Iszonyú nagy bajban vannak a diákok

A magyar diákok negyede közepes anyagi nehézségekről, 23 százalék pedig komolyabb vagy nagyon komoly anyagi gondokról számolt be. A diákok fele pedig azt mondta, hogy nem küzd pénzügyi problémákkal, ez derül ki az Eurostudent gyorsjelentéséből, amiben a magyarországi diákok életkörülményeit és tanulmányi jellemzőit mérték fel.

A hallgatók több mint fele olyan anyagi gondokat vázolt fel, ahol a 16 százalékuk képtelen lenne 100 ezer forint kiadást saját zsebből kifizetni, 40 százalékuk pedig csak akkor tudna ekkora összeget előteremteni, ha a szülei, a családja, vagy a párja segítene.

A hallgatók nagy része 47 százaléka átlagosnak értékelte szülei anyagi helyzetét, 38 százalék az átlagosnál jobbnak. 15 százalék pedig az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetről nyilatkozott.

A diákok többsége még a szüleivel, a mamahotelben lakik, a hallgatók háromtizede albérletet fizet, kollégiumban, diákotthonban a diákok 18 százaléka él.

Kell a pénz…

Az egyetemisták nagy része anyagi okokból vállal munkát, közel felük számára a megélhetési költségek fedezése alapvető motiváció, s ennél alig kevesebben mondták azt, hogy főként az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a fizetésükből. A huszonévesek fele azt is fontosnak tartja, hogy a munkavállalás során szakmai tapasztalatra tegyen szert. Szintén sokan vannak, akik azért dolgoznak, hogy a tanulmányaik költségét fedezni tudják. A családjuk anyagi támogatása egyötödüknek lényeges érv a munkavállalás mellett. Minden második hallgató azt is elmondta, hogy a munkavégzés és a tanulmányok összekapcsolása nehézségekbe ütközik, mert nem egyszerű összeegyeztetni a tanulmányokat és az egyetemet.

A munkát végzők kicsivel több mint fele úgy érzi, hogy ő elsősorban diák és mellette dolgozik is. A hallgatók 48 százaléka pedig éppen az ellenkezőjét nyilatkozta, inkább munkavállalónak tartja magát és csak másodsorban hallgatónak.

Az egyetemisták közel fele nem dolgozik

A hallgatók 43 százaléka az adatfelvétel félévében egyáltalán nem dolgozott, 15 százalék végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban, 42 százalék pedig folyamatosan (bár nem feltétlenül teljes munkaidőben) vállalt munkát a tanulmányai mellett. A kutatásban arra is kitérnek, hogy a részidős képzésben tanulók kilenctizede állandó jelleggel dolgozik, a nappali munkarendű képzésre járóknak mindössze a negyedére jellemző ez. A nappali munkarendű hallgatók körében az alkalomszerűen munkát vállalók aránya magasabb, a diákok ötöde dolgozik, a részidős hallgatók között pedig csak 3 százalékuk.

A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésben és a mesterképzésben már az átlagosnál magasabb, 60 százalék körül alakul.

A szorgalmi időszakban egyáltalán nem dolgozók aránya az osztatlan képzések hallgatói között a legmagasabb, ahol a diákok 60 százaléka nem dolgozott a felmérés idején. Az orvos- és egészségtudományi, valamint a természettudományi képzést hallgatók között vannak a legtöbben, - majdnem a diákok háromnegyede - akik nem vállalnak munkát a szorgalmi időszakban.

Az állandó jelleggel dolgozók aránya a hitéleti képzési területen tanulók körében a legmagasabb (77 százalék), de ugyancsak magasabb az átlagosnál a folyamatos jelleggel dolgozók aránya a sporttudományi, államtudományi, gazdaságtudományi és pedagógusképzési területen, továbbá a jogi képzésben is.

A többség államilag finanszírozott képzésre jár

A magyarországi adatokban többségében alapképzésen (9260 fő), valamint számottevő arányban osztatlan képzésen (2713 fő) és mesterképzésen tanulók (2243 fő) szerepelnek. Kisebb létszámban vannak felsőoktatási szakképzésre járók is (623 fő). A tanulók 89 százaléka nappali képzésre jár, és a legtöbben gazdasági, műszaki és orvos- és egészségtudományokat hallgatnak.

A demográfiai mutatók alapján több a női diák, mint a férfi. A férfiak aránya magasabb az informatikai, a műszaki, a sport-és a természettudományi képzési területeken, valamint államtudományi képzésben, a nők pedig az átlagosnál jóval magasabb arányban vesznek részt pedagógusképzésben, illetve tanulnak a bölcsészettudomány, a művészetközvetítés, valamint az orvos- és egészségtudomány területén.

A magyar felsőoktatásban a hallgatók 90 százaléka magyar állampolgárságú, a nem magyarországi születésű hallgatók legnagyobb csoportja nem szomszédos országból és nem is más európai országból érkezett: közel 8 százalékuk Európán kívülről jött Magyarországra tanulni. A szomszédos országokban születettek aránya 3 százalék, a távolabbi európai országokból származóké pedig egy százalékra tehető.

A külföldiek jellemzően természettudományi, agrár, műszaki, és társadalomtudományi szakokra járnak, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területek is kedveltek körükben. Ugyanakkor például a pedagógusképzésben, a jogi, az államtudományi képzésekben és a sportképzés területén nem csupán a külföldiek aránya alacsony, hanem a kettős magyar állampolgároké is.

Van, akinek már gyermeke is született

A hallgatók valamivel kevesebb mint egytizedének van gyermeke, ezen belül a részidős képzésben tanulók egyharmadának, míg a nappali munkarendben tanulók kevesebb mint 2 százalékának van már utódja. Az osztatlan képzésre járó hallgatók között a legalacsonyabb a gyermeket nevelők aránya (4 százalék), míg a mesterképzésre járók körében a legmagasabb (16 százalék).

Kiemelkedően magas a gyermekkel rendelkező hallgatók aránya a hitéleti képzésekre járók között, ahol minden második hallgató jelezte, hogy van gyermeke. Ugyanakkor a természettudományi, a művészeti és az informatikai képzésre járó diákok rendelkeznek a legkevesebb gyermekkel.

Nem jó hír, hogy már huszonévesen a hallgatók negyede küzd tartósan valamilyen egészségügyi problémával, esetleg fogyatékossággal.

A többség az általános egészségi állapotát jónak (46 százalék) vagy nagyon jónak (25 százalék) vallotta. Egyötöde csak kielégítőnek, további 4 százalék pedig rossznak értékelte.