A futballbevételek Európa-rekorder növekedésénél is gyorsabban gyarapodhattak a focistabérek Magyarországon az elmúlt szűk másfél évtizedben. Jelenleg az NB I-es labdarúgók átlagos fizetése papíron a harmincszorosa a 2010-es szintnek.

Pénzügyi szempontból 2010-ben még a cseh, a szlovák, a román és horvát liga is megelőzte a magyar elsőosztályt, míg 2023-ra Ausztria után a második leggazdagabb lett a kelet-közép-európai régióban – írja a g7.hu

Kapcsolódó

Arányosan nem költünk sokat fizetésekre

A futballcsapatoknál hagyományosan a legnagyobb kiadási tétel a focisták, illetve az egyéb alkalmazottak fizetése.

Az UEFA legutóbbi elemzése szerint Európában 2022-ben is több olyan bajnokság is volt, amelyben a béreknek meghaladják a klubokat működtető cégek bevételének a 100 százalékát.

A magyar élvonalbeli csapatoknál is a bérek a legfontosabb költségtétel, azonban nálunk nincs ilyen túlköltekezés: az UEFA által közölt 71 százalékos bér-bevétel arány európai szinten kifejezetten alacsonynak mondható.

A cégek beszámolói szerint pedig az elmúlt években inkább 50 és 70 százalék között költöttek fizetésekre a magyar élvonalbeli csapatok. Mindeközben a bérek (a bevételekkel párhuzamosan) rendkívül gyors ütemben emelkedtek.

2010-ben az NB I-es csapatokat fenntartó cégek személyi ráfordításai összesen 1,6 milliárd forintra rúgtak, míg 2023-ban már 33,5 milliárdra.

Ráadásul a a bajnokságban szereplő csapatok száma tizenhatról tizenkettőre csökkent. Vagyis az egy együttesre jutó nominális bérköltség 2023-ban közel a harmincszorosa volt a 13 évvel korábbinak.

A 2010 előtti kétes fizetések

Az adatok annyiban torzítottak, hogy 2010 előtt a hazai csapatok gyakran minimálbér körüli összeget fizettek alkalmazottaiknak és a labdarúgók fizetéseinek nagy részét vállalkozási szerződés keretében fizették ki.

Ennek megfelelően a ZTE éves jelentésében például szerepelt a „labdarúgók decemberi vállalkozási díja” kifejezés.

A sokszor a kiugróan magas reklámszolgáltatáshoz és arculatátvitelhez köthető kiadások és menedzsmentdíjak is a focisták kifizetését takarták.

Körülbelül tízszeres bevételek

A 2010 után bevont új forrásoknak köszönhetően már nem érte meg így trükközni, különösen, hogy a focisták amúgy is kedvező feltételekkel adózhatnak Magyarországon. 2012-re több mint ötszörösére növekedtek a hazai klubok személyi jellegű ráfordításai. 

 A 2010-es évek elején általános volt, hogy egy-egy csapatnál legfeljebb néhány tucat bejelentett alkalmazott volt, jelenleg azonban már a foglalkoztatottak átlagos száma is több, mint száz ezeknél a cégeknél. 

A fentiek miatt nehéz pontosan becsülni, de a bérek esetében is legalább tízszeres lehetett a gyarapodás, mint a bevételeknél.

Élen a régióban

Az UEFA kimutatása szerint jelenleg egy magyar csapat átlagosan 8,3 millió eurót költ bérekre, ami közel duplája a csehországi, szerbiai vagy romániai szintnek, de magasabb a hazainál szintén előrébb sorolt lengyel és horvát ligára jellemzőnél is.

A régiós országok közül ebben a mutatóban csak Ausztria előz minket, itt átlagosan 13,1 milliárd eurót költenek bérekre. 

Tavaly a magyar kormányzat végleg eltörölte a munkáltatót terhelő kifizetést is, így a csapatok összes (focistákhoz kapcsolódó) költségének nagyjából 80-85 százaléka a labdarúgók bankszámláján landolhat. 

Jelenleg ez átlagosan havi nettó 4,2-4,6 millió forint közötti összeget jelenthet.

Ausztriában ezzel szemben a futballisták magas kulccsal adóznak, ráadásul munkáltatói terhek is vannak. Így a nettó bérek tekintetében közel egy szinten lehetnek a fizetések a magyar és az osztrák bajnokságban.