Az önkormányzat által meghirdetett változtatási tilalom a Pest megyei város csaknem teljes területére vonatkozik – tudta meg a Népszava. A tilalom nem vonatkozik a megkezdett építkezésekre, illetve az építéshatóságnál már bejelentett munkákra, kivételt pedig csak az ipari zóna, illetve a város közepén lévő lakótelep képez.
A településterv elkészítésére ugyan tavaly augusztusban szerződést kötöttek a Város-Teampannon Kft-vel, ám a tervezés és az ahhoz kapcsolódó egyeztetés időigényes folyamat, amely aligha zárul le jövő év eleje, tavasza előtt.
Csőzik László, Érd független polgármestere szerint
A város túlcsordult. Állandósultak a dugók, nincs parkolóhely, hosszú sorok kígyóznak a szakrendelő előtt, a bölcsődében évek óta várólistát vezetnek, hiába adtuk át tavaly az új iskolát, már az is megtelt. Idén ősszel 6-7 új iskolai osztályt kell indítani a szokásos 2-3 helyett. A vízszolgáltató cég jelezte, hogy hamarosan kapacitáshiány léphet fel, holott a város magasabban fekvő részein már most se adnak ki rákötési engedélyt társas-, illetve ikerházaknak. Iszonyú nyomás nehezedett a városvezetésre, hogy tegyünk valamit a rohamos népességnövekedés ellen.
Mint mondta: minden döntésnek, így ennek is van politikai kockázata, de a tilalomról szóló szavazáskor egy ellenszavazat, illetve a fideszesek tartózkodása mellett fogadták el a javaslatot.
Az előzetes lakossági felmérés alapján az érdiek többsége is egyetért az időleges tilalommal.
Csőzik szerint a város ugrásszerű népességnövekedése annyira kezelhetetlenné vált, hogy egy kisebb, Biatorbágyhoz, Szentendréhez hasonlatos korlátozás már nem lett volna elegendő.
Muszáj volt „megnyomniuk a pause gombot”.
A hét évvel ezelőtt elfogadott Helyi építési Szabályzat (HÉSZ) ugyanis egyes telkek aránytalan, városképileg is aggályos túlzott beépítését és a közműszolgáltatások nehezen biztosítható túlfogyasztását tette lehetővé.
Érd nem az egyetlen, ahol az ugrásszerű népességnövekedés drasztikus megoldásokhoz vezetett.
Nagytarcsa fideszes vezetését tavaly elsöpörte a helyi infrastruktúra fejlesztését messze meghaladó betelepülési hullám miatti lakossági elégedetlenség. A nagytarcsaiaknak elege lett abból, hogy
„mocskos víz folyik a csapból”, hogy „elárasztja a kerteket a víz egy nagyobb esőzésnél”, hogy „nincs bölcsőde” és „nincs rendes tömegközlekedés”.
Solymáron tavaly nyáron napokig nem volt víz a magasabban fekvő helyeken. A DMRV több Pest megyei településtől is a vízfogyasztás csökkentését kérte, mert nyomásesés vagy átmeneti vízhiány lépett fel Ürömön, Pilisborosjenőn, Pilisszentivánon, Budakalászon, Pomázon, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron és Csobánkán. Gond volt tavaly Fóton is.
Solymár beruház, de csak augusztus végén élvezheti
Csaknem 800 millió forintos beruházás keretében új lakossági vízvezeték épül, amely annyi vizet lesz képes Solymárra juttatni, amennyit a 2022 nyarán kialakult vízhiány idején a Magyar Honvédség autói szállítottak a település víztározóiba – csakhogy augusztus végéra készül el, tehát csak a csapadékosabb nyárban lehet bízni.
Léteznek megfizethető ingatlanok Budapest agglomerációjában
Enyhült az ingatlanok áremelkedése a fővárosi agglomeráció egyik legmegfizethetőbb részén idén, ennek ellenére már a délkeleti szektorban is meghaladta az 500 ezer forintot az átlagos négyzetméterár. A területen Gyálon történt a legnagyobb áremelkedés, a legjelentősebb arányban Gyömrőn váltak kedvezőbbé a négyzetméterárak tavalyhoz képest. Az átlagos ingatlanra fordított összeg Vecsésen volt a legtöbb, 75,2 millió forint. Bővebben >>>