A fenntarthatóság áll a Kifli.hu működési modelljének középpontjában, átvették a cseh példát és elkezdték támogatni a helyi termelőket, mondta a Föld Napja alkalmából rendezett pikniken Szalma Rita, a Kifli.hu kereskedelmi igazgatója.

A raktári folyamatokkal kapcsolatban kiemelte, a lehető legrövidebb útvonalon próbálják meg a készlettervezést kezelni, együttműködnek élelmiszerbankokkal vagy a NOÉ állatotthonnal is.

Kapcsolódó

Ennyi selejt keletkezett 2023-ban a Kifli.hu-nál:

  • 30 tonna pékárút;
  • 161 tonna zöldséget és gyümölcsöt;
  • 38,5 tonna húst ajánlottak fel nemesebb célokra.

A Kifli.hu az egyik legnagyobb forgalmú online FMCG forgalmazó Magyarországon, havonta 60 ezren vásárolnak a webáruházukban, egy átlagos rendelés során 27 ezer forintot költenek a vevők.

Jellemzően helyi őstermelőkkel dolgoznak együtt, fontos a rugalmasság, mondta Szalma Rita, és kiemelte azért dolgoznak ilyen vállalkozásokkal, mert kisebb ökológiai lábnyommal képesek dolgozni.

Az AI vagyis a mesterséges intelligencia is besegít már a cég működésébe, sokkal hatékonyabb készlettervezéssel dolgoznak. A cél, hogy minél kevesebb selejt maradjon.

Míg két évvel ezelőtt a termékportfólió 1 százaléka ment selejtbe, mára már elérték a 0,5 százalékot, válaszolta az Economx kérdésére Szalma Rita.

Újdonság, hogy a zöldség és gyümölcs termékeket csomagolásmentessé szeretnék tenni, esetleg ha mindenképpen szükséges, akkor olyan csomagolást szeretnének használni, amelyek ökológiai lábnyoma minimális.

Zöldségeken végeznek menedzserszűrést

A Kifli.hu egyik beszállítója a Veresi Paradicsom Kft., a cég biotermesztést folytat. A munkaszervezéssel kapcsolatban Márkus Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, a munkaszervezés teljesen optimalizált, a zöld munka hatékonysága és minősége az 30 százaléka a hozamnak. Kórházakat meghazudtoló higiénés szabályaik vannak, a nagyon magas szintű a kontroll azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden héten több százezer növényen végeznek menedzserszűrést.

Példaként említette, hogy a fűtéshez termálvizet használnak, emellett 100 százalékban az öntözővíz tisztítását és újrahasznosítást alkalmazzák és a biológiai növényvédelem mellett teszik le a voksukat. Műanyagmentesen csomagolnak és a termékeik frissességében járnak élen. Felveszik a versenyt a spanyol paradicsommal, a veresi koktélparadicsomnak jellemzően 200-300 százalékkal magasabb az antioxidáns tartalma, de van olyan időszak, amikor 600 százalékkal magasabb beltartalmat tudnak elérni.

Palackos helyett szűrt víz

Ha valaki 3 liter szűrt vizet fogyaszt, akkor átlagosan 95 százalékkal csökkenti a CO2 lábnyomát, emellett évente 720 darab PET palackot nem vesz meg. Az egyén teheti a legtöbbet a környezetvédelemért, mondta Kornis Anita, Silk&Co Kft. ügyvezetője. A környezetvédelem fontos pontjai között említette a műanyagmentesség elérését, hogy csökkentsük a fogyasztást, ismerjük és óvjuk a természetünket. Emellett pedig vezessük környezettudatosan a háztartásunkat. És fontos hogy tartós és javítható termékeket válasszunk, sorolta.

A Föld Napja története

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1990-ben a kezdeményezés világmozgalommá vált.

Újrahasznosítás már a mobiloknál is

Egy nemrég készült kutatás szerint a magyar vásárlók kiemelkedők a környezettudatosságban. A Rejoy és anyacégének vásárlói körében végzett felmérésből kiderült, hogy a magyar, a román, a bolgár és a görög piacok közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik megjelölték, hogy környezetvédelmi okok is hozzájárultak ahhoz, hogy felújított készüléket vásároltak. A telefont vásárló magyarok közül a legnagyobb arányban a 27-42 év közötti, illetve az 59-68 év közötti, vagyis baby boomer felhasználók számára volt fontos a környezettudatosság, közülük minden negyedik vásárló jelölte meg ezt fontos preferenciaként. Ehhez képest a Z generáció vagyis az 1995 és 2009 közt született ügyfelek közül csak minden ötödik tartotta fontosnak, hogy környezettudatosan vásároljon.

Sokkoló számok

  • Évente 8 millió tonna műanyag landol az óceánokban.
  • Több mikroműanyag van az óceánokban, mint csillag a Tejúton.
  • Ha a műanyaggyártás üteme nem csökken, akkor 2050-re a műanyag szemét súlya többet nyom majd a halak súlyánál is.

Csak Magyarországon évente több mint egymilliárd darab PET palack kerül forgalomba.

Egyre több hulladékot termelünk

Magyarországi adatok szerint amíg 2019-ben 3791 ezer tonna települési hulladék keletkezett, 2021-re ez már 4041 ezer tonnára emelkedett. 2022-ben a közszolgáltatás keretében elszállított hulladék 57 százaléka lerakóba került, 27 százalékát anyagában hasznosították,16 százalékát pedig energetikailag hasznosították. Összehasonlításképpen 2015-ben még a hulladék 65 százalékát vitték lerakóba, 20 százalékát hasznosították újra anyagában és 15 százalékból lett valamilyen energia.

Ugyanakkor tény, hogy visszaléptünk hat évet, mert Magyarországon átlagosan 416 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége, lényegében 2016 óta nem tudunk ebben sem fejlődni. Az éves energetikailag hasznosított települési hulladékot tekintve több mint 80 kilogrammal vagyunk elmaradva az uniós átlagtól, közben kopogtat a „hozd vissza a palackot” időszak.

A Greenpeace Magyarország például a napokban írt levelet Raisz Anikónak, az Energiaügyi Minisztérium illetékes környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárának azért, hogy hazánk támogassa a zöldszervezet három legfőbb követelését a műanyagszennyezés felszámolását az ENSZ Környezetvédelmi Programjának soron következő ülésén.

A Greenpeace álláspontja szerint az elsődleges cél a műanyaggyártás korlátozása. A tagállamok által közösen elfogadott dokumentumban korábban kimondták, hogy „fenntartható termelés” szükséges, ami vezető tudósok szerint a globális műanyaggyártás mértékének jelentős csökkentését jelenti.

A Greenpeace javaslata szerint a műanyaggyártást legalább 75 százalékkal kellene csökkenteni 2040-ig.

Litkai Gergely, a Dumaszínház alapítója, humorista – akinek szívügye a környezetvédelem – a Business Talks '24 üzleti konferencia után lapunknak adott interjújában is arról beszélt, hogy bekötött szemmel megyünk az M5-ösön, és jön szembe több román kamionos is. Az egyik szembejövő a klímaváltozás, de számos ilyen rendszerszintű problémával nem foglalkozunk. Hozzátette: saját magához képest senki sem egy porszem, tehát a saját hatókörünkben kell a tőlünk telhető legtöbbet megtennünk a környezetünkért.