Az Economx nemrégiben beszámolt egy örvendetes európai parlamenti döntésről, ahol magyar kezdeményezésre született előrelépés a kettős minőségű élelmiszerek terén. Arról van szó, hogy tiltanák, hogy a cégek Nyugat-Európában jobb minőségű élelmiszereket áruljanak, mint Kelet-Európában.

Az élelmiszer törvény előírásai szerint főszabályként akkor beszélhetünk kettős minőségről, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és legalább egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer bár megegyeznek (azonosak), de összetételük, vagy jellemzőik jelentősen eltérnek egymástól és ezeket a jelentős eltéréseket jogszerű és objektív okok nem indokolják.

Kapcsolódó

2014 és 2023 között összesen 102 termékteszt zajlott, és 2191 terméket vettek górcső alá. A terméktesztek elvégzéséhez több esetben külföldi weboldalakról szereztek be terméket, így egy termékkategórián belül külföldi és magyar gyártású termékek összehasonlítását is elvégezték.

A magyarországi energiaitalokban nincs taurin

Jogszerű és objektív okra konkrétumként említhetőek az energiaitalok, mivel Magyarországon a taurin (ami a külföldi forgalmazású energiaitalok fő összetevője) felhasználása adóköteles, ezért a magyar forgalmazású energiaitalok nem tartalmaznak taurint.

Vagyis, ez az összetételi eltérés a külföldi és a hazai forgalmazású energiaitalok között jogszerű, valamint objektív ok következménye – hangsúlyozták a Néhib szakértői.

Pár hónapja pedig az Economx arról írt, hogy jelölési hibák és túl alacsony vitamintartalom miatt 19 esetben indított hatósági eljárást kakaóitalpor-forgalmazók ellen a Nébih.

Ilyenkor áll fenn a kettős minőség

Az élelmiszeripari vállalkozásoknak jogukban áll a termékeik összetételét módosítani, hogy azok megfeleljenek például a nemzeti jogszabályoknak, a helyi fogyasztói preferenciáknak, vagy a földrajzi és/vagy szezonális elérhetőségből eredő különbségeknek mindaddig, amíg betartják az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok valamennyi előírását.

Tilos azonban a fogyasztókat félrevezetni és elhitetni velük, hogy azok a termékek, amelyeket azonos márkajelzés alatt, vagy azonos illetve nagyon hasonló csomagolással forgalmaznak, azok mindenben azonosak az EU egységes piacán, amikor ez nem igaz, mert például összetételükben különbözőek.

A kettős minőség akkor áll fenn, ha a megegyezés (azonosság) látszólagos, elsősorban a termékek külső, vizuális jellemzői miatt, miközben jelentős, továbbá jogszerű és objektív okokkal nem indokolható eltérés áll fenn a termékek belső, tartalmi jellemzőiben, így elsősorban azok összetételében (például az alapanyag, a receptúra, az egyes összetevők különbségében).

Ezeket vizsgálják a szakemberek

  1. Tipográfia (minden, ami a betűvizualitáshoz tartozik, így például betűtípus, betűméret, kiemelések, egalizálás, ligatúra);
  2. Termékkép (a terméket vagy a termék fő tulajdonságait leíró képek, így például tejcsokoládénál a tej ábrázolása);
  3. Grafikai elemek, díszítő elemek, illusztrációk. A hasonló grafikai karakterek a termék azonosságát sugallhatják, ezért az eset összes körülményét figyelembe véve szükséges értékelni azokat.
  4. Szín (A csomagolás az eltérő szín, képi ábrázolás ellenére egyezőséget sugallhat. A vásárló nem emlékszik pontosan a színre, képre és azonosnak véli a két terméket, mivel a színbeli eltérés kevés az összetéveszthetőség kizárásához.)
  5. Lay-out (a csomagolás elemeinek elhelyezése). Az eltérő csomagolás nem ad elég támpontot ahhoz, hogy a vásárló egyértelműen különbséget tegyen a termékek között.)
  6. Kiemelések;
  7. Csomagolás formája és fajtája (műanyag / üveg / fém). Különböző kiszerelésben forgalmazott, de márkanevükben, megnevezésükben és csomagolásukban azonos termékek esetében szintén fennáll az összetéveszthetőség veszélye.

Ha kell, kóstolnak is az ellenőrök

Kettős minőség azonban olyan esetekben is előfordulhat, amikor a termék címkéjéről nem derül ki a termék eltérése (például eltérő minőségű alapanyagok felhasználása). Ilyen esetben, ha kell, az ellenőrök megkóstolják a termékeket.

A januári uniós döntés lényege

Miként azt az Economx megírta, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul állító címkézés tilalmát előíró jogszabályjavaslatot.

A 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadott irányelv nagyobb védelmet hivatott biztosítani a fogyasztóknak a megtévesztő környezetvédelmi címkézésekkel szemben, és biztosítja, hogy hitelesebb információk birtokában dönthessenek vásárlásaik során.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP környezetvédelmi szakbizottságának jelentéstevője a döntést követően az Economxnak elmondta: Magyarország és a három visegrádi ország összehangolt fellépésének eredményeként a kettős minőség témájával, mint a fogyasztók irányába megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal az Európai Bizottság folyamatosan, magas szinten foglalkozik.