre a települések büdzséjéből erre, ezzel szemben 9,8 milliárd forint körüli összeg került működési támogatásként a rendelőkbe, a támogatások 97 százaléka nem az önkormányzatoktól érkezett, hanem az E-alapból.

Készülnek B-tervvel is

A budapesti szuperkórház előkészítő munkálatai zajlanak, amint a gazdasági helyzet megengedi, akkor elindulhat az építkezés is. De amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé egy új kórház építését, addig a betegellátást optimalizálják. Persze jobb lenne 130 éve épült rossz műszaki állapotú kórházak és az abban lévő elavult műszerek helyett egy újabb modernebb intézményi hátteret biztosítani a fekvőbeteg-ellátás részére. Egy olyan egészségügyi rendszert építenek, ami önfenntartó és képes monitorozni önmagát.

Az egészségügyben jelenleg közel 100 milliárdos adósságállományt görgetnek maguk előtt a kórházak, aminek egyrészt a pazarlás az oka, másrészt pedig az infláció sokkal magasabb az egészségügyben, mint az élet más területén.

Rónai Egon azt mondta a várólistákkal kapcsolatban a beteg sokszor azt a választ kapja, hogy majd akkor műtik meg, amikor a kórház megkapja a finanszírozást hozzá, de Takács Péter szerint ez nagyon sarkos megfogalmazás. A humánerőforrás finanszírozására nagyon sok pénzt tettek bele. Bértámogatásra 2019 első félévében 12 milliárd jutott, 2023 első félévben 209 milliárd forintot kaptak az OKFŐ által fenntartott intézmények. A gyógyszerinflációval kapcsolatban pedig elmondta, amíg 2019 első félévében 31 milliárd jutott a gyógyszerekre, 2023 első félévében 64 milliárd forint. Vannak olyan tételek, mint a gyógyszer-, és az energiaárak, amikre a kórházaknak kevés ráhatása van.

Sokat költenek várólisták csökkentésére

2013-tól figyelnek oda a várólisták csökkentésre, utóbbi időszakban 80 ezren vártak műtétre, míg a legrosszabb covid-19-es időszakban is csak 43 ezerre nőtt a várakozó betegek száma. A várólisták soha nem lesznek "nullán". Ha ma két hónapon belül sor kerül a beteg műtétjére az vállalható – tette hozzá Takács Péter. Most példádul 13 ezren várnak szürkehályog-műtétre, a betegek többségét két hónapon belül megműtik. Összesen egyébként szeptemberi adatok szerint több mint 40 ezren vannak a várólistákon – erről itt írtunk bővebben.

Takács Péter szerint év végére nem marad hatnál több beavatkozás, amire 60 napnál többet kell majd várnia a betegeknek.

A csípőprotézis műtéteknél már jól állnak az államtitkár szerint, átlagosan 100 napot kell várni a betegnek, de ha ragaszkodik a beteg az orvosához, akkor többet kell várnia. A térprotézis műtéteknél még van teendő, mert, kevés az olyan orvos, aki ezt a műtétet el tudja végezni.

Legyen közös a felelősség

A magán- és a közellátás között járkáló betegről Takács Péter elmondta: a magánbiztosítóknak a jövőben kötelessége lesz helytállnia az általa okozott szövődményért, ezt egy nemrég elfogadott jogszabály tartalmazza. Eddig minden kockázatot elvitt az állam. A partnerségnek az is a része, hogy a felelősségen is osztozunk – erről itt írtunk bővebben.

Egy korábbi konferencián példaként elmondta: eddig ha volt a magánellátásban egy szövődmény, a beteggel átgurultak az állami kórházba és ott meggyógyították. Mostantól a magánellátónak is helyt kell állnia az általa okozott szövődmény miatt és ezt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ki is számlázhatja számára.

A kórházi beszállítók számára megnyugtató lehet, hogy heteken belül valamilyen megoldás születhet a kórházi adósságállomány rendezésére, már a Pénzügyminisztériummal zajlanak a konstruktív tárgyalások, mondta Takács Péter.

Az alapellátással kapcsolatban elmondta, hogy az eddig 3 százalék helyett 10 százalék lett a minőségi indikátorhoz kötött finanszírozás a praxisokban, és ez sok anomáliát a felszínre hozott. Létrehoztak egy állandó kódkarbantartó munkacsoportot az indikátorrendszer felülvizsgálatára, és bármikor hozzá tudnak nyúlni. A háziorvosok hiányával kapcsolatban elmondta, jellemzően az ezer fős praxisok üresek, ezeket a praxisokat majd összevonják. Az, hogy túl kevés a háziorvos ez csak a jelenlegi praxisszerkezet mellett igaz.