A Nemzeti Nyomozó Iroda megerősítette, hogy eljárás folyik a hazánkba érkezett, majd kilőtt M237-es jelű farkas elejtése ügyében. Az esettel kapcsolatban megannyi álhír kering.

A tények

Az M237-es a scájci Grabünden kantonban született, felmenői sosem éltek fogságban, tehát a falkájától levált farkas ismert genetikai háttérrel rendelkezett. Az állatot a svájci hatóságok 2022 márciusában fogták be, majd látták el GPS nyakörvvel, ezután júliustól követték az országokon átívelő vándorútját.

Több mint 1900 km-t tett meg, de nem sokkal Magyarországra érkezése után a hatalmas sajtófigyelem ellenére is kilőtte egy vadász az Északi-középhegységben.

A kihalás fenyegette a fajt

Az 1980-as évek körül olyannyira megcsappant a hazánkban élő nagyragadozók száma, hogy teljesen kihaltnak tekintették őket, persze sosem tűntek el teljesen. Ezt követően a XXI. században a szocio-ökonómiai változásoknak és a természetvédelmi törekvéseknek hála ismét megnövekedett a létszámuk: az Északi-középhegységben legfeljebb 60-70 szürke farkas, maximum 5 barnamedve és nagyjából 20 hiúz élhet jelenleg - számolt be a WWF Magyarország blogbejegyzésében. 

A nagyragadozókat számos nemzeti és nemzetközi egyezmény és szabályozás védi: de az EU Élőhelyvédelmi Irányelv, a Berni Egyezmény valamint a CITES ellenére is széles körű problémát jelent a védett fajok illegális elejtése, mely esetenként egy-egy állomány teljes eltűnését is okozhatja.

Habár eddig a jeladók bizonyultak a legmegbízhatóbb módszernek a természet elleni bűncselekmények felderítésében, nem minden esetben vezet eredményre a használatuk, de a segítségükkel legalább az állomány tagjait számon tudják tartani.

Milyen büntetésre számíthat a vadász?

Magyarországon a farkas fokozottan védett faj, pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, ezen felül Európai Uniós oltalom is vonatkozik rá. 

Hazánkban egy fokozottan védett fajú állat elpusztítását a Büntető Törvénykönyv három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja, a védett és fokozottan védett gerinces állatok elejtésére irányuló tevékenységet orvvadászatnak minősíti. A büntetőeljáráson felül az elkövető közigazgatási felelősségre is vonható, és akár milliós nagyságrendű természetvédelmi bírság szabható ki rá.

Sokan azonban mégis szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy valóban felelősségre vonják-e az M237-est elejtő vadászt, még petíciót is indítottak annak érdekében, hogy letöltendő szabadságvesztéssel büntessék, az ügy azonban ennél sokkal árnyaltabb.

Zajlik a nyomozás

Jelenleg is folyik a nyomozás, mely kereteiben felderítik a bűncselekményt és beszerzik, valamint vizsgálják a bizonyítási eszközöket, azonban az eddigi tapasztalatok alapján kevés természetkárosítási ügy jut el a vádemelés kapujáig. Ez esetben bonyolítja az ügyet, hogy nem elég a farkas elejtésére szolgáló bizonyíték:

a szándékosságot kell bebizonyítani ahhoz, hogy felelősségre vonható legyen a terhelt, hiszen a természetkárosítási bűncselekményeknél a gondatlan elkövetés nem büntethető.Alapesetben két dolog szükséges ahhoz, hogy valamit bűncselekménynek tekintsünk: a tett legyen veszélyes a társadalomra, illetve a cselekményre a Btk. büntetés kiszabását rendelje el. Ennek nem szükségszerű eszköze börtönbüntetés, sőt a természetkárosítási ügyekben a pénzbüntetés és a felfüggesztett szabadságvesztés, ritkább esetben foglalkozástól való eltiltás a jellemzően alkalmazott szankció.

Ha valóban bebizonyosodik, hogy M237-et illegálisan ejtették el, és annak ellenére sem sikerült megóvnunk, hogy az ország egyetlen jeladós farkasa volt, amelyet nem mellesleg fél Európa nyomon kísért, akkor vajon a hazai állomány kevésbé szorosan megfigyelt egyedei mekkora veszélynek vannak kitéve az ilyen jellegű bűncselekmények kapcsán - teszi fel a kérdést az Infostart.