A felső tagozatosok fittségi állapota romlott a legjobban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2021-es és 2022-es tanévet összegző eredményei szerint.

Mint írják a koronavírus-járvány időszakában elmaradt testnevelés órák miatt jelentősen romlott a diákok állóképessége, átlagosan 7 százalékkal.

Túlsúly és kardiovaszkuláris gondok

Az eredmények alapján 30 ország közül a 24. helyen állunk a fiatalok kardiovaszkuláris fittségi állapota alapján, csak egyes nyugat-balkáni államok (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia), Görögország és Lettország teljesít rosszabbul ezen a területen. Az OECD tanulmánya szerint a szív-és érrendszeri betegségek - szívroham, stroke, magas vérnyomás - voltak 2021-ben a legtöbb OECD-országban a halálozás fő okozói. A tagállamokban az összes beteghalál harmada utóbb említett betegségek miatt következett be. Litvániában például 395 szív-és érrendszeri betegség miatt bekövetkezett halálozás jutott 100 ezer lakosra, de Lettországban, Magyarországon, Mexikóban és az USA-ban is hasonló adatokat mértek. Korea, Japán, Franciaország és Hollandia viszont jól teljesített, itt voltak a legalacsonyabbak a szív-és érrendszeri halálozási mutatók.

 

A felmérésben 642 ezer tanuló vett részt, olyan diákok állóképességét mérték, akik az 5-12. évfolyamra járnak.

Míg fiúknál 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent, addig a lányoknál majdnem a felére, ami azt eredményezi, hogy a végzős lányoknál csak minden harmadik tudja elérni az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén - derül ki a NETFIT adataiból.

A 2018-as és 2019-es tanévhez képest átlagosan 6 százalékpontos csökkenést mértek az állóképesség területén. A pandémia éveiben egyébként a távoktatás miatt a NETFIT-méréseket felfüggesztették.

Területi adatok alapján, a testtömegindex esetében Budapesten tanulók diákok a legkevésbé elhízottak, csak 6,3 százalékuk túlsúlyos. Míg felmérés szerint a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei diákok között van a legtöbb túlsúlyos, 13,9 százalékuk magas BMI-vel vagyis testtömegindexszel rendelkezik.

Összehasonlítva az adatokat a 2018/2019. tanév eredményeivel az látszik, hogy a pandémia hatására átlagosan 1,5 százalékponttal nőtt a magas BMI-vel (testtömegindex) rendelkezők aránya. A testzsírszázalék-értékek alapján a diákoknak csak az 59,1 százaléka került az egészségzónába. Az egészségzónaarány-értékek átlagosan 8,8 százalékponttal csökkentek.