Az E-felvételi rendszer február 15-én lezárult azok előtt, akik valamelyik egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére kívántak jelentkezni, viszont július 10-ig még van lehetőségük az ügyintézésre. Ebben az időszakban lehet feltölteni az esetleg még hiányzó, idő közben megszerzett dokumentumokat, és lehetőség van az egyszeri sorrendmódosításra is – tájékoztatott az Eduline.

A ponthatárokat 2024. július 24-én hirdetik ki, a besorolási döntéseket pedig várhatóan augusztus 1-ig fogják megkapni a jelentkezők.

Kapcsolódó

Rá sem ismerünk a felvételi rendszerre

Az idén érettségizők és felsőoktatásba jelentkezők az elsők, akik belecsöppentek az új érettségi és felvételi rendszerbe. A változásokkal az egyetemek és főiskolák nagyobb szabadságot kapnak a felvételi követelmények meghatározásában.

A pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén továbbra is 500 pontos rendszerben történik. A változás az 500 pont összetételében érzékelhető.

2023-ig 100 pont volt a többlet pont – ide számított például az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, a sporteredmény és a katonai szolgálat is – és 200-200 pontot tett ki az érettségi eredmény, illetve a tanulmányi pontok. A tanulmányi pont a maximum 100 pont középiskolai eredményből és a 100 pont érettségi átlagból tevődik össze, az érettségi pont pedig a két meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének az összege. 2023-tól már nem kötelező a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga teljesítése.

Így állt össze a felvételi pontszám 2022-ben
Így állt össze a felvételi pontszám 2022-ben
Kép: Felvi.hu

2024-től a többlet pontokat leváltották az intézményi pontok. A pontszám így összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az úgynevezett intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat – tájékoztat a Felvi.hu. 

Felvételi pontszámítás 2024-től
Felvételi pontszámítás 2024-től
Kép: Felvi.hu
  • A felsőoktatási intézmények meghatározhatnak a középiskolai eredményekhez egy (ötödik) középiskolai tantárgyat és az érettségi átlaghoz egy érettségi vizsgatárgyat a tanulmányi pontok számításához. Azon jelentkezőknek, akiknek nincs eredményük az előírt középiskolai tantárgyból vagy érettségi vizsgatárgyból, az érettségi pontok duplázásával állhat össze a jelentkezői pontszámuk maximum 400 pontos része.
  • 2024-től a felsőoktatási intézmények határozhatják meg, hogy milyen követelményekért, eredményekért járnak további pontok. 
  • Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Ami hatalmas változás és nagyban befolyásolhatja az összpontszámot, az az, hogy az érettségi pontok száma emelt szintű érettségi vizsga esetén egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel (tehát 100 százalékos érettségi 100 érettségi pontnak felel meg). Középszinten tett érettségi vizsga százalékos eredményének megállapításánál 2/3 lesz a váltószám (így például a 100 százalékos érettségi 67 érettségi pontnak felel meg).

Tehát az emelt szintű érettség vizsga előnyt jelenthet az érettségi pontok számításánál is. 

2023-ban így alakultak a ponthatárok

A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve az 5 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés tavalyi legmagasabb ponthatárai a következőképp alakultak az Eduline összesítése szerint:

  • gazdálkodási és menedzsment: Corvinuson 456 pont 
  • pszichológia: ELTE-n 455 pont 
  • jogász: ELTE-n 477 pont
  • ápolás és betegellátás: SE-n 429
  • kereskedelem és marketing: ELTE-n 419

Azt viszont még nem tudni, hogy a 2024-es ponthatárok várhatóan mekkora mértékben fognak eltérni az újfajta számítás miatt a tavalyi számoktól. 

A tavalyi jelentkezéseket nem tudták idén überelni

Közel 121 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést a 2024. szeptemberben induló képzésekre. A jelentkezők 67 százaléka alapképzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 10 százaléka osztatlan szakokra, 3 százaléka pedig felsőoktatási szakképzésre jelentkezett – közölte korábban az Oktatási Hivatal. 

2023-ban valamennyivel többen, 126 449-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre, közülük 94 785-en nyertek felvételt. 

Az alapképzések közül első helyen a legtöbben gazdálkodási és menedzsment, pszichológia, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus, illetve óvodapedagógus képzést jelöltek meg. A Felvi.hu legfrissebb jelentkezői adatai szerint a szeptemberben induló képzések közül a legnépszerűbbnek a BGE kereskedelem és marketing szakja bizonyult, ahova 2185-en jelentkeztek. Első helyen a legtöbben, 1127-en a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakját jelölték meg. 

A tavalyi évhez képest erősödött a vidéki egyetemek iránti érdeklődés. A budapesti egyetemek közül kerültek ki a legnépszerűbbek, a vidéki egyetemek közül pedig az Szegedi Tudományegyetem általános orvosi szakját jelölte meg a legtöbb jelentkező.