Az Economx többször is foglalkozott az elmúlt időszak rendkívül fontos uniós és hazai történéseivel a hulladékgazdálkodás kapcsán. A kiterjesztett gyártói felelősség (angolul: extended producers responsibility, EPR) alapján az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés (újra-használat, hasznosítás, ártalmatlanítás) költségeit a gyártók, termelők fizetik meg.

A szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik. (A szabályok 2023. július elsejétől hatályosak.)

Ezeket a termékeket érinti a szabályozás:

  • csomagolások
  • egyes, egyszer használatos műanyagtermékek
  • elektromos és elektronikus berendezések, elemeket és akkumulátorok
  • gépjárművek, gumiabroncsok
  • irodai és reklámhordozó papírok
  • sütőolaj és zsír
  • bizonyos textiltermékek
  • fabútorok

A kötelező visszaváltási rendszer

A DRS (Deposit Return System) rövidítés hasonlóan az EPR-hez, a rendszer angol elnevezéséből származik. Falcsik István, az RSM szakértője szerint legalább annyira fontos a DRS rendszerrel a gazdálkodóknak foglalkozni, mint az EPR rendszerrel, de mindenképpen meg kell állapítani, hogy a DRS jelentősen kevesebb gazdálkodót érint.

A mérleg másik serpenyője, hogy ugyanakkor az EPR-hez képest sokkal nagyobb kihívást is jelenthet.

A DRS rendelet módosította az EPR szabályokat, ugyanis nem kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR) fizetnie a gyártónak azon kötelező visszaváltási díjas termékek után, amelyekre nézve visszaváltási díjfizetési kötelezettség áll fenn. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a DRS kiváltja az EPR-t.

A DRS-rendszer lényege, hogy minden üveg, fém és műanyag 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú palackos italtermék vásárlásakor visszaváltási díjat fizet a vevő, amit később visszakaphatunk. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a nem újrahasznosítható italcsomagolások egységes betétdíja 50 forint lesz, az újrahasznosíthatókét a gyártó egyedileg határozza meg.

Sorjáznak a kérdések

A DRS-rendszerrel kapcsolatban is nagyon sok információ jelent meg a médiában, ám jelenleg rengeteg a kérdés – emelte ki Falcsik István. Elvileg 2024 januárjától élnek a rendelkezések, ám átmeneti időszakot is biztosít a jogszabály, így június 30-ig még forgalomba lehet hozni jelölés nélküli palackokat. Ezek nem lesznek visszaválthatóak a REpontokon, a szelektív hulladékgyűjtéssel kell kezelni azokat.

Az első nagy kérdés, hogy június 30-ig kikopnak-e a boltok polcairól a jelölés nélküli, ha úgy tetszik a régi termékek? A jelek szerint az átállás annál sokkal lassúbb, elkésettebb, hogy ez lezáruljon 2024 első félévében. Tehát párhuzamosan, jelöléssel ellátott, és jelölés nélküli termékekkel találkozik a fogyasztó, és lehet, ebből is számos félreértés, bonyodalom származik majd.

Második nyitott kérdés, maguknak az automatáknak a szerepe, mert ezeket a gépeket kvázi tanítani kell. Az üveget, és különösen a műanyag és fémpalackokat sértetlenül, a matricákkal, a jelölésekkel jól láthatóan kell leadni. Az üvegeket az automaták fogják összetörni, a műanyagot és a fémet pedig összenyomni, ám például minden terméket felismernek?

Évente körülbelül 3,5 milliárd darab italcsomagolás kerül forgalomba Magyarországon a következő összetétel szerint:

  • PET-palack: 1 995 millió darab (56 százalék),
  • alumínium: 1 278 millió darab (36 százalék),
  • üveg: 293 millió darab (8 százalék).

Erjedő és különböző formájú termékek

A szakértő szerint a DRS szempontjából az érintett termékkörben két jelentős kivétel van. Az egyik kivételt azon fenti csomagolást tartalmazó termékek jelentik, melyekbe tej és tejalapú italtermékek kerültek. A rendelkezésre álló információk szerint ennek a kivételnek higiéniai okai vannak. Elképzelhető, a tej erjedése a későbbi újrahasznosítást teszi lehetetlenné, ám ez talán igaz lehet a borra, paradicsomlére (stb.) is.

A másik kivétel pedig mennyiségi korláthoz kötött. Ugyanis ha a fenti csomagolású termékek forgalma egy tárgyéven belüli nem éri el az 5 ezer darabot, akkor nincs DRS kötelezettség.  Csak az 5 ezer darabot meghaladó mennyiség esetén lesz DRS kötelezett egy termék.

Emellett a szabályozás nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre. Itt jönnek a kérdések, hiszen számos egyéni formájú és különleges üveg érkezhet. Ismerünk szőlőfürt formájú üveget, érkezhet Franciaországból nagyon drága pezsgő, akár csupán tíz-húsz darab egy évben, tehát adja magát a felvetés: ezekkel a termékekkel mi lesz, hogy kerülnek a rendszerbe?

Az időfaktor

A gyártók két matricát használhatnak: az egyik fektetett üveg ábra, a másik kör alakú ábra. Ám ebben a körben is szembetűnő, mintha az érintettek késésben lennének.

Az egész rendszernél szembetűnő a fáziskésés, így érdemes lenne a DRS-rendszert teljes körű bevezetését, a bonyodalmak, a félreértések elkerülése, a jobb felkészülés végett fél évvel elcsúsztatni, és a 2025. január elsejei bevezetést előtérbe helyezni – húzta alá végezetül Falcsik István.