Fényszennyezésnek nevezzük az olyan mesterséges forrásból származó fényt, amely nem kizárólag a célterületet világítja meg, ezért elhomályosítja az égbolt természetes fényforrásait. A fényszennyezés azon kívül, hogy káros környezeti és élettani hatása van, rendkívül energiapazarló, és ennek megfelelően mértéke a fejlett országokban a legnagyobb.

Kép: Napi.hu, olvasói fotó: Fényszennyezés Budapest 11. kerületében

Van gond bőven

  • A felesleges világítás energiapazarló. Éppen ezért nem csak a beltéri fényeknél kell takarékoskodni, hiszen a hiábavaló kültéri fények megszüntetésével is jelentős mennyiségű energiát lehet megspórolni.
  • Az élőlények, így az emberek természetes ciklusai is a napszakok, a holdfázisok és az évszakok ritmusához igazodnak, és a természetes fényviszonyok egészségünk szempontjából meghatározók. Így például alvás közben a sötétségnek fontos szerepe van a megfelelő hormonális egyensúly létrejöttében, de az ablakon beszűrődő közvilágítási fények ezt az egyensúlyt felborítják. 
  • Az állatok is szenvednek az emberi fényszennyezéstől. Az egyes állatfajok a környezet fényviszonyai alapján tájékozódnak: a nőstény szentjánosbogár által kibocsátott fényjelzés a szaporodást segíti, csakhogy a megnövekedett fényszennyezés miatt a hímek nem találják meg a fényjelzést kibocsátó nőstényeket, ami a faj fennmaradását veszélyezteti. De a költözőmadarak tájékozódásában is fontos szerepet játszik a csillagos égbolt, és a természetes fényeken kívül megjelenő egyéb fények megtévesztik őket, ami akár végzetes is lehet számukra. 
  • A fényszennyezés miatt ma már csak a legfényesebb csillagokat lehet megfigyelni az égbolton, ami a csillagászok kutatómunkáját akadályozza.
  • A biztonságos közlekedés érdekében is törekedni kell a fényszennyezés csökkentésére, hiszen a pásztázó, villogó fények, a káprázást okozó világító felületek megzavarják a gépjárművezetőket.

Két magyarországi kistelepülés harca a fényszenny ellen

Két településen, Bárdudvarnokon és Répáshután olyan közvilágítást alakítottak ki, amely segíti a fényszennyezés csökkentését, miközben a tudományos kutatást is támogatja – erről a Fényszennyezés.hu oldalon lehet olvasni.

A Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén című projekt első fő eredménye, hogy lehetséges olyan közvilágítást kiépíteni, amely jelentősen csökkenti a fényszennyezést, miközben a funkcióját is megfelelően teljesíti.

A legújabb kutatási eredményeket figyelembe véve, a projekt kutatóinak javaslatai alapján fejlesztették ki a nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert. Az újonnan kiépült közvilágítás az első Magyarországon, amelynek a magvalósításában elsődleges szempont volt a fényszennyezés csökkentése, mindemellett energiagazdaságos LED-ek alkalmazásával készült. A kihelyezett lámpatestek újdonságnak számítanak, kifejezetten a természet védelme és az egészséges környezet kialakításának szempontjával tervezték. 

Répáshuta egyes helyein az alábbi fotó tanúsága szerint különösen sokat segített a lámpacsere, drasztikusan csökkentve a fényszennyezés mértékét. A fények csak abba az irányba, és olyan mértékben világítanak, ami ténylegesen szükséges.

Kép: Kísérleti közvilágítás Répáshután, forrás: fenyszennyezes.hu, Novák Richárd felvétele

Nocsak, a közbiztonság javulhat

Nyugalom, számos felmérés igazolta már, hogy a „tönkrevilágított” helyszíneken egyáltalán nem kevesebb a bűnözés, mint a sötétebbeken. 

Egy új-zélandi vezetésű nemzetközi kutatócsoport vizsgálta meg a közvilágítás és az utcákon elkövetett éjszakai bűncselekmények kapcsolatát, amelyről a University College London beszámolója alapján a National Geographic adott hírt.

Mivel egyre világosabb, hogy a fényszennyezés az emberi egészséget is súlyosan veszélyezteti, érdemes azokat az indokokat alaposabban megvizsgálni, amelyekre hivatkozva nő a megvilágítás. A kutatók azt mérték, mi történik ott, ahol az éjszakai világítást kisebb fényerejűre kapcsolják arra az időszakra, amikor alapértelmezetten mindenki alszik, ezzel energiát is megtakarítanak és a fényszennyezés hatásait is csökkentik. 

A változtatás hatását több mint 33 ezer útszakaszon vizsgálták, és a közzé tett eredmények szerint az autófeltörések száma megfeleződött azokon az utcákon, ahol éjfélkor lekapcsolták a világítást, miközben a közeli, teljes megvilágítást kapó utcákban másfélszeresére nőtt az ilyen típusú bűncselekmények száma, vagyis kiderült, hogy a bűnözők a jobban megvilágított utcákon tevékenykedtek. Kis mértékben csökkent az autólopások száma is, a többi bűncselekmény esetében nem volt statisztikailag jelentős mértékű a csökkenés, de sehol sem volt növekedés. Ez pedig jó hír azoknak, akik biztonsági okokból nem mertek eddig a közvilágítás csökkentése mellett dönteni.

A bűnügyi szakemberek szerint a csökkenés annak köszönhető, hogy a sötét utcákon lévő kocsikban a bűnözők nehezebben veszik észre, ha valami érték van, ami miatt érdemes feltörni, ezért inkább olyan helyre mentek, ahol jól beláthattak a kocsikba.

Veszélyben a fejlett országok

A legtöbb városlakó napjainkban úgy éli le az életét, hogy nem látja a csillagos eget. 

Az alábbi fényszennyezési világtérkép önmagáért beszél:

Kép: A Föld fényszennyezettségi atlasza, forrás: ResearchGate

Nem meglepő, hogy a fényszennyezés mértéke a fejlett országokban a legsúlyosabb. Ha Európa térképére tekintünk, láthatjuk, hogy a legszennyezettebb területek Észak-Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban találhatók, de e tekintetben rosszul áll London és Leeds környéke is Angliában.

A fejlett világ nagyobb településeit a mesterséges fény uralja, olyannyira, hogy a kutatások szerint az európai lakosság 60 százalékának esélye sincs arra, hogy a saját lakóhelyén láthassa a Tejutat. 

Ezért mi most megmutatjuk:

Kép: A Tejútrendszer, forrás PxHere