A nem mindennapi lelet az Árpád-kor végéről, a tatárjárást követő időszakból származik, és egy edényben volt elrejtve. Jelenleg szakemberek restaurátor műhelyben vizsgálják az ezüstkincset, hogy minél több információt tudjanak meg – írja az feol.hu. 

Kincsesbánya határában terepi kutatást szervezett a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége, melynek során az Árpád-kori magánvár területén 300 ezüstérmére bukkantak. A terepen körülbelül 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amelyek egy edény körül voltak elszóródva, a továbbiakat pedig a kerámiaedénybe voltak elrejtve. Az ezüstkincset a földből kiásva egy restaurátor műhelybe szállították.

Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs látott napvilágot. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kapcsolódik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk

 – mondta Kovács Loránd Olivér, a Múzeum szakmai igazgatója.

A leleteket azóta megvizsgálták, Döbröntey-David Szilvia, fém-ötvösrestaurátor művész pedig arról beszélt, hogy az érméket összetapadva, koncentrált mennyiségben találták meg, amely arra utal, hogy az érmék valaha egy erszényben voltak.

A kutatás során többek között anyagösszetétel-vizsgálatot végeztek a restaurátor műhelyben a szakemberek, ahol megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig 300 ilyen érmét számoltak össze, de még több is rejtőzik a kerámiaedényben.

Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk

 – részletezte a folyamatot a restaurátor.

A különleges kincsleletet restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, de a kutatás még tovább folytatódik.

Fantasztikus ókori villa rejlik egy Balaton-felvidéki tó mélyén

A hegyesdi tóban lévő ókori római villa maradványairól készült egy videó, amit a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum tett közzé. A régészet korszerű eljárásainak és a digitális technológiának köszönhető a római kori település központi épületegyüttesének háromdimenziós feltérképezése alapján készült az animáció.
Bővebben>>>