A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén. 

A kormány honlapjára feltöltött huszonegy oldalas dokumentum szerint az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszköze a védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény - Vbö.) elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.

A kormányzat célja a nemzetgazdaság felkészítése. El kell érni a szükséges feltételek biztosításával, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben a védelmi és biztonsági szervezetek és az ország közigazgatási rendszerének működése, a lakosság alapvető ellátása, valamint a társadalom és a nemzetgazdaság működőképessége zavartalan legyen.

A követelménytámasztásban érintett szervek:

  • a kormányzati igazgatási szervek vezetői;
  • a Magyar Honvédség;
  • a rendvédelmi szervek;
  • a nemzetbiztonsági szolgálatok;
  • az Országgyűlési Őrség;
  • a honvédelemért felelős miniszter;
  • az Országos Bírósági Hivatal elnöke;
  • a területi védelmi bizottságok elnökei.

A tervezésben érintett szervek:

  • a belgazdaságért felelős miniszter által vezetett minisztérium, mint központi tervezőszerv;
  • az ágazati miniszterek által vezetett minisztériumok és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv (együtt: ágazati tervező szervek);
  • a területi védelmi bizottságok;
  • az ágazati tervező szervek területi szervei;
  • a helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek;
  • a követelménytámasztó szerv által meghatározott követelménynek megfelelő nemzetgazdasági szereplő (szolgáltatók).

Az útmutató követése kissé nehézkesnek tűnhet a laikusok számára. Először is a követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell helyesen tölteniük a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT), hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását.

A VKT-ban az egyes szerveknek meg kell határoznia az igényeit a különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben. 

Öt blokkban csoportosítják az adatokat

I. Igényelt termék/szolgáltatás adatai

Elsőként meg kell határozni, hogy pontosan milyen termékre vagy szolgáltatásra van szükség. Ebben a blokkban kerültek beazonosításra azok a tételek, amelyekből gazdaságmozgósítási helyzetben az adott mennyiséget szükséges biztosítani. Ha olyan termék, szolgáltatás igénye merül fel, amely nem szerepel a táblázatban, indokolás mellett javaslatot kell tenni a felvételre.

Ennek feltétele, hogy az igénylés olyan átmeneti jelleggel, legfeljebb hat hónap időtartamra szükséges termékről/szolgáltatásról szóljon, amely a meglévő infrastruktúrák, a szervezeti struktúrák működtetéséhez vagy a lakosság alapvető ellátásához szükséges. Ide tartoznak az alapvető élelmiszer és fogyasztási cikkek, amelyekhez mértékegységet is fel kell tüntetni.

II. Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként

A tényleges követelménytámasztás történik ebben a blokkban, havi leosztásban, a békeidőszakra és a különböző gazdaságmozgósítási időszakokra lebontva. 

Itt már a tervezők is figyelmeztetnek az áttekinthetetlenségre, ezért meghatározták a békeidőszak alapigényeit. A különböző helyzetekben támasztott igényeket a lakosság alapellátásához az egy személyre megadott havi fejadag normáinak alapulvételével kell számolni. 

A kormány szerint ez jár a magyaroknak minden egyes hónapban, és ebből számolják ki a háborús készleteket is:

Kép: economx

A békeidőszak alapigénye az a havi mennyiség, amely akkor szükséges, amikor semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.

A táblázat szerint a a magyarok havi fejadagja békeidőben többek között 2 kilogramm liszt, 2 kilogramm gyümölcsbefőtt, 9 kilogramm kenyér, 4 doboz gyufa, egyharmad fogkefe, valamint 6 tekercs vécépapír, azaz egy tekercsnek öt napig ki kellene tartania.

Ezután meghatároztak további a hat gazdaságmozgósító helyzetet.

1., Fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

  • hadiállapot;
  • szükségállapot;
  • súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény;
  • az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény;
  • a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény;
  • az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény;
  • Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés;
  • terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
  • honvédelmi válsághelyzet;
  • az állam működését jelentősen megzavaró/nagy kiterjedésű/kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadás.

2., Szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet: 

  • szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény.

3., Egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

  • egészségügyi válsághelyzeti és egészségügyi veszélyhelyzeti ellátás;
  • emberi egészségre jelentős veszélyt jelentő járvány.

4., Katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

  • veszélyhelyzet az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség tekintetében;
  • természeti katasztrófák (árvíz, erdőtűz, szélsőséges időjárás, földrengés);
  • nukleáris veszélyhelyzet;
  • vegyi baleset.

5., Ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

  • villamosenergia-ellátási válsághelyzet;
  • kőolajellátási válsághelyzet;
  • földgázellátási válsághelyzet.

6., Humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet:

  • veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében;
  • humanitárius katasztrófa;
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Minden egyes esetben meg kell határozni egy maximum mennyiséget a készletekből. 

III. A nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatai

Ebben a blokkban a nemzetgazdaság kapacitását kellene meghatározni. A saját termelésre vonatkozó, az illetékességi területre vonatkozó havi termelési adatokat a tárgyévet megelőző naptári év havi tényadatai alapján kell megadni. Havonta változó termelési adat esetében a tárgyévet megelőző naptári év éves termelési adatából kiindulva, azt tizenkettővel elosztva kapott adatot kérik megadni. Az export és import adatokat viszont a tárgyévet megelőző 5 év adatai alapján kell kitölteni.

A rengeteg számolgatás eredménye, hogy kiderüljön, mely területek azok, ahol az igények nem elégíthetők ki a saját termeléssel, az igények kielégíthetők a saját termeléssel, vagy még többlet is rendelkezésre áll.

IV. Javaslatok az igények kielégítésére

Ez a blokk abból a szempontból érdekes, mert itt szó van állami beszerzési szerződésekről. A meghatározott igényeket ugyanis ki is kell elégíteni egy adott helyzetben. Négy lehetőség van erre: kapacitásfenntartás, kapacitásfejlesztés, tartalékolás, importálás.

Itt már a költségek is megjelennek, illetve a kapacitásfenntartási szerződés megkötésére javasolt szolgáltatók adatai. Például mennyibe kerül egy hónap alatt egy tonna friss kenyeret előállító gyártókapacitás fenntartását szerződésben biztosítani egy éven keresztül.

V. Ellenőrző és információs cellák

Ebben a blokkban már csupán a végelszámolás osztályozása történik meg. Ha az érték piros, az igények nincsenek kielégítve, a sárga, akkor fölösleg marad, ha zöld, akkor az igények pontosan ki vannak elégítve. 

Fontos, hogy a VKT-ban feltüntetett, meglévő vagy javasolt új kapacitásfenntartási vagy tartalékolási szolgáltatók mind stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősülnek, ezért a Védelemgazdasági Alaptervben kijelölést kapnak.

November 15-ig közzé kell tennie a belgazdaságért felelős miniszternek a VKT-t a GFM honlapján. Illetve minden érintett számára december 15-én meg kell kezdődnie a tervezési folyamatnak, hogy aztán a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerüljön.