Elsősorban pénzügyi nehézségek miatt nem vágnak bele külföldi tanulmányokba a magyar diákok. A hallgatók 53 százalékának nagyon nagy akadályt jelentene a külföldi tanulmányokkal járó pénzügyi ráfordítások előteremtése – ez derül ki az Eurostudent elemzéséből. A kutatásban 14,8 ezer hallgató válaszolt a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre.

A magyarországi hallgatók alig 4,5 százaléka vett részt – akár a jelenlegi, akár valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt – tanulmányi mobilitási programban, vagyis tanult külföldi felsőoktatási intézményben, három százalékuk pedig külföldi szakmai gyakorlaton vett részt a mindenkori felsőoktatási tanulmányai keretében.

A rövidebb idejű programokat tekintve:

Kapcsolódó

  • 2 százalék járt külföldi kutatóúton, terepgyakorlaton,
  • 1 százalék vett részt nyári vagy téli egyetemi kurzuson,
  • 4 százalék nyelvtanfolyamon,
  • 9 százalék pedig valamilyen egyéb külföldi tanulási tevékenységben vett részt.

Hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőség - részképzésen vagy szakmai gyakorlaton összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt.

És nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét tanulmányi programban részt vegyen egy hallgató – derül ki a tanulmányból.


Kép: Economx

A nagyobb arányt mutató tanulmányi mobilitási programokban többnyire Erasmus-ösztöndíj programban való részvétel attól is függ, hogy a hallgató jelenleg milyen képzésben tanul, hiszen a kérdés nem csupán a jelenlegi képzési programra, hanem a teljes felsőoktatási életútra vonatkozott.  Ugyanakkor az Erasmus-ügy már több mint egy éve felforgatta a hazai felsőoktatást. 2022 év végén az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek és kutatóintézetek esetében megtiltotta az uniós intézményrendszernek, hogy szerződést kössenek az érintett intézményekkel.

Idén január elején Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter azt mondta:

látótávolságban sincs, hogy a kormány megegyezzen az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa további finanszírozásáról.

Összehasonlítva a 2022 tavaszi és a 2023 tavaszi időszakot az látszik, hogy nagyjából 30 százalékos visszaesés történt a beadott pályázatok tekintetében – erről itt írtunk bővebben.

Kép: Tempus Közalapítvány

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár még novemberben számolt be arról, hogy az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt modellváltó egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói számára a kormány egy új külföldi csereprogram koncepcióját fogadta el. 2024. január 15-től január 29-ig küldhették be a külföldi mobilitások megvalósítására vonatkozó pályázataikat a modellváltó intézmények hallgatói, oktatói és munkatársai.  Az államtitkár akkor azt is hozzátette: az új program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosítja majd a külföldi egyetemen töltött félév lehetőségét.

A mesterképzésre járók bátrabbak

A Eurostudent kutatása szerint a legnagyobb arányban a jelenleg mesterképzésen tanulók 10 százaléka jelezte, hogy volt tanulmányi céllal részképzésen külföldön. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a nemzetközi tanulmányi részvételi tapasztalat valamivel gyakoribb a jelenleg részidős képzésre járók között.

Az átlagos mértéket meghaladó a külföldi tanulmányi tapasztalata van:

  • a bölcsészettudományi (8 százalék),
  • az államtudományi (7 százalék),
  • a gazdaságtudományi (6 százalék)
  • és a művészet (6 százalék) képzési területen tanulóknak.

A jelenleg műszaki, orvos- és egészségtudományi, informatikai és természettudományi képzési területek hallgatói között viszont mindössze két-három százalék azoknak az aránya, akik eddigi felsőoktatási életútjuk során jártak már részképzés céljából külföldön. Azok a hallgatók, akik eddig sem szereztek semmilyen külföldi tanulmányi tapasztalatot, azoknak a 67 százaléka a jövőben sem akar részt venni ilyen lehetőségben.

A többiek között pedig 5 százalék a válaszadáskor már megtette az előkészületeket kiutazása érdekében, 28 százalék még nem kezdte el ugyan a szervezést, de tervezi, hogy tanulmányai során valamikor részt venne ilyen programban. Az átlagosnál gyakrabban terveznek külföldi résztanulmányokat a jelenleg nappali munkarendben tanulók, illetve az alap- és osztatlan képzésekre járók.

A külföldi tanulmányokra nemet mondók között sokan jelölték meg azt is, második és harmadik leggyakoribb oknak, hogy nem szeretnének a saját családjuktól, gyermektől vagy a szülőktől, barátoktól távol lenni. Utóbbi okok a kiutazást nem tervezők között 48 százalékban komoly visszatartó erő.

A hallgatók több mint egyharmada munkája elvesztésétől is tart, tízből legalább három hallgató pedig valamilyen képzéssel, intézményi keretekkel kapcsolatos akadályt említett: mint például az információhiányt, a jelentkezési folyamat összetettségét, nehézkességét, vagy azt, hogy képzése időkeretébe, követelményeibe nem tudja beilleszteni a külföldi részképzést.

Ugyanennyien vannak azok, akiket a nyelvtudás hiánya tart vissza. Többeket saját motiválatlanságuk, vagy a nem elegendőnek ítélt személyes támogatás, esetleg a kreditelismertetés nehézségei tántorítanak el a külföldi részképzéstől.

A hallgatók 21 százaléka jelezte közepesnél erősebb visszatartó erőként azt, hogy nem találna megfelelő képzési programot, vagy olyan indokot, hogy korlátozottak a beutazási lehetőségek esetleg egészségi problémák miatt nem vág bele a külföldi tanulásba.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a végzést követően a hallgatók 90 százaléka tervez tartósan vagy átmenetileg Magyarországon dolgozni, míg 10 százalékuk biztosan, vagy valószínűleg nem itthon vállalna munkát.

Külföldi munkavállalást jóval kisebb arányban terveznek a hallgatók, de 46 százalékuk számára ez is reális alternatívaként jelenik meg tartósan vagy csupán átmenetileg. Az átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást a nappali képzésben tanulók, 53 százalékuk szívesen menne külföldre dolgozni.

A képzési területek közül pedig a természettudományi (59 százalék), az informatikai (52 százalék) és a művészeti (64 százalék) oktatásban tanulók között a leggyakoribb, hogy szívesen kipróbálnák magukat más országban is.

A legkevésbé a pedagógusképzésben (24 százalék) és a hitéleti képzésben (17 százalék) résztvevők vágynak külföldi munkára.

A kutatásról

Az Eurostudent kutatását az Európai Bizottság által támogatta. A nemzetközi hallgatói kérdőíves vizsgálat célja a felsőoktatásban tanulók társadalmi hátterének és tanulmányi jellemzőinek megismerése, valamint a szakpolitika számára hasznos, országok közötti összehasonlítást lehetővé tévő, a felsőoktatás szociális dimenzióját meghatározó adatok gyűjtése és elemzése. A kutatásban összesen 26 ország vett részt. Magyarország negyedik alkalommal kapcsolódott be az adatfelvételbe.