Az Eurobarometer félévente megismételt, legfrissebb közvélemény-kutatása szerint

a magyarok kis híján háromnegyede szerint az ország hasznot húzott az európai uniós tagságból.

Kapcsolódó

A hazai eredmény (74 százalék) megegyezett az unióssal; a 27 tagállamban mért, lakosságszámmal súlyozott EU-átlag még soha nem volt olyan magas az ilyen felmérésekben, mint idén január-februárban.

Mind nálunk, mind a 27 tagállamban közel ugyanennyien (72-72 százalék) vélik úgy, hogy az Európai Unió (EU) hat a mindennapi életünkre. Picit marad el az összuniós értéktől, hogy mennyire pozitív a képünk az EU-ról. A 47 százalékos eredmény még így is több mint háromszorosa a negatív véleményeknek (15 százalék).

A Telex által ismertetett kutatás szerint az EU három előnye közül

  • messze az új munkalehetőségeket említették a magyarok a legtöbbször (42 százalék) a többi válaszlehetőséghez képest,
  • második a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, amit az országok közötti együttműködés javítása követ. Utóbbinál már az uniós átlag alatt vagyunk,
  • de az igazán nagy szakadék a többi tagállamhoz képest abban látszik, hogy az EU hozzájárul a békéhez (Magyarország: 26 százalék, EU: 35 százalék). 

A magyarok 89 százaléka szerint az EU tagállamainak egységesebbnek kellene lenniük a világszintű kihívásokkal szemben. A 27 tagállam súlyozott átlaga is ugyanennyi, de csak a magyarok 39 százaléka értett ezzel együtt teljesen, 50 százalék csak „inkább egyetértett”, míg az uniós arány ennek a fordítottja.

A magyarok az EU jövőbeli szerepét borúsabban látják, mint általában más tagállamok lakói.

Csak 35 százalék számít arra, hogy az EU fontosabbá válik a következő öt évben, ennél kicsit többen, 37 százaléknyian mondták, hogy ugyanolyan marad a jelentősége.

Azzal viszont már a magyarok az uniós átlagnál tíz százalékkal nagyobb arányban, 88 százaléknyian értettek egyet, hogy az EU-nak több eszközre van szüksége a kihívásokkal szemben. A kérdést különösen az teszi fontossá, hogy idén kezdődik a vita az EU következő többéves költségvetéséről: az Európai Bizottság februárban vázolta a terveit a júniusban várható hivatalos javaslat előtt, a tagállami vezetők múlt héten foglalkoztak először az új büdzsével.

Csak a magyarok 13 százaléka számít arra, hogy javul az életszínvonala a következő öt évben, de ez szinte megegyezik az uniós átlaggal, és az EU 33 százalékánál jóval kevesebben, 21 százaléknyian számítanak romlásra.

  • A hazai válaszadók szerint elsősorban a gazdaságra (37 százalék),
  • a védelemre (31 százalék),
  • valamint az energiafüggetlenségre, nyersanyagokra és infrastruktúrára (29 százalék) kellene összpontosítania az EU-nak. 

A 27 ország átlaga hasonló, de az első két helyen fordított az arány, a védelem és biztonság vezet 36 százalékkal.

A felmérést megrendelő Európai Parlamentről az uniós átlagnál valamivel rosszabb a magyarok képe, fél évvel korábban még fordított volt a helyzet.

Kilenc százalékpontos eséssel 36 százalékra csökkent a hazai megkérdezettek között azok aránya, akiknek pozitív a képük az EP-ről. Még így is nagyjából másfélszeres azok aránya, akik jónak tartják az egyetlen közvetlenül választott uniós testületet, mint akik rossznak, de a semlegesek relatív többségbe kerültek.