Rosszabb a helyzet, mint a világjárvány alatt, de a kormányzat még nem segít

A legutóbbi Kormányinfón felvetésünkre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyetértett azzal, hogy be kell avatkozni a szektorba, ugyanis az egy évvel korábbihoz képest 13,7 százalékkal csökkent az ipari termelés 2023 decemberében, és tavaly összességében 5,5 százalékkal volt alacsonyabb a termelés volumene, mint 2022-ben.

Gulyás Gergely ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem született erről kormányzati döntés, és egyelőre még csak a levegőben lóg az a 150 milliárdos projekt is, ami egy otthonfelújítási program 2.0-ként ráerősítene a lakhatási körülmények javítását célzó törekvésekre.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Jelenleg azonban visszaesés tapasztalható a lakásépítésben és építési engedélyezésben a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása alapján.

Tavaly 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 21 501 volt, ami viszont 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben.

Természetesen itt is sokat számít, hogy hazánk melyik régiójában lakunk. Budapesten 6 359 lakást vettek használatba, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, ezzel szemben Pest régióban 7,3 százalékkal nőtt az új lakások száma 2022-höz képest.

Dél-Alföldön azonban jóval kevesebb a lehetőség, a csökkenés mértéke 45 százalékos.

Szintén érdekes, de az új lakások kapcsán a visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (–29 százalék), a többi városban (–2,0 százalék) és a községekben (–8,5 százalék) enyhébb volt.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján

21 501 lakás építését kezdeményezték, 39 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.

Az építési kedv leginkább a községekben (–43 százalék) és a fővárosban (–41 százalék) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.

Az sem épp a demográfiai kilábalás jele, hogy a kiadott új építési engedélyek alapján a 2022-höz képest 37 százalékkal kevesebb, összesen 8 732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6 981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80 százalékát teszi ki. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a tervezett nem lakóépületek száma is 16 százalékkal csökkent, az éves teljesítmény 4 013 darab volt.

Ábránkból az is látszik, hogy miközben 2022-ben minden negyedévben elérte az engedélyek, kérelmek száma a minimum nyolcezret, ez a többlet az építkezéseknél már nem jelenik meg. Ugyanakkor a tavalyi harmadik negyedév egy ötéves mélypontot jelentett a kiadott engedélyek kapcsán, mindössze négyezer bejelentés született, ez még a koronavírus-világjárvány idején nagyságrendileg magasabb volt.

Orbán Viktor ebből a pakliból tervezi Magyarország jövőjét

mutatjuk a lapjait ---- KATTINTSON!

Ha nincs megrendelés, nem képes kilábalni az építőipar sem

A kialakult helyzetet jól mutatja, hogy tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,0, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent.

Némileg jó hír, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,1 százalékkal nagyobb volt a novemberinél.

Ugyanakkor megállapítható az is, hogy az építőipari termelés volumene 5,0, ezen belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent. 2023-ban 11,2 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötöttek volumene 16,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 4,4 százalékkal esett vissza.

Megnéztük az építőipari termelés értékének változását is, amelyet nagyban torzított a rekordinfláció, de például az kiderült, hogy miközben a termelés az előző hónaphoz képest 5 százalékkal nőtt, az építőipar árai 1 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél. Ugyanakkor 2023 negyedik negyedévében

az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához mérten,

miközben a KSH szerint a költségek – ezen belül elsősorban a munkabérek – növekedésének árfelhajtó hatását a megrendelések visszaesése mérsékelte.

Így fordulhat elő, hogy kevesebb megrendelés és kevesebb átadott épület dacára a tavaly előtti 6 779,8 milliárd forintról mégis 7 386,7 milliárd forintra nőtt az építőipari termelés értéke, jóval megnehezítve azok dolgát, akik idén új lakás építésébe vágnának a jelenlegi körülmények mellett.