Mit tapasztalsz, milyen a brüsszeli hangulat magyar szempontból?
A magyar elnökség előtt vagyunk egy pár héttel, július elsejétől mi kerülünk sorra. Már választások előtt is igen nagy figyelem volt a magyarok brüsszeli aktivitásán a magyar kormány tanácsi soros elnökségre való felkészülés miatt. Mindez nemcsak a kormányzati oldalon, hanem a Brüsszelben élő magyarok körében is nagy érdeklődést váltott ki. Tehát most mindenki egy picit jobban érdeklődik a irántunk, mint bármikor előtte. Ez általánosságban elmondható a brüsszeli hangulatról.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak a belföldi politikai életben, illetve nemzetközi kapcsolatok szintjén mire számíthatunk a különböző kimenetelnél?
Az idei választások tétje igen nagy, hiszen a következő ötéves ciklusban a hosszútávú költségvetéséről és a különböző szakpolitikák, támogatási eszközök jövőjéről is döntenek. A parlament mérete is nő, 720 képviselőre. Eddig is egy sokszereplős intézményről beszéltünk 705 képviselővel, de ez most tovább bonyolódik.
Minden tagállam számára fontos kérdés, hogy hogyan alakítják majd az egységes piacot és a hosszú távú költségvetési szabályokat, valamint az is kérdéses, hogyan folytatódik a klímasemlegességet célzó zöld politika a zöldek gyengülésével.
Az elkövetkező időszakban átalakulhatnak a prioritások, és a sajnosálatos események, mint például a háború miatt, a védelmi költségvetés nagyobb hangsúlyt kaphat. Az EP-választások után kérdés, lesz-e védelmi biztos az új Európai Bizottságban, és milyen jogkörökkel bír majd. Több keleti-európai ország képviselője is esélyes erre a pozícióra, például a lengyel külügyminiszter vagy az észt miniszterelnök.
Az is kérdés, hogy létrejön-e ehhez kapcsolódó parlamenti szakbizottság, és milyen pénzügyi és politikai erővel rendelkezik majd, hiszen a védelmi kérdések jelenleg nemzetállami hatáskörben vannak.
A védelmi kérdéseken kívül milyen fontos kihívások lesznek még a következő ciklusban, amelyek különösen fontosak lehetnek számunkra? Például költségvetési szempontból.
Az új hétéves költségvetést úgy kell kialakítani, hogy számoljon az új tagállamok Európai Unióhoz való csatlakozásával, akár a Nyugat-Balkánról is. Ez változtatásokat igényel mind EU-s, mind nemzeti szinten, hogy az új tagállamok megtalálják helyüket a jelenleg 27 tagállamos közösségben.
Ez a magyar prioritások között is kiemelt helyen szerepelt már a választási kampány előtt, ráadásul Várhelyi Olivér magyar biztos is ezért a területért felelt az elmúlt 5 éves ciklusban. A nyugat-balkáni bővítés kulcskérdés marad a magyar elnökség alatt is.
A korábbi részvételi adatok alapján az EP-választásokon és az önkormányzati választásokon igen alacsony a részvétel Magyarországon. Ez EU-s tendencia, vagy mi vagyunk a kivétel?
2014-ben az Európai Parlament adatai szerint, 42,6 százalék volt az európai uniós részvétel, míg 2019-ben 50,4 százalék, ez 8,1 százalékpontos növekedés. Ez több tényezőnek is köszönhető, például a Brexitnek és az Európai Parlament erősebb kommunikációs mozgósítási képességének.
Az idei választásokban nagy szerepe van a közösségi médiának, amelyen keresztül az Európai Parlament és a különböző pártok is aktívan buzdították a fiatalokat a részvételre. Ez már látszik az előzetes exit pollokban is, például a holland választások esetében, ahogy a jobboldal által jobban használt közösségi média milyen választási eredményeket hozott.
A mérések nem mutatnak azonos adatokat. Mire számítasz?
Az elmúlt év nemzeti szintű választásai alapján a jobboldal, tágabb értelemben az európai pártcsalád jobboldali pártjait, mint az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia Párt (ID) is, jelentős megerősödésre számíthatnak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi mainstream erők, mint az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok és a zöldek veszíthetnek dominanciájukból.
Úgy vélem, a következő időszakban számolni kell a jobboldallal is, és nagyobb ráhatásuk lesz a parlamenti pozíciókra és szavazásokra. Míg eddig könnyű volt ignorálni a velük való együttműködést. A következő időszakban azonban, ha megerősödik például az ECR és az európai reformerek, konzervatívok és reformerek több helyet szereznek a parlamentben, az azt is jelenti, hogy több ráhatásuk lesz a különböző parlamenti pozíciókra is.
A jogállamisági kérdésben milyen változások várhatóak a következő ciklusban?
A jogállamisági vitában a lengyelekkel most már kevésbé foglalkoznak az EU-ban, inkább Magyarországra irányul a figyelem. A következő parlamentben, ha a jobboldal megerősödik, ez a téma talán lejjebb kerülhet a napirendről.
Ugyanakkor azt látni kell, hogy a belga elnökség már most forszírozza ezt a kérdést az átadás előtt, tehát nemcsak megfelelni szerettek volna ennek a politikai elvárásnak az elnökségük elején, hanem az elnökségük utolsó időszakában is jelentősen előveszik ezt a politikai kérdéskört.
Le fog cserélődni az Európai Parlament jelentős része, ez mit jelent a gyakorlatban?
Így van, a korábban sok évig együtt dolgozó, kollegiális környezetet kialakító, akár más pártcsaládokból kollegiális környezetet kialakító EP-képviselők a következő időszakban egy új környezetben fogják magukat találni.
Rengeteg új szereplő fog Brüsszelben és Strasbourgban találkozni egymással, és ki kell alakítani egy új együttműködési mechanizmust. Mint említettem, itt egy megerősödő jobboldal és egy csökkent létszámú zöldpárti csapatnak kell majd európai uniós jogalkotásba közösen az Európai Unió Tanácsával megvalósítania.
Kérdés, hogy ezek a szereplők, ezek együtt tudnak-e dolgozni egymással, vagy inkább elhatárolódnak egymástól, és itt a kérdés inkább az, hogy a fősodor hajlandó lesz-e együtt dolgozni az újonnan megjelenő jobboldali szereplőkkel. Ursula von der Leyen már jelezte nyitottságát az ECR felé, ami előrevetíti, hogy az EPP részéről van esély az együttműködésre.
Mi a kulcskérdés EU-s szinten?
A covid és a szomszédos háború miatt az elmúlt időszakban a zöld kérdésekről áthelyeződött a hangsúly az iparpolitikára, és ezen belül is jelent meg tulajdonképpen az az új védelmi ipari stratégia ami a folyamatosan növekvő forrásokat is eredményezte. Sok kritika éri még a döntéshozókat amiatt, hogy a források példuál az USA-hoz képest nem megfelelő mértékűek, viszont abszolút egy növekedés látható, akár az Európai Védelmi Alap tekintetében, akár más források tekintetében a védelmi vonalon, ami az utóbbi jó pár évben nem volt jellemző eddig az Európai Unióra.