Egy nem jól működő motorba ne tegyünk végtelen mennyiségű üzemanyagot, hanem előtte javítsuk meg, így jellemezte a hazai egészségügyet Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ mesteroktatója a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.

Évente kétmilliárd forint veszteséget jelent a költségvetésnek, hogy a betegeket nem a megfelelő üzemméretű ellátóhelyen kezelik, nem megfelelő minőségű ellátást kapnak. Nincs szükség ennyi szülészetre, fülészetre vagy sebészetre, inkább centralizálni kell ezeket az osztályokat, mondta a mesteroktató. Példaként említette, hogy az aktív fekvőbetegellátás finanszírozottság tekintetében 9 százalékos mínuszban van, a krónikus fekvőbetegek ellátása pedig 27 százalékos mértékben van alul finanszírozva.

Kapcsolódó

Úgy véli, hogy előzetes és normatív alapú finanszírozásra lenne szükség az egészségügyben, nem pedig az év végi kórházkonszolidációra, mondta a mesteroktató.

Az jó hír, hogy a kórházak adóssága 2024-ben a becslések szerint 40 milliárd forinttal alacsonyabb lehet, a szerkezeti rendszer átalakítása miatt, például azért mert a KEF-hez került az üzemeltetés.

Az viszont nem jó hír, hogy a kormány az egyik pillanatról a másikra szembesült az idei évi kórházi adósság mértékével, erről tegnap írtunk.

Így indult a lejtmenet

Magyarországon először 2002-ben kaptak a kórházak egy nagyobb összegű konszolidációt, 3 milliárd forintot. 2009-ben megváltozott a finanszírozás, durván 25 milliárdos hiány keletkezett egy megváltozott elszámolás technika miatt. 2010-ben pedig már 40 milliárd forint hiány keletkezett, sorolta Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász. Hangsúlyozta: 2011-2012-ben folyamatosan csökkent a kórházigazgatók mozgástere az államosítás után. Amíg önkormányzati tulajdonban voltak az intézmények sokkal nagyobb mozgástérrel rendelkeztek az igazgatók.

A közgazdász szerint az államosítás után meg lehetett jósolni, hogy a kórházigazgatók majd felteszik a kezüket, mert majd az állam megoldja a problémákat.

Kitért arra is, ma területi ellátási kötelezettség van hivatalosan, szakmai protokollok, eljárási rendek vannak érvényben, és ezek alapján az esetek többségében nem lehet olyan áron betegellátást nyújtani, amennyiért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza ezeket.

Semmi sem állandó

Tartós, stabil állapotot nem igazán tudtak elérni az egészségügyben 2023-ban sem. Az idei évet az alapellátási ügyeleti rendszer átszervezése töltötte ki, ez pedig komoly politikai csatákkal indult, főleg a Magyar Orvosi Kamara részről, ezzel kezdte a 2023-as év értékelését Őri Károly, ILEX Vezetési Tanácsadó Kft. vezetője.

A cég többek között 3 egyetemi klinika, 12 megyei kórház, 7 országos intézet, 6 fővárosi kórház, 10 városi kórház valamint számos rendelőintézet számára nyújt több mint 25 éve vezetési tanácsokat.

Kitért arra is, hogy volt egy 11 százalékos orvosi béremelés, valamint egy 18 százalékos szakdolgozói béremelés is. Februárban a kórházak ismét átálltak a teljesítményfinanszírozásra. A koronavírus-járvány miatt lassan kezdett visszatérni a betegforgalom, példaként említette, hogy a krónikus osztályok csupán 50- 60 százalékos kihasználtsággal működtek. 2023-ban a betegforgalom 10-15 százalékkal nőtt év elejéhez képest, de vannak még akadozó szakellátások, osztályok szűnnek meg, főleg a szakemberhiány miatt.

Beszélt arról, hogy változott a kórházak üzemeltetése, átvette a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a takarítást, az őrzés-védelmet és a műszaki dolgokat. Először nyáron 15 Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott intézményben indult el az átállás, majd 2024 januárjától az egész országban elindul ez a rendszer.

A kórházak a KEF-es átalakulásával, 40-50 százalékos költségmegtakarítása számíthatnak. Erről egyébként Kiss Zsolt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is beszélt lapunknak adott interjújában.

Zűrt okozhat a vállalkozói foglalkoztatás tiltása

Ugyanakkor a szakemberek aggodalommal figyelik, hogy a vállalkozói foglalkoztatás tilalma mit jelent majd az intézményekben, például 2024. januárjától csak engedéllyel lehet majd bérnővéreket alkalmazni, erről írtunk a napokban az Economxon is.

Október végéig 125 milliárd forint rekord adósság volt a kórházakban, ebből 90 milliárd forintot konszolidáció keretében megkaptak az intézmények. 2024-es év 50-60 milliárd forintos adóssággal indul. A horizonton megjelenik egy újabb év eleji kórházkonszolidáció igénye.

Rekordveszteség összetevője az átlagfinanszírozás kivezetése, a várólista díjazás csökkentése, valamint az infláció, ami sújtotta többek között a gyógyszerek és az élelmiszerek árát is.

Bár a rendelőintézeti államosítást felfüggesztették, de egyfajta előkészítése zajlik, mivel 2024 nyarán valószínűleg meg fog történni - mondta Őry Károly. A járóbetegellátók államosításának koncepciójáról Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Szövetség elnöke korábban lapunknak azt mondta: az önkormányzatok jó gazdái a rendelőintézeteknek, ezért azt támogatják, hogy maradjon ebben a szférában a működtetésük és fenntartásuk.