Kevesebb mint másfél hónap múlva Magyarország fogja betölteni az Európai Unió Tanácsának elnökségét, azaz hazánk lesz az unió soros elnöke. Ennek apropóján egy minapi hattérbeszélgetésen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előrebocsátotta, a magyar elnökség egyáltalán nem lesz hasonló a legutóbbiakhoz, ugyanis sajátos időszakban vesszük át a stafétát, az EP-választásokat követő intézményi bizonytalanságban, hiszen várhatóan csak decembertől lesz az Európai Tanácsnak új elnöke.

A miniszter szerint azért is sérülékeny lesz ez az időszak, mert a jövőben megmarad az orosz-ukrán háború, a közel-keleti, valamint a kaukázusi krízis jelentette kihívás, valamint a Távol-Keleten is bármi megtörténhet. 

Kapcsolódó

Ugyanakkor a magyar elnökség feladata lesz az Európai Unió új, ötéves politikai stratégiájának átvezetése, illetve menetrendjének elfogadtatása is. Bóka János szerint a július első napján kezdődő időszak fókusza éppen ezért nem a jogalkotáson lesz, ugyanakkor a félév alatt a magyar elnökség 1500-1600 munkacsoporti ülést tervez. 

A konkrét prioritásokat, programot csak június második felében fogják nyilvánosságra hozni. Ez egyrészt hagyomány, másrészt a kormányzat nem szeretné, ha ráfröccsenne bármi is a most is zajló EP-választási kampányból. 

Azt is elismerte a miniszter, hogy bár a cél a zökkenőmentes, lojális együttműködés, azzal is tisztában vannak, hogy Magyarországgal szemben magasabbak lesznek az elvárások a tagállamok részéről. 

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter
Kép: MTI / Kovács Tamás

A beszélgetés során Bóka János megerősítette a korábban ismertetett pontokat, hogy

  • az uniós versenyképesség
  • a közös védelmi
  • kohéziós és
  • agrárpolitika, valamint
  • a demográfiai
  • és migrációs

kihívások kapcsán indítana hazánk párbeszédet, valamint

  • a Nyugat-Balkán felé pedig továbbra is bővítene Magyarország. 

Egyébként azt is elárulta, hogy valamennyi uniós tagállamot megkeresték az elképzeléseikkel, 250 megbeszélésen vannak túl, az észrevételeket beépítették a programba, semmilyen meglepetést nem okoznak majd. 

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint Magyarország számára az elnökség komolyan vett feladat lesz, nemcsak egy ünnep. Ugyanakkor hozzátette:

a nyugati véleményektől eltérő magyar álláspont az elnökség alatt sem fog megváltozni. 

Az államtitkár, aki egyébiránt az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos is, elárulta, elkészült a magas szintű naptár, amelyben 177 esemény szerepel: ez magában foglal többek között 16 miniszteri, illetve 2-2 informális és EU-csúcsot is. 

A magyar elnökség központja a Várkert Bazár lesz, aminek a közelében nyílik egy száz fős médiaközpont, illetve lesznek rendezvények a Bálnában és a Puskás Ferenc stadionban is. Elkészült a 98 oldalas arculati kézikönyv is, amiben benne van a szlogen is, ám ez egyelőre nem sajtónyilvános.

A magyar elnökség 35 milliárd forintos költségvetésből dolgozhat majd, ezt már elfogadta a kormányzat. A legutóbbi, 2011-es büdzsé 24 milliárd forint volt. 

Azt is megtudtuk, hogy a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálja lesz az úgynevezett európai váró, a biztonsági kialakításon már dolgoznak. A tervek szerint 40-60 napon keresztül fogják használni. 

Kovács Zoltán szerint az elnökség

nem úgy fog történni, ahogy elvárják tőlünk, hanem ahogy szoktuk csinálni, és az jó.

Példaként a pápalátogatás, illetve a vizes világbajnokság megszervezését hozta fel. 

Szerinte a budapesti rendezvénysorozat válasz a diktatúrázásra is, miközben

megpróbáljuk nem megölni a várost

– utalt az államtitkár az elnökséggel együtt járó megnövekedett idegenforgalomra.

Az Európai parlament épülete
Az Európai parlament épülete
Kép: Getty Images / Franky De Meyer

A váratlanra nem tudunk felkészülni, de a magyar állandó képviselet brüsszeli krízisközpontjának létszámát megdupláztuk, ha

krízisüzemre kell kapcsolni, akkor felkészülten várjuk – fogalmazott az Economx érdeklődésére Bóka János, aki szerint a magyar elnökség alatt lesznek az Európai Uniót érintő krízishelyzetek. 

Rákérdeztünk arra is, hogy a soros elnökség betöltése mennyiben tudná segíteni hazánk és az EU közti viták elsimítását, illetve mennyiben gyorsítaná meg az uniós források kifizetését, de a miniszter szerint ebben nincs az elnökségnek feladata. 

Kíváncsiak voltunk Budapest helyzetére is, ha már - úgymond - a fővárost használja a kormányzat.

Nincs olyan aspektus, sem politikai, sem pedig praktikus szempontból, ami indokolná, hogy a budapesti vezetéssel egyeztetni kelljen

– válaszolta Kovács Zoltán. Ezt azzal magyarázta, hogy állami és kerületi tulajdonban lévő ingatlanokkal terveznek, és a közlekedésben is csak néhány perces torlódásra számíthatnak a fővárosiak, de a hatékonyság érdekében lesznek ezzel kapcsolatos konkrét KRESZ-változtatások. 

Budapest csak élvezni fogja az elnökség előnyeit - ígérte meg Kovács Zoltán.