Hideg hagyják az energiaárak a magyar háztartások jelentős részét - derül ki a legutóbbi népszámlálási adataiból, amelyek szerint a magyarok otthonok 30,5 százalékában adtak igenlő választ arra, hogy fűtenek-e fával.
A házak, lakások 15,4 százalékát fűtik kizárólag fával, és még egyszer ennyiben tölt be ez kisebb-nagyobb szerepet egyéb fűtési módok mellett.
A lakóingatlanok 9 százalékában a szobában lévő fatüzelésű kályha adja a meleget, 6,4 százalékban pedig fával táplált központi fűtés. Különösen az előbbi problémás, hiszen az égés közben keletkező füst és finomporok egy része a lakókörnyezetben maradhat, ami jelentős egészségi kockázat.
- Budapesten szinte nem is létezik ez a fűtési mód, viszont
- Tolnában,
- Somogyban és
- Nógrádban minden ötödik lakást szobákban álló fakályhákkal fűtenek.
Jellemzően minél szegényebb egy megye, annál nagyobb ennek a fűtési módnak a szerepe. Az adatok eléggé hasonlítanak a fejlettségi mutatókra: ahol kevesebb a fafűtés, ott fejlettebb a gazdaság, talán csak a nyugat-dunántúli falvak kivételek ez alól.
A G7.hu gazdasági portál összeállítása szerint a magyar tűzifahasználati arány nem példa nélküli Európában, de főleg a szegényebb balkáni országokban elterjedt az égetése. A statisztikákban ez elsődleges szilárd bioüzemanyag néven jelenik meg; igaz, az Eurostat külön felhívja a figyelmet, hogy ez a statisztika nem túl megbízható.
A statisztika egy fontos szempontra nem tud rámutatni: nem mindegy, hogy modern és hatékony fa- vagy pelletkazánokkal, központi fűtési rendszerekhez használják fel a fát, vagy a szobákban kormosan égető kályhákban. Ez nemcsak az életminőség, de a szennyezés kapcsán sem mindegy. A hazai gyakorlatban ráadásul sokszor kerül szemét, ruha és rossz minőségű tűzifa a kazánokba, ami rendkívül rossz hatással van a légszennyezésre.