Számításba kell venni, hogy sok növény a kezdeti méretéhez képest nagyot fog nőni, így ami most még szellős elrendezésnek tűnik, egy-két hónap múlva buja dzsungel lehet – hívta fel az Economx figyelmét a kertészmérnök.
Megyeri Szabolcs szerint a balkonok többsége nem ideális alaprajzú, sok köztük a hosszúkás és keskeny elrendezésű. Ilyen esetben a nagy, dézsás növények nem praktikusak, nehezítik az átjárást, túlságosan kitöltik a teret.
Ha terjeszkedni akarunk, akkor a korlátra erősíthető, kifele álló virágládák jöhetnek szóba.
Ezeknél azonban nagyon kell ügyelni a biztonságra, nehogy például egy erősebb vihar lesodorja őket, vagy a lecsorgó öntözővíz miatt vesszünk össze a lenti lakóval.
A magasabban, kevésbé védett helyeken lévő balkonok rendszerint szelesek és huzatosak, és ez nem csupán biztonsági kérdés, hanem újabb konfliktusforrás a szomszéddal, az ilyen területeket ugyanis igen szeretik a tártevők, például az atkák.
Zuhant már le virágos láda az autókra
Az Economx információi szerint jóformán minden évben vannak olyan ügyek, amikor valakinek valami leesik az erkélyéről, rosszabb esetben virágos láda, ilyen történt korábban Budapesten, és bár személyi sérülés nem történt, a parkoló autókban okozott anyagi kár jelentős volt.
A balkonada összefoglalója szerint hol arról szólnak a hírek, hogy a régi bérház erkélyének egy darabja, vagy néhány növény, netán balkonláda landolt az utcán. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt az sem ritka, hogy az orkánerejű szél virágládákba ültetett növényeket sodor le.
Kulcskérdés az erkélyek teherbírása
Különösen a régi bérházaknál előfordulhat, hogy az erkély teherbíró képességét alábecsülik. A magasra növő növények tartásához nagy dézsára és sok virágföldre van szükség, aminek jelentős súlya van. Ezt a hatalmas súlyt kell az erkély egy részének folyamatosan elbírni.
A jelenleg hatályos szabályok szerint egy úgy kell megépíteni a teraszt, hogy négyzetméterként 250 kg-ot elbírjon.
Ám előfordulhat, hogy az erkély építésekor még nem volt ilyen szabály, vagy netán figyelmen kívül hagyták azt.
Az Economx többször is foglalkozott azzal, hogy a budapesti erkélyek jelentős része egyenesen életveszélyes állapotban van, ám két és fél éve a fővárosi kerületek többsége csak veszélyhelyzeti pályázatokat hirdet meg, épület vagy homlokzat-felújításit pályázatot elvétve.
Ha felmerül a kétely, hogy esetleg nem bírná el a balkon a dézsás növények okozta terhelést, célszerű szakértői statikai véleményt kérni, vagy beérni kevésbé súlyos növényekkel.
Hiába mutat nagyon szépen az ablakba kitett muskátli, a peremre vagy a korlát külső részére helyezett balkonláda, biztonsági szempontból nem ajánlott. A virágoknak sokkal jobb helyük van a korlát belső részén, de ott is fontos a megfelelő rögzítés. Ugyancsak stabilnak kell lenniük az oldalfalra, a tetőre felfüggesztett cserepes növényeknek.
Érdemes időnként ellenőrizni a rögzítést, különösen igaz ez a szeles, viharos időben.
Az épületről lehulló tárgy által okozott kár esetei tekintetében a Polgári Törvénykönyv egyébként három nagy csoportot különböztet meg. Így az épület egyes részeinek lehullásából, vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárt, az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kár, valamint valamely tárgynak lakásból való kidobásával okozott kárt.
A főszabályokat a Polgári törvénykönyv jelöli ki
Alapvetően az erkélyről lehulló növények, cserepekért is ugyanolyan felelősség terheli a tulajdonos, mint ha az épületről hullana le valami. Szabó Gergely ügyvéd szerint, ha az épület valamely lehulló része okoz sérülést vagy anyagi kárt, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint az épület tulajdonosa köteles helytállni e károkért. Ennek oka, hogy az épület tulajdonosától elvárható, hogy az épületet megfelelően karbantartsa.
A lehulló épületrész legtöbb esetben például a vakolat, tetőcserép, díszítőelem szokott lenni, de ide tartozik az is, ha maga az összeomló épület okoz kárt. Társasház esetén ilyen esetekben a társasházközösség viseli a felelősséget, mivel az épület külső szerkezeti elemei, burkolata közös tulajdonba tartoznak.
Abban az esetben is a tulajdonos felel a károsulttal szemben, ha magában a károkozásban esetleg harmadik személy is közrehatott.
Például, ha az épület, az erkély felújítását végző vállalkozó nem szakszerűen járt el, és emiatt később a felújított épületről leeső épületrész okoz kárt, a károsult felé akkor is a tulajdonos felel. Természetesen ebben az esetben az épület-tulajdonos követelheti a vállalkozótól az őt ért kár megtérítését, ha maga már helytállt a károsulttal szemben.