Miként arról az Economx vasárnap beszámolt, hatalmas káosz alakult ki az M7-es autópályán, egymást érték a balesetek. A Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a több, különálló közúti közlekedési baleset feltételezhetően a sűrű köd nyomán kialakult rossz látási viszonyok miatt történt.

A katasztrófavédelem sorra áramtalanította a balesetekben érintett járműveket és a baleset helyszínére számos mentőegység, köztük mentőhelikopter is érkezett, a mentés.

Ki viseli a kárt?

Az Economx megkeresésére Sáfrány Írisz szakjogász elmondta: alapesetben, ha valaki közlekedési baleset részese, akkor általában a gépjármű vezetői az útról félrehúzódva, kitöltik a kék-sárga baleseti bejelentő lapot és a vétkes gépjármű biztosítója téríti meg a vétlen gépjárműben keletkező kárt.

Ha felek között nincs megegyezés annak tekintetében, hogy ki a felelős, akkor rendőrt kell hívni és a biztosítók az eljárás eredménye alapján fizetnek a károsultnak.

Abban esetben azonban, amikor negyven autó ütközik a sztrádán, nem igazán van lehetőség arra, hogy a felek egymás között megállapodjanak abban, hogy ki volt a vétkes.

Nem is javasolt a helyszínen megpróbálni egyezkedni, ugyanis a hétvégén tapasztalt látási viszonyok mellett, további személyi sérülések adódhatnak abból, ha a károsultak a leállósávban egyezkednek, fotózzák a járműveket stb.

A vasárnapihoz hasonló esetben mindenképpen a nyomozóhatóság feladata, hogy eldöntse, ki volt a felelős (vagy kik voltak a felelősek) a baleset megtörténtéért.

Egy ilyen nyomozás hónapokig, de sok esetben évekig is eltart, mire megállapítható, hogy kinek a biztosítója köteles téríteni a károkat.

A kártalanítási alap és jelentősége

Azért, hogy a károsultaknak ne kelljen méltánytalanul éveket várnia, ezért a hazai biztosítói közösség, több mint tíz éve önkéntesen létrehozott egy speciális, tömeges kárrendezési szabályozást. Ennek értelmében, arra az esetre, ha a balesetben érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a húsz darabot, közös hozzájárulással létrehoztak egy kártalanítási alapot.

Ennek az alapnak a terhére, a biztosítók meg tudják kezdeni a kártalanítást, a nyomozóhatóság döntésének kivárása nélkül.

A tavalyi hasonló balesetnél – amikor porvihar miatt alakult ki hasonló tömeges karambol - a MABISZ közleményt adott ki, miszerint minden károsult a saját felelősségbiztosítója vagy a MABISZ felé jelenhette be az igényét. A kárfelmérést a biztosítók elvégezték és a károsultak részére jogcím nélküli előlegként kiutalták a biztosítási összegeket.

Az alap terhére lehet érvényesíteni a gépjárműben bekövetkezett károkat, a személyi sérülésből eredő károkat, a gépjármű elszállíttatásának költségét, valamint amennyiben az egyes gépjárművek CASCO biztosítással rendelkeznek, a CASCO önrészére is lehívható az előleg.

A biztosítói kártalanítás csak előleg!

Fontos megjegyezni, hogy a biztosítók által kifizetett kártalanítás egy előleg. A balesettel összefüggésben a nyomozásnak idővel lesz egy olyan eredménye, amely a felelősséget meg fogja állapítani.

Ekkor pedig azoknak a személyeknek, akik felelősek voltak a baleset bekövetkeztéért, az előlegként kifizetett összeget vissza kell fizetniük a biztosítók részére – emelte ki a Jog365.hu szakértője.

Az előleg lényege tehát az, hogy a tényleges károsultaknak ne kelljen méltánytalanul akár több évet is várni arra, hogy a pénzükhöz jussanak, így könnyen megeshet, hogy olyan személyeknek is kifizetésre kerül kártalanítás, akiknek egyébként nem járna.

Ha a nyomozás eredménye olyan sofőrt hoz ki vétkesnek, aki jogalap nélkül részesült a kártalanításból, az összeget vissza kell fizetni a biztosító részére.