A héten fellélegezhetnek a középiskolás diákok ugyan is hivatalosan július 3-án véget érnek az érettségi vizsgák. Az emelt szintű szóbeliket június 5. és 12. között 108 tárgyból, 242 helyszínen, 3912 tantárgyi bizottság előtt tartották és mintegy 45 ezren vizsgáztak az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint. 

A középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között 1161 helyszínen, 3150 vizsgabizottság előtt tartották, csaknem 290 ezer diák választotta a középszintű megmérettetést.

Az OH azt közölte, hogy a vizsgabizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki az érettségi eredményeket. Ha valaki nem ért egyet az eredménnyel, akkor jogorvoslati lehetőséggel élhet. 

Egyelőre az idei évi  statisztikákra még várni kell, de a tavalyi adatok szerint az összesített  érettségi átlagok így alakultak:

  • 2023-ban 3,83 volt; 
  • 2022-ben 3,84;
  • 2021-ben pedig 3,65, de ebben az évben a koronavírus-járvány miatt nem voltak szóbeli vizsgák.

Átment a vizsgán az új érettségi rendszer

Az idei érettségi vizsgák a 2020-ban bevezetett, új Nemzeti alaptantervre (NAT) épülő feladatokból álltak már. A Heves Vármegyei Szakképzési Centrumnál úgy látják, az előzetes aggályokkal szemben a most életbe lépett követelményrendszer az eddiginél nagyobb teret enged a diákok logikus gondolkodásának, kreativitásának és problémamegoldó képességének, miközben a sokak által bírált, lexikális tudást igénylő részeknek is megvan a maguk szerepe. 

A NAT és az azzal szinkronba hozott, most debütáló vizsgakövetelmények legfőbb célja, hogy a tanulók számára értékálló és a kor igényeinek megfelelő tudást nyújtson, mondta Milibákné Veres Erika, a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója. 

Kapcsolódó

Pozitívum, hogy az idei  matematikaérettségi több feladatánál is valós, életszerű példákkal találkoztak a diákok például egy cég értékesítési grafikonjaival vagy egy polgármester-választás részvételi adatainak elemzésével. 

Szintén előremutató, hogy a magyar nyelv és irodalom érettségin logikus gondolkodással is pontokhoz jutottak a tanulók, például az Adyhoz kapcsolódó gondolat ábránál

 – tette hozzá a főigazgató.

A magyarérettségi szomorú tapasztalata, és ez egyben egyfajta kortünet, hogy az általában legkedveltebbnek bizonyuló novellaelemzés ezúttal nem mindenkinek sikerült jól. Sokan a cselekményt sem értették, aminek hátterében az állhat, hogy ez a generáció kevés hasonló szöveget olvas.

A szakember megerősítette, hogy a magyarérettségi új elemeivel, így a nyelvtani kérdésekkel, illetve az irodalmi műveltségi feladatlappal náluk is alaposan megküzdöttek a vizsgázók.

A lexikális tudásra épülő vizsgarészeknek – ideértve a tematikájában jelentősen átalakuló történelemérettségit is – szerinte ennek ellenére van létjogosultságuk. A humán tantárgyak nemcsak gondolkodni tanítanak, hanem ismereteket adnak át, amiknek kitüntetett szerepük van a szellemi, erkölcsi örökség átadásában. Éppen ezért vitathatatlan helyük van a tananyagban és vele az érettségin – fogalmazott Milibákné Veres Erika.

Az országos statisztikákkal összhangban a szakképzési centrumokban folyamatosan nő a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők aránya. Ebben előny, hogy a technikumi végzettséggel megnyílik az út a felsőoktatás szakirányú képzéseire, az oklevél pluszpontokat érhet az új felvételi eljárás során.

Az uniós átlagot költjük oktatásra

A kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya az 1995 és 2022 közötti időszakban átlagosan 5,3 százalékon állt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2003 és 2006 között az átlag elérte a 6,1 százalékot is. Utána viszont csökkenő trend következett, a 2012-es és 2013-as mélypontot (4,7 százalékot) követően a mutató alig haladta meg az 5 százalékot, majd 2019-től ismét 4,7 százalékra csökkent. 2020-tól egy növekvő tendencia figyelhető meg.

2022-ben az oktatási kiadások GDP-hez mért aránya már elérte az 5,1 százalékot. 

2022-ben az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 4,8 százalék volt a GDP arányos oktatási kiadás mértéke. Svédországban és Belgiumban költöttek a legtöbbet oktatásra a GDP-hez viszonyítva 6,3 százalékot, amelyet Észtország, Szlovénia, Finnország, Dánia és Lettország követett. A legkevesebbet Írországban költötték a GDP 2,7 százalékát, de Románia ráfordításai sem érték el a 3,2 százalékot.

Érettségi után irány a felsőoktatás

Az adott évben érettségizett tanulók közül a 2011-ben mért 44 százalékról 2015-ig több mint 6 százalékponttal csökkent a felvettek aránya az összes érettségizett körében, majd 2019-re ez az arány 47 százalékra nőtt. 

A gimnáziumban érettségizettek közül 2022-re már 68 százalék fölé nőtt a felvettek aránya, ez derül ki a közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadványból. 

2019-ben a tanulók átlagosan majdnem 40 százalékát vették fel alapképzésre, míg osztatlan képzésre valamivel több mint 6 százalékukat. A gimnazisták körében ezek az arányok 2022-ben már rendre 57 és 12 százalék voltak. Mint írják, a fiúk és a lányok között nincsenek jelentős eltérések: mindkét nem esetében azonos volt a felvételi esély, bár az alapképzésre egy-két százalékkal több fiú, míg az osztatlan képzésre egy-két százalékkal több lány nyert felvételt. 

Július 24-én kiderülnek a ponthatárok.

Annyit már tudni lehet, hogy a felvi.hu adatai szerint közel 121 ezren jelentkeztek a  felsőoktatásba s szeptemberében induló képzésekre. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett. A pontváró eseményeket vagyis Pont Ott Partikat Budapesten és több vidéki városban is tartanak. A fővárosban a Budapest Parkban lesz egy nagy pontváró.