A Mi Hazánk Mozgalom német, román, spanyol, görög, lengyel és szlovák pártokkal együtt alakíthat új, szuverenista frakciót az Európai Parlamentben, amihez hét országból kell választott képviselőknek összeállni, az új szabályok szerint pedig 23 képviselő minimum kell egy ilyen formációhoz.

Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense az Inforádióban arról beszélt, hogy a Szuverenisták elnevezésű kezdeményezés megfelel ezeknek a követelményeknek.

Hét-nyolc országról lehet olvasni, 32-35 képviselőről lehet szó, attól függ, hogy a bolgár Újjáéledés párt az Identitás és Demokráciát elhagyva csatlakozik-e. Ezek a pártok radikálisoknak, szélsőjobboldaliaknak mondhatók, de ez a kifejezés nem pontos, mert tudományosan nem igaz

– mondta a szakértő, aki kiemelte, hogy ezek a tagpártok nagyon mást gondolnak az Európai Unió jövőjéről, politikáiról, irányvonaláról, mint amit most láthatunk.

A Fidesz is gyakran emlegeti a szuverenitást, így felvetődhetne, hogy csatlakozzanak az új formációhoz, azonban Kalas Vivien szerint hiába keres most frakciót a Fidesz és a KDNP is, de

kevésbé valószínű, hogy a Szuverenistákat találják meg, egyrészt mert itthon jelentős támadási felületet adna a kormánypártoknak, hogy a Mi Hazánkkal ülnek egy EP-frakcióban, és ezt szeretnék elkerülni, másrészt az érdekérvényesítés szempontjából jobb, ha egy párt egy frakció tagja, de a Szuverenisták a legkisebb létszámú frakció lehet, és a legkevésbé fognak vele együttműködni a jogalkotás során az EP-ben.

Függetlenség vagy frakciózás az EP-ben: hogyan tovább Fidesz-KDNP?

A következő hetekben eldőlhet, hogy melyik pártszövetséghez csatlakoznak, vagy függetlenek maradnak a magyar kormánypártok képviselői az Európai Parlamentben. Melyik lehetőséggel járnának jobban? Ladányi Ármint, az EuroAtlantic brüsszeli irodájának vezetőjét kérdeztük.