Ez az 510 kérdés lehet a magyar vállalkozások utolsó nagy esélye

A legfrissebb Magyar Közlönyben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke, Nagy László nyilvánosságra hozta az ESG beszámolót képező kérdőívet, amelyben több mint ötszáz darab kérdés szerepel. 

Az ESG (Environmental, Social, and Governance) papíron egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősség-vállalási teljesítményének értékelésére szolgál.

Három fő pillérre épül:

1. Környezetvédelem (Environmental): ez a pillér a vállalatok környezeti hatásait vizsgálja, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását, az energiafelhasználást, a hulladékgazdálkodást és a természeti erőforrások fenntartható használatát.
2. Társadalom (Social): ez a terület a vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatait értékeli, ideértve a munkavállalók jólétét, a munkahelyi biztonságot, a sokszínűséget és a közösségi kapcsolatok ápolását. Például, hogy a vállalat hogyan kezeli az egyenlőtlenségeket, milyen módon támogatja a közösségeket, és hogyan biztosítja termékei biztonságát és minőségét.
3. Vállalatirányítás (Governance): Az irányítási pillér a vállalatok belső irányítási struktúráit, átláthatóságát, etikai normáit és a felelősségre vonhatóságot vizsgálja. Ez magában foglalja a vezetői összeférhetetlenségek kezelését, a részvényesek jogainak biztosítását és a korrupció elleni küzdelmet.

A vonatkozó törvény (2023. évi CVIII. tv) szerint az ESG célja, hogy

• az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő, jellemzően pénz- és tőkepiaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, vagy annak tevékenységéről;
• támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint biztosítsa azt, hogy a jogi szabályozás összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal, figyelemmel a nemzetközi számviteli elvekre is;
• a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

A törvény hatálya kiterjed arra a Magyarország területén székhellyel rendelkező

• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

1. a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
2. az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
3. az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;

• -nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

1. a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
2. az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
3. az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;

• és közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra.

A mikrovállalkozások kivételt képeznek. 

Ugyanakkor fontos az is, hogy ha a Hatóság az ellenőrzése során jogsértést tapasztal, figyelmeztetést vagy az eset összes körülményének mérlegelésével kormányrendeletben meghatározottak szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, és döntésében – 15 napos határidő biztosításával – kötelezi a vállalkozást vagy az ESG közreműködőt a jogsértés megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető. 

Bár az ESG-törvényt már jó ideje elfogadta a magyar Országgyűlés, a lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is most derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak. Szintén fontos, hogy a tegnap esti SZTFH-rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de időt hagynak az üzleti szférának. Ugyanis a dokumentum értelmében

a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük.

Terjedelmi okokból mind az 510 kérdést nem soroljuk fel, de néhány érdekességet azért összeszedtünk a 13/2024. (VIII. 15.) számíú rendeletből.

A környezetvédelmi láb esetében például szempontként felmerül, hogy

• a vállalkozás rendelkezik-e minősített zöld termékkel, zöld szolgáltatással, vagy értékesít saját előállítású zöld energiát;
• a felhasznált villamos energia hány százaléka származott megújuló forrásokból;
• rendelkezik olyan folyamattal, amelynek segítségével azonosítja, illetve értékeli a környezeti
  és társadalmi kockázatokat és lehetőségeket, továbbá reagál azokra;
• az elmúlt két üzleti évben mekkora volt az üvegházhatású gázok teljes, közvetlen kibocsátása;
• a rendelkezik-e az emissziós célokat támogató átállási tervvel vagy dekarbonizációs stratégiával;
• a teljes vízfelhasználás hány százaléka származott újrafelhasznált, illetve visszaforgatott vízből;
• használ a körforgásos gazdaság elvei szerinti alapanyagokat, hulladékból előállított másodnyersanyagokat és a terméktervezés során figyelembe veszik a körforgásos gazdaság követelményeit a termék csomagolására is kiterjedően?

A rendelet szerint a környezeti kockázat körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek a  környezet – használat, terhelés vagy szennyezés miatti – károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás kockázatát jelentik.

A legérdekesebb kérdések viszont a társadalmi rovatban kaptak helyet. Íme:

• Vállalkozása működése során milyen mértékben tartja tiszteletben a magánszemélyek gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő jogait? (Itt van olyan lehetőség, hogy "nem tartja tiszteletben", de olyan is, hogy "Teljes mértékben tiszteletben tartja, de nem rendelkezik erre vonatkozó dokumentációval - politika, szabályzat stb.").
• Vállalkozásának van a munkavégzési feltételekre vonatkozó politikája, szabályzata (például: a gyermeket nevelő munkavállalók védelme, bérek és juttatások, munkaidő, a nők jogai, sokszínűség, méltányosság és befogadás)?
• Vállalkozása női munkavállalóinak átlagos alapbére mekkora arányt képvisel az azonos pozícióban foglalkoztatott férfi munkavállalók átlagos alapbéréhez képest a fizikai és a szellemi foglalkoztatottak vonatkozásában?
• Vállalkozása milyen mértékben biztosítja az egyesülési, a gyülekezési, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogokat a vele kapcsolatba kerülő magánszemélyek (jellemzően munkavállalók) számára?
• Vállalkozása részt vesz Európán kívüli, fejlődő országokban megvalósuló, lokális fejlesztési programban vagy humanitárius kezdeményezésben?
• Vállalkozása rendelkezik Családbarát Hely tanúsító védjeggyel vagy Családbarát Munkahely Díjjal? 
• A vállalkozás székhelyének legalább egy bejárata megközelíthető babakocsival vagy akadálymentesített?
• Vállalkozása biztosít állandó jelleggel gyermekfelügyeletet (pl. bölcsőde, óvoda, játszószoba) a munkavállalók gyermekeinek?
• Vállalkozása figyelemmel kíséri a dolgozók testi, lelki jóllétét, reflektál a munkatársak pszichés állapotára, krízishelyzetekre, esetleg a kiégésre (ideértendő pl. reggeli torna, irodai masszázs, pszichológusi gondozás, munkavállalói elégedettségi mérések)?
• Vállalkozása nyújt támogatást nehéz, illetve krízishelyzetbe került munkavállalói számára (haláleset, kapcsolati erőszak, súlyos betegség)?
• Mekkora a vállalkozása által foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, aránya?
• Mekkora a vállalkozás összes – teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott – munkavállalóját tekintve a hátrányos helyzetűnek minősülő munkavállalók száma, aránya? (Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a munkavállaló is, aki egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye.)
• Milyen erőfeszítéseket tesz a vállalkozás a helyi munkaerő minél magasabb arányú foglalkoztatása érdekében?

A társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat körébe a jogszabályalkotó szerint különösen azokat a kockázatokat kell besorolni,

A vállalatirányítás címszó alatt többek között arra kíváncsiak, hogy 

• a vállalkozás mely területeket érintően rendelkezik irányítási rendszerrel, illetve stratégiával;
• kinevezett-e olyan felsővezetőt, aki a környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási (ESG) ügyekkel foglalkozik; a menedzsmentben mekkora a női felsővezetők aránya;
• van-e panaszkezelési mechanizmusa vagy dokumentált panasztételi eljárása (a panaszos személyazonosságát a vállalkozás bizalmasan kezeli-e);
• van-e az üzleti etikára vonatkozó hivatalos politikája vagy etikai kódexe;
• beszerzési folyamatának részeként a beszállítóknak kötelező-e megfelelni az ESG bármely területével kapcsolatos követelményeknek;
• vállalkozása szervez ismétlődő jelleggel munkavállalói számára társadalmi, környezetvédelmi szemléletformáló programokat vagy részt vesz ilyen programokon?

A rendelet értelmében a vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a  káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.

Az SZTFH szerint a vállalatirányítási kockázat körébe különösen azokat a  kockázatokat kell besorolni, amelyek a  nem megfelelő vállalati magatartáshoz, illetve vállalatirányítási tevékenységhez, intézkedéshez vagy szabályozáshoz kapcsolódnak, beleértve a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni intézkedések hiányát vagy a vállalkozás működéséhez kapcsolódó jogszabályokkal, így különösen az adózási szabályokkal kapcsolatos jogsértéseket, továbbá a nem megfelelő panaszkezelési tevékenységet is.