Hol és milyen étrend-kiegészítőt lehessen vásárolni, ebben nem egyezik a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz) és a  Bio-és Gyógynövény Kereskedők Szövetség (Bigyox) álláspontja. Évente a magyarok 100-120 milliárd forintot költenek étrend-kiegészítőkre, gyógyszert egyébként sokkal többért majdnem ezer milliárd forintért váltunk ki a patikákban.

Egy rendelet módosítása teljesen átrendezheti az étrend-kiegészítők piacát, mivel ebben azt is kikötnék, hogy bizonyos hatóanyag tartalom felett a készítményeket csak patikákban és a miniszter által meghatározott bio- és gyógynövény szaküzletekben lehessen árusítani – mondta az Economxnak Szabó János Ferenc, a Bio-és Gyógynövény Kereskedők Szövetségének (Bigyox) elnöke.

A Bigyox tagoknak országszerte közel 150 bio- és gyógynövény tag üzlete van, de körülbelül 800-1000 gyógynövény bolt lehet összesen Magyarországon

– mondta az elnök lapunknak.

A szövetség egyébként 2021-ben alakult. A legkisebb boltok jellemzően havonta 3-4 millió forint forgalmat, a nagyobbak pedig akár 50-60 millió forint forgalmat bonyolítanak. Általában egy-két alkalmazott vagy a tulajdonos áll a pult mögött, érzékeltette a szektor nagyságát Szabó János Ferenc. Jellemzően 1500 család számára adnak megélhetést. Ezek a boltok régi tradicionálisan működő mikro- kisvállalkozások.

2022-ben egy szakmai munkaanyagot készített a Bigyox a kormány számára, amiben feltárták a kereskedelmi szegmens összes anomáliáit, főleg azt, hogy sok tisztességtelen magyar gyártó kollaborál a multikkal, ami a szektor többi szereplőjét érzékenyen érinti, egyre több mikrovállalkozás zárja be a boltjait.

Ne lehessen bárhol forgalmazni

A 2024-es költségvetési törvény tervezetében jelent meg először az étrend-kiegészítők forgalmazását érintő javaslat tervezete. A Bigyox el is kezdte a részletszabályokhoz szükséges anyagok kidolgozását. Felvették a kapcsolatot a magyar gyártók képviselőivel is, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületével (Mékisz), és a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) is. Szinte mindenben meg is egyeztek, egyetlen egy törésvonal mentén van nézetkülönbség a szereplők között.

A magyar gyártók, a Bigyoxszal és a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) szemben azon az állásponton vannak, hogy étrend-kiegészítőt bárhol lehessen forgalmazni, ők a Mékisz az értékesítési csatornák kiszélesítése mellett voksol. Ezzel pedig a Bigyox és a kamara nem ért egyet – hangsúlyozta az elnök.

Szabó János Ferenc azt is elmondta: javaslatuk szerint azoknak az étrend-kiegészítőknek és vitaminoknak a forgalmazását szabályozná a rendelet, amelyek vitamin vagy ásványi anyag tartalma egy-egy összetevő tekintetében eléri vagy meghaladja a napi ajánlott hatóanyag mennyiség, vagyis az úgynevezett NRV-érték 50 százalékát. A tervezet szerint ezeket a termékeket patikában vagy minősített bio-és gyógynövény szaküzletben lehetne értékesíteni.

A magyar gyártók hamisan érvelnek azzal, hogy a Bigyox és gyógyszerészek célja az, hogy a magyar gyártókat kitiltsák a multinacionális kereskedelmi egységekből. Erről szó sincs. Szabó János Ferenc elmondta, hogy a szövetségnek és a kamarának a fogyasztók biztonsága a legfontosabb. Éppen azt akarják elkerülni, hogy valakit egészségkárosodás érjen az rosszul alkalmazott táplálékkiegészítőktől vagy vitaminoktól.

 

Példaként említette, hogy az egyik gyógyteákat is forgalmazó neves magyar cég teájának bruttó fogyasztói ára egy multinacionális kereskedelmi lánc üzletében alacsonyabb, mint amennyiért egy gyógynövény szaküzlet nettó áron be tudná szerezni, ezzel pedig nem lehet versenyezni – mondta a Bigyox elnöke.

A szaküzletek polcain, ezért hiába keresi a vásárló ezt a tradicionális magyar gyógyteát. Ez utóbbi kereskedelmi gyakorlat olyan versenyhátrányt okoz a magyar mikro- és kisvállalkozásoknak, amire az egyetlen megoldás, ha az ilyen tisztességtelen piaci magatartást a tea gyártója befejezi.

Azt is elmondta a Bigyox elnöke, hogy ha bármelyik multi polcaira egy magyar gyártó a termékeivel ki szeretne kerülni, az termékenként és évente 3 millió forintjába kerül a gyártónak. Ha egy Bigyox szaküzletbe szeretne ugyanezt, akkor ehhez hasonló polc és listázási költséggel nem találkozhat – erősítette meg az elnök.

 

Egyelőre a Bigyox várja a rendelet megszületését, Szabó János Ferenc szerint nem az a cél, hogy minél több vitamint és étrend-kiegészítőt adjanak el, hanem az, hogy mindenki a megfelelő minőségű és számára megfelelő termékeket vásárolja. Vannak olyan kontraindikációk, melyek nagyon súlyos problémákat tudnak okozni, ez azt jelenti, hogy nem mindegy melyik vitamint szedi valaki egy másik étrend-kiegészítővel, vagy esetlegesen gyógyszerrel együtt.

Arra tettek javaslatot a Mékisznek, hogy állapodjanak meg arról, hogy nagyjából ez a rendelet miről szóljon. Mert, ha ez megtörténne, akkor gyártók, a patikák és a bio- és gyógynövény szaküzletek már egy olyan javaslatot tudnának a döntéshozók asztalára tenni, amivel a rendelet megalkotása gördülékenyebben menne.

A Mékisz ezt máshogy látja

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2023. júliusi módosítása felhatalmazta az egészségügyért felelős minisztert, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével rendeletben szabályozza azon étrend-kiegészítők körét, melyek csak gyógyszertárban vagy bizonyos feltételeknek megfelelő üzletekben forgalmazhatóak. Ez idő óta számos hír és nem hivatalos visszajelzés utal arra, hogy a rendeletalkotás elindult, de pontos információ nincs sem a tervezett rendelet szövegezéséről, sem pedig a tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáról – válaszolta a Mékisz az Economxnak küldött levelében.

A készülő rendelettel kapcsolatos szakmai elvárásait a Mékisz mind a tagsága, mind a nyilvánosság számára közzétette és részletes javaslatait a Mékisz megküldte az érintett minisztériumoknak.

Kiemelték: nem kaptak visszajelzést arról, hogy a Belügyminisztérium milyen időzítésben gondolkodik a rendelet kihirdetésével kapcsolatban, ezért nem kívánnak találgatni arról, hogy mikorra várható a szabályozás változása és az milyen mértékben érinti majd az étrend-kiegészítő gyártókat és forgalmazókat.

Abban bíznak, hogy olyan szabályozás születik, amelyik nem okoz kárt a Mékisz tagságának, a magyar vállalkozásoknak és nem korlátozza a fogyasztók hozzáférését a termékkörhöz.

A Mékisz javaslatai az étrend-kiegészítők kapcsán, hogy ezeknek az élelmiszereknek fontos szerepe van a magyar lakosság egészségének megőrzésében és fenntartásban, ezért a Mékisz fontosnak tartja, hogy a lakosság minden szegmense hozzáférhessen az étrend-kiegészítő termékekhez és ehhez a forgalmazásban résztvevő kereskedelmi csatornák széles körére (gyógyszertárak, élelmiszert forgalmazó üzletek (beleértve az élelmiszer üzletláncokat, hiper- és szupermarketeket is), drogériák, gyógynövény szaküzletek stb.) van szükség.

A legnagyobb forgalmú termékek nem forgalmazási sorrend alapján:

  • a multivitaminok;
  • a növényi összetevőt tartalmazó készítmények;
  • az ízület és a szemek egészségét támogató készítmények;
  • a mono vitaminok (C-vitamin, D-vitamin);
  • és a gyermekeknek szánt készítmények.

Élelmiszer kategóriáról lévén szó, nincs és nem is lehet olyan termék forgalomban, amely a helyes alkalmazás mellett bármilyen kockázatot jelentene a fogyasztók számára. A Mékisz tehát nem a forgalmazási csatornák szűkítésében, hanem a minőség és a termékbiztonság további erősítésében látja a termékkör fejlődésének irányát. Ennek a célnak az eléréshez a Mékisz a következő feladatok tekinti kiemelt prioritásnak:

  • a „Biztonságos Étrend-kiegészítő Program” kiterjesztése;
  • az étrend-kiegészítő termékek hatósági ellenőrzésének erősítése;
  • a vitaminok és ásványi anyagok biztonságos felső szintjének (UL értékek) mielőbbi uniós szintű szabályozásnak támogatása, akár a magyar uniós elnökség kereteit is kihasználva;
  • az étrend-kiegészítő termékkörhöz nem tartozó termékek forgalmazásának megakadályozása és átterelése a gyógyszerek felé, például a potencianövelők, a fogyást terápiás úton segítő termékek (nem beleértve a fogyókúra idején az étrend kiegészítését szolgáló étrend-kiegészítőket) és a melatonin.

Fontos lenne a Mékisz szerint az internetes étrend-kiegészítő forgalmazás anomáliának rendezése, úgymint a be nem jelentett termékek forgalmazása, nem engedélyezett egészségre vonatkozó állításokkal történő termékajánlás, az étrend-kiegészítők mellékhatásának gyűjtése (nutrivigilancia), az új élelmiszernek minősülő növényi anyagok, kivonatok helyes kategóriába történő terelése, új élelmiszerként történő engedélyeztetés vagy gyógyszerként történő forgalomba hozatala és a megújult Magyar Reklámetikai Kódex szabályainak érvényre juttatása – közölték.

Kép: Pixabay

 

Ezekben a kérdésekben a Mékisz és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) és a Magyar Gyógyszerészi Kamarával (MGYK) egyetértve és együttműködve látja az érdemi előrelépés lehetőségét. A Mékisz azonban nem ért egyet és nem tartja szakmailag megalapozottnak a kamara több fórumon is közzétett azon megközelítését, hogy az étrend-kiegészítők széles körét, így például a nap beviteli referenciaérték (NRV) 50 százalékát meghaladó vitamin és ásványi anyag tartalmú készítmények forgalmazását korlátozni kellene gyógyszertárakra, mivel a vitaminok és ásványi anyagoknak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által is elfogadott felső biztonságos szintjei jól ismertek és ez a szint jelenti minden élelmiszerben így az étrend-kiegészítőkben is azt a korlátot, amit meghaladó tartalom esetén a termékek már élelmiszer (étrend-kiegészítő) kategóriában nem forgalmazhatók.

Nincs tehát olyan vitamin, ásványi anyag tartalmú élelmiszer forgalomban, amelyik kockázatot jelenten a fogyasztók számára, tehát nincs ok ezen termékek forgalmazásának korlátozásra.

Az étrend-kiegészítők piaca a Mékisz adatai szerint 100-120 milliárd forintra becsülhető. Ezen forgalom nagy része, 50-60 százaléka a gyógyszertárakban realizálódik.