Az ESG-törvény jelentősége miatt az Economx már többször is foglalkozott a jogszabállyal, amelynek egyik lényeges pontja, hogy egyes vállalatoknak már a saját beszállóikat is ellenőrizniük kell. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felelősséget kell vállalni a cég közvetlen működési hatókörén túli vállalatok működésében is.

A tegnapi konferencia beszélgetésen is elhangzott, azt próbálják felmérni a több száz oldalból álló törvénnyel, hogy egy adott cég milyen hatást okoz a környezetre, a társadalomra.

A BDO Magyarország szakértője hangsúlyozta: ebben a körben olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint például az erőforrás felhasználás és a körfogásos gazdaság, az éghajlatra, a környezetszennyezésre, a biodiverzitásra, az ökoszisztémára gyakorolt hatások, de ugyancsak a fontos a saját munkaerő kezelése, a társadalmi, a szociális hatások.

Lépcsőzetes életbeléptetés

Veisz Ákos szerint a Parlament által 2023 decemberében elfogadott ESG törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat.

A törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra.

Míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-jétől lép hatályba (nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd Ft árbevétel, 10 milliárd Ft mérlegfőösszeg).

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók körét a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja határozza meg.

Ilyesmik derültek ki a cipőgyártó cégről

A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (CSRD - Corporate Sustainability Reporting Directive) értelmében minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásnak kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie.

De már így is derültek ki érdekes esetek, amelyek a törvény okán a jövőben jóval nagyobb valószínűséggel fognak napvilágot látni. Egy nyugat-európai nagy cipőgyártóról például kiderült, hogy az egyik beszállítója parafa dugókat szállít neki, ám olyan mértékben és olyan területről, ahol tíz év múlva már nem lesz alapanyag a dugók elállításához.

Kínai és mianmari kiskorúak

A BDO Magyarország másik szakértője, Kovács Zsófia arra mutatott rá, hogy a cégek nagy kockázatot vállalnak, mert adott esetben a pénzbírság elérheti a teljes forgalom 2 százalékát.  A cégek pedig nem védekezhetnek már azzal, hogy nagyon sok partnerük van, és átláthatatlanok a beszállítói láncok.

Legutóbb Kínában dolgoztató nyugati céggel volt probléma, a vádak szerint tömegével dolgoztattak kiskorúakat és az is közismert, hogy a divattal, textiliparral foglalkozó vállalatok, milyen szívesen veszik igénybe például a mianmari, fiatal munkaerőt.

De arra is volt példa, hogy az egyik legnagyobb európai bútorgyártót illegális fakitermelés vádjával illették, az esetet kivizsgáltak, s bár végül nem sikerült bizonyítani, a megrendelő és beszállító mégis módosították szerződésüket.

Komolyan feladták a leckét a cégeknek

Az Economx korábban beszámolt arról, hogy a vállalatvezetőknek meg kell győződni arról, mikortól vonatkozik jogszabály az adott vállalatra, valamint fel kell mérni a fenntarthatósági témaköröket, rendelkezésre álló adatokat, és a lehetséges kockázatokat.

Továbbá, javasolt egyeztetni a finanszírozó bankokkal, legfontosabb vevőkkel és partnerekkel az általuk támasztott fenntarthatósági elvárásokról. Az érintett vállalatoknak hatékony működési folyamatot kell kialakítani a jogszabályi megfelelésre, mely akár stratégiai előnyként is jelentkezhet a versenytársakhoz képest.

Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést és rendszerek létrehozását jelenti a vállalat számára ezért a sikeres megfelelés érdekében javasolt a cégvezetők számára a felkészülés mielőbbi elindítása.

Balázsfalvi-Kiss András a csütörtöki konferencián elmondta: a cégek túlnyomó többsége egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben, sőt… A tanácsadó szerint nincs gyakorlati tapasztalat, nincs elegendő szakértő, nem tudni, mi lesz az adatokkal, azok biztonságos kezelésével, milyen kérdőíveket alkalmazzanak, azokat hogy kell kitölteni, miképp dolgozzák, értékeljék azokat.

Még készül a törvény végrehajtási rendelete, tehát ebben a körben sem lehet semmi biztosat tudni. A szakértő szerint nyugodtan lehet úgy fogalmazni, hogy az érintett cégek nagyon komoly kihívást kaptak.

Így néz ki a „menetrend”

2024. január 1-től azon vállalatokra vonatkozik a törvény, amelyek a fenti kritériumok szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, és emellett nagyvállalkozásnak is minősülnek, vagyis alkalmazottainak száma, árbevétele és mérlegfőösszege az alábbiak szerint alakult az üzleti évet megelőző üzleti évben:

● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:

Az alkalmazottak száma meghaladta az 500 főt

Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,

A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot

2025. január 1-től kezdődően pedig már azon nagyvállalatok is a törvény hatálya alá tartoznak, amelyek alkalmazottainak száma, árbevétele és mérlegfőösszege az üzleti évüket megelőző üzleti évben az alábbiak szerint alakult:

● 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket:

Az alkalmazottak száma meghaladta a 250 főt

Az árbevétel meghaladta a 20 milliárd Ft-ot,

A mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd Ft-ot

2026-tól pedig azon kis és középvállalkozásokra is vonatkozik a törvény, amelyek a fentiek szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak minősülnek.