A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanácsot még 2013-ban hozták létre, és azóta kétévente a legmagasabb szinten tartanak találkozót, váltakozva Magyarországon és Törökországban. Ma a két állam centenáriumot is ünnepel: 1923-ban ezen a napon írták alá a magyar–török barátsági szerződést. Az évforduló alkalmából egy éven át tartó magyar–török kulturális évad kezdődik. De mire ez a nagy ünneplés? Hol tartanak most a magyar–török kapcsolatok?

Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is kijelentette, hogy hazánk egy Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben helyezkedik el – ezzel is hangsúlyozva, hogy Törökország Magyarország számára viszonyítási pont. Törökország jelentőségét mutatja az is, hogy a kis-ázsiai állam Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában is nevesítésre került, mint „lendületesen fejlődő regionális hatalom és NATO szövetséges”.

Kapcsolódó

A stratégia úgy fogalmaz, Törökország geostratégiai elhelyezkedése folytán fontos szerepet tölt be Európa és Magyarország biztonságában, valamint kulcsfontosságú partner a kontinensünkre irányuló migrációs nyomás kezelésében. „Érdekünk a magyar–török politikai, gazdasági, kulturális és védelmi ipari együttműködésben rejlő potenciál minél szélesebb körű kiaknázása” – teszi hozzá a dokumentum.

Különleges geopolitikai szerep: energetika, migráció

Törökország földrajzi elhelyezkedése miatt egyszerre tölt be összekötő és elválasztó, tranzit- és szigetelő szerepet az egyes kontinensek és civilizációk között. A tranzitszerep esetében gondolhatunk például az energiapolitikára: a Közel-Keletről és a posztszovjet területekről a kőolaj és a földgáz jelentős része Törökországon keresztül éri el Európát.

Az orosz–ukrán háború következményeként ez a tranzitszerep még jobban felértékelődött. Ami hazánkat illeti, 2022-ben 4,8 milliárd köbméter földgáz, a hazai fogyasztás mintegy fele Törökországon, a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezett Magyarországra.

Törökország napjainkban a legtöbb menekültet befogadó állam világszinten. Az ENSZ adatai szerint még mindig több mint 3,2 millió regisztrált szíriai menekült, valamint további néhány százezer egyéb állampolgárságú nemzetközi védelem alatt álló személy tartózkodik az ország területén. Itt lép be a képbe Törökország Európát védő szerepe: az unió abban érdekelt, hogy Ankara feltartóztassa a környező térségekből kiinduló tömeges, ellenőrizetlen migrációt.

Hadiipari együttműködés

NATO-szövetségesek is vagyunk. Magyar és török katonák együtt szolgálnak például Koszovóban a NATO KFOR műveletében, valamint Bosznia-Hercegovinában az EUFOR ALTHEA műveletben. Az elmúlt években fellendülőben van a két ország közötti hadiipari együttműködés is. Az eddigi legjelentősebb tranzakció a Nurol Makina török cég által gyártott Ejder Yalcin harcjárművek magyar beszerzése. A Gidrán névre átkeresztelt négykerék-meghajtású páncélozott harcjárművekből az első tízet 2021 februárjában adták át a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandárnak.

Megállapodás született a Gidránok magyarországi összeszereléséről is a török licensz alapján: jelenleg Kaposváron zajlik a harcjárművek végszerelése, itt integrálják az alap gépjárműre a kiegészítő radar- és fegyverrendszereket. 2023. október végén pedig bejelentették, hogy a Rába vegyesvállalatot hoz létre, amely a katonai járművek összeszerelését végezné Győrben.

Gazdasági kapcsolatok

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is folyamatosan fejlődnek, bár van még tér a bővülésükre. Törökország tagja a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 csoportnak, 85 milliós lakosságával pedig jelentős piacot is jelent.

A KSH adatai szerint 2022-ben a magyar–török külkereskedelmi termékforgalom értéke 3,37 milliárd euró volt (ebből a magyar export Törökországba 1,88 milliárd eurót, míg a magyar import 1,48 milliárd eurót tett ki). Fokozatos növekedést figyelhetünk meg: 2014-ben még csak 2,11 milliárd euró, 2019-ben pedig 2,83 milliárd euró volt a termékforgalom.

Ha arányaiban nézzük, akkor 2022-ben a magyar export 1,3 százaléka irányult Törökországba, míg a magyar import 0,98 százaléka származott onnan. (Összehasonlításként, Németország részesedése a magyar kivitelben és behozatalban 21 százalék, illetve 25 százalék volt.)

A török közvetlen tőkebefektetések Magyarországon szintén fokozatosan növekednek. Az MNB adatai szerint a török állomány 2011-ben 5,4 millió euró, 2016-ban 37,3 millió euró, 2020-ban már pedig már 114,8 millió euró volt, míg a tavalyi évet 172,7 millió euróval zárta. (Ugyanakkor minden viszonyítás kérdése – a német közvetlen tőkebefektetés állománya 2022-ben a török százszorosa, 17 359 millió euró volt.)

Kulturális szálak

A magyar és a török nép számos szálon kötődik egymáshoz, gondolhatunk itt például a magyar nyelvben jelenlévő török jövevényszavakra. Az oszmán hódoltság egyértelműen negatív mérlege után a kétoldalú kapcsolatok javuló pályára álltak. A történelem folyamán az Oszmán Birodalom adott otthont például a Rákóczi- és Thököly-emigrációnak, de az 1848–1849-es szabadságharc több katonai vezetője is itt lelt menedéket.

Az első világháborúban magyar katonák is harcoltak a törökök oldalán, amit szintén megőrzött a történelmi emlékezet. Még néhány példát említve, Széchenyi Ödön szervezte meg 1874-től a török tűzoltóságot Konstantinápolyban, a két világháború között pedig Réthly Antal alapította meg a meteorológiai szolgálatot Törökországban.

A 2024-es év magyar–török kölcsönös kulturális év lesz. Ennek során Budapest mellett nyolc magyarországi városban lesznek különböző programok rendkívül széles palettán a török koncertektől és kiállításoktól a filmvetítéseken keresztül a gasztronómiai rendezvényekig. Ezzel egy időben pedig hazánk szervez Törökországban a magyar kultúrát bemutató, színes programokat.

Szerző: Pénzváltó Nikolett, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője