Egy év múlva ilyenkor már működés közben látjuk a magyar ESG ökoszisztémát, ami azért is aggasztó, mert egy friss kutatás szerint a magyar cégek többsége még nem készült fel az új rendszerre, miközben a globális piacon a tanúsítvány megszerzése elengedhetetlen (lesz) még a cégvásárlások esetében is.

A Pensum Group és a DTC Solution országos, döntéshozó vezetők körében végzett kutatásából például kiderül, hogy 

Kapcsolódó

  • a hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG;
  • és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem,

pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre.

Szóval, miközben a hazai üzleti szféra még csak ismerkedik a működésüket gyökeresen átalakító új rendszerrel, kíváncsiak voltunk arra, hogy egy olyan nagy állami vállalat, mint amilyen a Szerencsejáték Zrt., hogyan készül fel az előttünk álló új gazdasági világrendre. S mennyi pénzbe fog kerülni szerintük a váltás?

A Szerencsejáték Zrt. 2016 óta készít önkéntes alapon Fenntarthatósági Jelentést a GRI standardok alapján, így az ESG bevezetése a vállalat számára egy olyan szabályozott, integrált megközelítést jelent, amely egyszerre veszi figyelembe a környezeti, a társadalmi és az irányítási tényezőket - fogalmazott lapunk megkeresésére a vállalat, hozzátéve: a társaság számára ez nem csak jogszabályi kötelezettséget, hanem lehetőséget is jelent arra, hogy felelős vállalatként működjön, növelje a bizalmat az érintettek körében, és hosszú távon fenntarthatóbbá tegye működését.

Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy

a részletes adatszolgáltatás rendkívül összetett feladat,

ezáltal azonban sokkal átláthatóbbak, ellenőrizhetőbbek és következetesebbek lesznek a vállalások, amely mindannyiunk érdeke. A nemzeti lottótársaság szerint a fenntartható működés, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a hatékony és átlátható vállalatirányítás mind-mind hozzájárulhatnak a hosszú távú üzleti fenntarthatósághoz. Egyébként a Szerencsejáték Zrt.-nek először a 2025-ös évről kell ESG beszámolót és Fenntarthatósági jelentést készítenie, ami azt jelenti, hogy egy év felkészülési idejük van.

Azt is megtudtuk, hogy jelenleg is vizsgálják a Magyar Közlönyben megjelent ESG kérdőívet, mellyel párhuzamosan feltérképezik a szükséges feladatokat és eszközöket és csak ezt követően hoznak döntést arról, hogyan fogják a kérdőívet elkészíteni és eljuttatni a beszállítóiknak.

Úgy látjuk, hogy megvannak a stratégiai irányok ahhoz, hogy működésünket ezek figyelembevételével alakítsuk

 - fogalmaztak.

Egyelőre még azzal kapcsolatban is sok kérdés merül fel, hogy a vállalati struktúrában egyáltalán hol szerepeljen az ESG, s hogy milyen szervezeti egység készítse fel a szervezetet.

Az ESG-ért a közvetlen vezérigazgatói irányítás alatt álló Törzskari Központ, azon belül a Vállalati Kommunikációs Főosztály Rendezvényszervezési és ESG osztálya felel. A jelentést az ott dolgozó szakértő kollégák a társterületektől kapott adatok, információk alapján készítik, a kommunikációs kollégákkal együttműködve az ő feladatuk az edukáció és a tájékoztatás is a vállalaton belül

 
- válaszolták a felvetésünkre. Közölték azt is, hogy mint a legtöbb nagyvállalat, a Szerencsejáték Zrt. is igénybe vesz külső ESG tanácsadókat, akik támogatják a társaságot abban, hogy egy meghatározott stratégia mentén a jelentéstételi kötelezettségnek magas színvonalon eleget tudjon tenni.

Jelenleg még vizsgáljuk azt, hogy az ESG megfelelés járhat-e, és ha igen, akkor milyen plusz költségekkel


- ismerte el a Szerencsejáték Zrt., hozzátéve: egy leendő ESG osztály finanszírozásának összegzése is még folyamatban van. A nagyvállalatoknál bármely osztály finanszírozása összetett és jelentősen függ a cég iparágától és célkitűzéseitől, ennek függvényében van, ahol az ESG osztály finanszírozása jelentős költségekkel járhat az ESG célok és kötelezettségek figyelembevételével. Mivel a Szerencsejáték Zrt. nem számít „nagy kibocsátónak és szennyezőnek”, így előzetes felméréseink szerint, inkább a belső folyamatok optimalizálása lesz hangsúlyos, illetve természetesen munkatársak képzésére is figyelmet kell fordítanunk - fogalmaztak.

Így juthatsz ki a piacokra - kisokos

A Magyar Közlönyben megjelent 510 kérdést nem soroljuk fel, de néhány érdekességet azért összeszedtünk a 13/2024. (VIII. 15.) számíú rendeletből.

A környezetvédelmi láb esetében például szempontként felmerül, hogy

  • a vállalkozás rendelkezik-e minősített zöld termékkel, zöld szolgáltatással, vagy értékesít saját előállítású zöld energiát;
  • a felhasznált villamos energia hány százaléka származott megújuló forrásokból;
  • rendelkezik olyan folyamattal, amelynek segítségével azonosítja, illetve értékeli a környezeti
    és társadalmi kockázatokat és lehetőségeket, továbbá reagál azokra;
  • az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes, közvetlen kibocsátása;
  • a rendelkezik-e az emissziós célokat támogató átállási tervvel vagy dekarbonizációs stratégiával;
  • a teljes vízfelhasználás hány százaléka származott újrafelhasznált, illetve visszaforgatott vízből;
  • használ a körforgásos gazdaság elvei szerinti alapanyagokat, hulladékból előállított másodnyersanyagokat és a terméktervezés során figyelembe veszik a körforgásos gazdaság követelményeit a termék csomagolására is kiterjedően?

A rendelet szerint a környezeti kockázat körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek a  környezet – használat, terhelés vagy szennyezés miatti – károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás kockázatát jelentik.

A legérdekesebb kérdések viszont a társadalmi rovatban kaptak helyet. Íme:

  • Vállalkozása működése során milyen mértékben tartja tiszteletben a magánszemélyek gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő jogait? (Itt van olyan lehetőség, hogy "nem tartja tiszteletben", de olyan is, hogy "Teljes mértékben tiszteletben tartja, de nem rendelkezik erre vonatkozó dokumentációval - politika, szabályzat stb.").
  • Vállalkozásának van a munkavégzési feltételekre vonatkozó politikája, szabályzata (például: a gyermeket nevelő munkavállalók védelme, bérek és juttatások, munkaidő, a nők jogai, sokszínűség, méltányosság és befogadás)?
  • Vállalkozása női munkavállalóinak átlagos alapbére mekkora arányt képvisel az azonos pozícióban foglalkoztatott férfi munkavállalók átlagos alapbéréhez képest a fizikai és a szellemi foglalkoztatottak vonatkozásában?
  • Vállalkozása milyen mértékben biztosítja az egyesülési, a gyülekezési, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogokat a vele kapcsolatba kerülő magánszemélyek (jellemzően munkavállalók) számára?
  • Vállalkozása részt vesz Európán kívüli, fejlődő országokban megvalósuló, lokális fejlesztési programban vagy humanitárius kezdeményezésben?
  • Vállalkozása rendelkezik Családbarát Hely tanúsító védjeggyel vagy Családbarát Munkahely Díjjal? 
  • A vállalkozás székhelyének legalább egy bejárata megközelíthető babakocsival vagy akadálymentesített?
  • Vállalkozása biztosít állandó jelleggel gyermekfelügyeletet (pl. bölcsőde, óvoda, játszószoba) a munkavállalók gyermekeinek?
  • Vállalkozása figyelemmel kíséri a dolgozók testi, lelki jóllétét, reflektál a munkatársak pszichés állapotára, krízishelyzetekre, esetleg a kiégésre (ideértendő pl. reggeli torna, irodai masszázs, pszichológusi gondozás, munkavállalói elégedettségi mérések)?
  • Vállalkozása nyújt támogatást nehéz, illetve krízishelyzetbe került munkavállalói számára (haláleset, kapcsolati erőszak, súlyos betegség)?
  • Mekkora a vállalkozása által foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, aránya?
  • Mekkora a vállalkozás összes – teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott – munkavállalóját tekintve a hátrányos helyzetűnek minősülő munkavállalók száma, aránya? (Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a munkavállaló is, aki egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye.)
  • Milyen erőfeszítéseket tesz a vállalkozás a helyi munkaerő minél magasabb arányú foglalkoztatása érdekében?

A társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat körébe a jogszabályalkotó szerint különösen azokat a kockázatokat kell besorolni,

amelyek az  alapjogok tiszteletben nem tartása, a családok támogatásának hiánya, a méltányos munkafeltételek biztosításának elmaradása vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a tisztességtelen, átláthatatlan vagy rosszindulatú vállalkozási gyakorlatok következtében merülnek fel.

Interjú Csepeti Ádámmal, a stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkárral

Az ESG. Sokan atomcsapásnak, mások torz aktivizmusnak, Elon Musk egyszerű átverésnek tartja, a magyar kormány mégis optimista. Miért? Részletekért KATTINTSON!

A vállalatirányítás címszó alatt többek között arra kíváncsiak, hogy 

  • a vállalkozás mely területeket érintően rendelkezik irányítási rendszerrel, illetve stratégiával;
  • kinevezett-e olyan felsővezetőt, aki a környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) ügyekkel foglalkozik; a menedzsmentben mekkora a női felsővezetők aránya;
  • van-e panaszkezelési mechanizmusa vagy dokumentált panasztételi eljárása (a panaszos személyazonosságát a vállalkozás bizalmasan kezeli-e);
  • van-e az üzleti etikára vonatkozó hivatalos politikája vagy etikai kódexe;
  • beszerzési folyamatának részeként a beszállítóknak kötelező-e megfelelni az ESG bármely területével kapcsolatos követelményeknek;
  • vállalkozása szervez ismétlődő jelleggel munkavállalói számára társadalmi, környezetvédelmi szemléletformáló programokat vagy részt vesz ilyen programokon?

A rendelet értelmében a vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a  káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.

Az SZTFH szerint a vállalatirányítási kockázat körébe különösen azokat a  kockázatokat kell besorolni, amelyek a  nem megfelelő vállalati magatartáshoz, illetve vállalatirányítási tevékenységhez, intézkedéshez vagy szabályozáshoz kapcsolódnak, beleértve a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni intézkedések hiányát vagy a vállalkozás működéséhez kapcsolódó jogszabályokkal, így különösen az adózási szabályokkal kapcsolatos jogsértéseket, továbbá a nem megfelelő panaszkezelési tevékenységet is.

Így lehet valakiből ESG tanácsadó

Azoknak lehet igaza, akik szerint nagy kihívás elé állítja a kkv-kat az ESG-törvény, hiszen a tanácsadó cégeknek minimum 40 millió forintos árbevételt kell generálniuk. Részletekért KATTINTSON ide!