Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, valamint Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos az elnökség leendő központjában, a Várkert bazárban mutatta be, most már hivatalosan is a magyar elnökség legfontosabb prioritásait, valamint a külsőségi elemeket is. 

A miniszter ismételten kihangsúlyozta, hogy rendkívüli helyzetben vesszük át a soros elnökséget, többek között kiemelte a szomszédunkban zajló háborút, az uniós versenyképességi leszakadását, gazdasági sérülékenységét, a természeti katasztrófákat, a migrációt, valamint a demográfia kihívásokat is. 

Kapcsolódó

A legfőbb magyar szempontként a béke megteremtését nevezte, ugyanakkor hét további kiemelt prioritást is megneveztek:

  1. Új Európai Versenyképességi Megállapodás megkötése
  2. Az európai védelempolitika megerősítése
  3. Következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika
  4. Az illegális migráció megfékezése
  5. A kohéziós politika jövőjének kialakítása
  6. Gazdaközpontú uniós agrárpolitika
  7. Demográfiai kihívások kezelése

Bóka János leszögezte, hogy a minden nyugat-balkáni állam esetében tesznek egy lépést az uniós csatlakozás irányában a következő fél év alatt. De a magyar elnökség kezdeményező lesz többek között olyan témákban is, mint Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, a gyógyszerpiac átformálása, a mesterséges intelligencia szabályozása az emberi jogok és a jogállamiság szempontjából, de fellépnek még az antiszemitizmus ellen, valamint az Európa-bajnokság és az olimpia évében a kontinens sportéletét is erősítenék. 

A miniszter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi bővítési lelkesedés helyett a realitást tűznék ki a tagjelölt országokkal kapcsolatban, ugyanakkor azt is elárulta, a magyar elnökség alatt folytatódik Ukrajnai uniós felvételi folyamata, ugyanakkor hozzátette: a fejezetek megnyitásának a kérdése még fel sem merül a következő félévben. 

Nincs meglepetés a helyszínekben sem; az összesen 177 eseményt (ami magában foglal 16 informális miniszteri ülést, valamint 2 csúcstalálkozót, a biztosok látogatásain, valamint a miniszteri szintű konferenciákon kívül) Budapesten rendezik, a várkert bazárban, a Bálnában, valamint a két legnagyobb novemberi eseményt a Puskás Arénában. Kovács Zoltán most is kifejezte abbéli reményét, hogy nem okoznak komolyabb gondot a főváros számára.

Az is biztossá vált, hogy a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálja lesz a soros elnökség nemzetközi várója, 40-60 napra veszik azt igénybe. 

Az elnökség logója egy stilizált Rubikkocka lesz, amely 27 négyzetből áll (ennyi tagállam van), és a magyar elnökség szerint összetett, szinte kirakhatatlan az európai helyzet, ezért is van szükség a magyar problémamegoldó képességre. 

A szlogen is ismerős lehet:

Make Europe Great Again,

azaz újra tegyük naggyá Európát. Ez Bóka János szerint aktív, cselekvésre utal és megjeleníti, az átalakuló világunkban önállóan és hatékonyan cselekvő uniót.

Rákérdeztünk, hogy ez a jelmondat kiállás-e Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett. De Kovács Zoltán szerint ez egy Európa melletti kiállás, majd felidézte, hogy 2011-ben a szlogen "Erős Európa" volt. Szerinte most is, mint akkor erős Európáról beszéltek. 

Arra a felvetésünkre, hogy hasonló szöveggel kampányolt legutóbb Trump is az Egyesült Államokban, Bóka János úgy felelt,

én nem tudok arról, hogy Donald Trump valaha is Nagy-Európában gondolkodott. 

Ennél volt fontosabb témája is Economxnak, a Kínával szembeni védővám és az Európai Unió versenyképessége kapcsán is kérdeztünk. Ugyanis

a magyar elnökség alapvető célja Kínával kapcsolatban a pragmatikus és kiegyensúlyozott megközelítés érvényesülése. Kína fontos kereskedelmi és gazdasági partner. Fontosnak tartjuk az EU-Kína kapcsolatokban a gazdaság-, valamint a stratégiai biztonság terén a konstruktív párbeszédet. 

A miniszter szerint a magyar kormány álláspontja az ismert és egyértelmű, viszont a magyar elnökség szempontjából az emelte ki, hogy az intézményi egyensúly elvének megfelelően bizonyos döntések az Európai Bizottság hatáskörébe tartoznak. Ezzel kapcsolatban

a tagállamoknak lehet véleménye, de a döntésekért a politikai felelősséget a Bizottságnak kell viselnie

– fogalmazott Bóka János. 

A magyar elnökség azt tervezi, hogy folytatja a vitát az Európai Unió és a Kína közötti gazdaság és kereskedelmi kapcsolatok természetéről, mert az álláspontjuk szerint lehetséges olyan együttműködés az Brüsszel és Peking között, ami a egyidejűleg jár kölcsönös előnyökkel.